Osztalékká nem vált osztalékelőleg szja-ja

Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az osztalékká nem váló visszafizetendő osztalékelőlegvisszamenőleg hitellé válik. Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját akölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig(illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Magánszemély tulajdonosnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. – megfelelve a pénzkezelési szabályzatban maximált 500 E Ft-os átlagpénzkészlet betartásának – az e fölötti pénzkészletét kölcsön­adta a magánszemély tulajdonos részére. Ez után a kölcsön után a mindenkori jegybanki alapkamat + 5% mértékű kamatot fizettet. (A mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan a kamatot időbeli elhatárolással elszámolja és adózza.) Ezen kölcsön elengedése 2010-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft. és a magánszemély esetében? A magánszemélynél ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget jelent?
Részlet a válaszából: […] ...ha annakmegfizetése még nem esedékes. Hogy mikor esedékes, hogy mikor kell atulajdonosnak kamatot fizetnie, annak konkrét időpontjait a kölcsönszerződésbenkell a kft. és a magánszemély között rögzíteni. Amennyiben a kölcsönköveteléstelengedik, akkor a meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem lehet!A tagi kölcsönt a tulajdonos elengedheti. Ez esetben atársaságnál a tagi kölcsön miatti tartozást elengedett kötelezettségként kell arendkívüli bevételek között elszámolni. Ez közvetetten – a mérleg szerintieredményen keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Béren kívüli juttatások elszámolása

Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.
Részlet a válaszából: […] ...kívüli juttatások bevételének minősül– a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatóihozzájárulásból az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50százalékát, az önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Pótbefizetés betéti társaságnál

Kérdés: A betéti társaság a veszteségek fedezetére tagjaitól pótbefizetést kap. A betéti társaság működése nyereségessé vált, a tagok a pótbefizetés visszafizetéséről döntenek. Van-e ezen gazdasági eseménynek illeték- vagy adóvonzata? Szükséges-e a tagok gyűlése részéről erről dönteni, vagy a többségi tulajdonos beltag egyedül is elvégezheti? Milyen bizonylatai vannak a pótbefizetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...ezt csak azátmeneti fizetési nehézségek áthidalására bocsátották a bt. rendelkezésére. (Apótbefizetés sajátos – kamat nélküli – kölcsön, amelyet – ha már nem szükséges– vissza kell fizetni!) Így sem illeték-, sem adóvonzata nincs sem a bt.-nél,sem a tagoknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Kedvezményesen adózó juttatás vezető tisztségviselőnek

Kérdés: Z. W. saját jogú nyugdíjas magánszemély – megbízási szerződés alapján – egy zrt. vezető tisztségviselője. (Személyesen közreműködik.) Részesülhet-e kedvezményesen adózó természetbeni juttatásokban?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezményesen adózó természetbeni juttatásban (pl.üdülési csekkben, melegétkezési utalványban), kivételt képez az önkénteskölcsönös biztosítópénztári munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás, ilyenjuttatást a személyesen közreműködő tag nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...túlmenően -többek között – a devizás tételek év végi átértékelésére is sor kerülhet.A végelszámolás során a tagi kölcsön csak elengedésselszüntethető meg?A végelszámolás alatt is a tagi kölcsönt elsősorban annak avisszafizetésével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Zálogtárgyak értékesítése

Kérdés: A kft. használt műszaki cikkek árusítását, cipőkellékek értékesítését, zálogban maradt tárgyak értékesítését végzi. A zálogtárgy átvételekor a zálogba adó beleegyezésével írásban rögzítjük a zálogba adó adatait. A zálogtárgy beadásakor társaságunk a takarékszövetkezet bevonásával hitelt folyósít a zálogba adónak. Ha a magánszemély visszajön a zálogtárgyért, és visszahozza a felvett hitel összegét, akkor társaságunktól visszakapja a zálogtárgyat. Ha ez nem történik meg, a zálogtárgy nálunk marad, amit értékesítünk. Mi után kell megfizetni az áfát? Mi a könyvelés bizonylata? A társasági adónál mit számolunk el költségként? A használt termékek után az áfa fizetése már eddig is a különbözet szerint történt. Zálogtárgyak esetében is választhatnánk a különbözet szerinti adózást? Ha igen, akkor be kell-e azt jelenteni az adóhivatalnak?
Részlet a válaszából: […] ...hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló1996. évi CXII. törvény (Hpt.) melléklete szerint pénzkölcsönnyújtásnak minősüla zálogkölcsön nyújtása. A Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint ahitel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Tagi kölcsön az evába való belépéskor

Kérdés: A bt. az evára szeretne áttérni, bevételi nyilvántartás vezetésével. A bt. rendelkezik tagi kölcsönnel. Az áttéréskor a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni, amelyek nem egyértelműek számunkra. Kérdés: a tagi kölcsönből adódó kötelezettséget az evaalanyiság időszakára át lehet-e vinni? Vagy az áttérés előtt le kell adózni? Esetleg visszafizetni? A tagikölcsön-szerződés 10 évre szól, visszafizetése 10 egyenlő részletben történik.
Részlet a válaszából: […] ...nem tudjuk. Ezért csak a kérdéshezkapcsolódóan válaszolunk. A kérdés alapjánnem egyértelmű, hogy a tulajdonosok nyújtottak tagi kölcsönt a bt.-nek, vagy abt. nyújtott kölcsönt a tagjának vagy tagjainak. Kezdjük az elsővel.A betétitársaságnál a tagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...az a társaság, amelynek követelése van, az a másik fél javára már teljesített, vevőjének terméket adottel, szolgáltatást nyújtott, kölcsönt adott stb., és így a vevőnél, az adósnálvagyonieszköz-növekedés következett be, nem saját forrásból, hanem idegenforrásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.
1
41
42
43
71