721 talált cikk a kölcsön kifejezésre

Kérdés: Építőipari szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság lakást értékesít természetes személynek, amiről számlát állít ki a lakás birtokbaadásakor. A vevő likviditási problémák miatt nem tudja kifizetni a vételárat. Megfelel-e az Áfa-tv. 58. §-ában foglalt, részletfizetésre vonatkozó rendelkezéseknek, ha a felek az adásvételi szerződést úgy módosítják, hogy a vevő a vételárat részletekben fizeti meg? A módosított szerződés alapján az eladó az eredeti számlát érvényteleníti, majd a módosított szerződés szerinti fizetési részletekről bocsát ki számlát, hivatkozva az Áfa-tv. 58. §-ára. Amennyiben a leírt konstrukció jogszerű, úgy milyen időszakokra kell az évek között áthúzódó vételárrészleteket az építőipari cégnek számvitelileg elszámolnia?

Kérdés: 2003 óta vagyok egy kft. könyvvizsgálója. Az éves záráshoz kért ügyvédi levélben szerepelt egy tétel, amely arról szólt, hogy a kft. 2002-ben kölcsönt adott egy másik cégnek, amely felszámolás alá került. 2010-ben a felszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlanná vált a követelés. A nyilvántartásokban 2002 óta ez a tétel nem szerepelt. Az ügyvezető nyilatkozata szerint a kölcsön adása készpénzben történt, és erről kölcsönadási szerződés született. A kölcsön eredeti futamideje 1 év volt. Véleményüket kérem a gazdasági esemény számviteli és adójogi megítéléséről!

Kérdés: Az "A" kft. könyveiben "B" kft.-vel szembeni követelés 31 M Ft. "A" kft.-nek tagi kölcsön miatt 51 M Ft kötelezettsége van a volt tulajdonosával szemben. A volt tulajdonos felesége 50%-ban tulajdonos a "B" kft.-ben. A "B" kft. likviditása miatt a jövőben sem tud az "A" kft.-nek fizetni. A volt tulajdonos engedményezheti-e követelését a "B" kft.-re (illetve "B" kft. átvállalhatja-e "A" tulajdonossal szembeni kötelezettségét, annak érdekében, hogy a 31 M Ft-os számla kiegyenlítésre kerüljön)? Könyvelés a kérdező szerint "A" társaságnál: T 432 Tagi hitel 51 M Ft, K 311 Belföldi vevők 31 M Ft, K 98. Rendkívüli bevételek 20 M Ft. "B" kft.-nél: T 452. Szállítók 31 M Ft, T 88. Rendkívüli ráfordítások 22 M Ft, K 432. Tagi hitel 53 M Ft. Ez az elgondolás lehetséges-e számvitelileg, és milyen adók terhelik az eseményeket? "A" társaság csökkentheti-e adóalapját 20 M Ft-tal, és "B" társaságnak növelnie kell-e ugyanezen összeggel?

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély a tulajdonosa. Az egyik magánszemély tag euróban adna kölcsönt a kft.-nek. A magánszemély adhat-e a kft.-nek euróban tagi kölcsönt? Ha adhat, akkor a visszafizetése milyen devizanemben lehetséges?

Kérdés: Korcsolyakölcsönzőnél hogyan kell elszámolni az értékvesztést? Az értékvesztést úgy határozták meg, hogy az 1. évben 30%, a 2. évben 30% és a 3. évben 40%. Hogyan történik ennek a helyes elszámolása és nyilvántartása?

Kérdés: A 173/3620. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, ugyanezen adóelőírások vonatkoznak-e a magánszemélyre 2009. évben is? A kft. tulajdonosa 2008. év elején kölcsönt nyújtott a kft.-nek, amelyhez hitelt vett fel. A kft. a kölcsönből ingatlant vásárolt, amelyet 2009. II. félévében értékesített. Ezután fizette vissza a kölcsönt és a 2008-2009. évi kamatot. A tulajdonos folyamatosan fizette a kamatot. A 2009. évi szja-bevallásban a kft.-től kézhez vett kamatot az egyéb jövedelem soron elszámolta bevételként oly módon, hogy a bevétellel szemben elszámolta az általa a bank részére megfizetett kamatot, a különbözetet állapította meg jövedelemként. Helyesen jártunk el az adóbevallás elkészítésénél?

Kérdés: A Számviteli Levelek korábbi számai foglalkoznak ugyan az alábbi problémával, de a 2009. és 2010. évekre vonatkozó jogi értelmezés szerinti gyakorlati végrehajtás nem biztos, hogy alkalmazható. A problémánk a következő: Hárman vagyunk testvérek. Az idősebb bátyám kölcsönt adott kamatmentesen nekem – én egyéni vállalkozó vagyok – gép beszerzésére, még 2009. évben. (A törlesztést még 2009. évben megkezdtem, de 2010. évben is folytatom.) Ugyanő a saját kft.-nek ún. tagi kölcsönt nyújtott – szintén kamatmentesen – 2009. évben és 2010. évben is. A harmadik testvéremnek bt.-je van. Ide mint magánszemély adott kölcsönt 1% kamatra szintén 2009. évben. (Megjegyzem, mindhárom esetben a kölcsönt felvevőt visszafizetési kötelezettség terheli.) A kérdés: Az Szja-tv, illetve a Tao-tv. értelmében 2009. évben és 2010. évben a magánszemély, illetve a társaság hogyan adózik? Kit milyen adófizetés terhel?

Kérdés: Pályázati pénzzel gépvásárlás történt. A pályázattal kapcsolatos feladatokat egy külső cég végezte. Feladatait két részszámlában érvényesítette. Az első számla a pályázat beadásához kapcsolódott, a második számla a pályázati pénz kézhezvételéhez kötött. A gépet megvásároltuk és használatba vettük, aktiváltuk. A második számla később került hozzánk. Ez ráaktiválható a beruházásra, vagy költségként kell elszámolni?

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?

Kérdés: A társaság üzletláncoknak ad az elért forgalom alapján vagy fix összegben utólagos engedményt. Az engedményre vonatkozó szerződést nem a belföldi felek, hanem a külföldi "anyacégek" írják alá. A belföldi szerződéses partnerek ezen szerződés alapján számolnak el egymással. Kérdés: az átutalt engedményt hogyan kell könyvelni, és milyen adókövetkezményei vannak?