4472 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége máshova nem sorolt egyéb rendeltetésű gépgyártás. A gyakorlatban takarmánykeverő üzemek gépeinek gyártását, összeszerelését végezzük. A megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy alvállalkozó igénybevétele lehetséges. A végleges átadási határidő ismerete, az akkor folyó munkák és leterheltség dönti el az alvállalkozók igénybevételét. Új takarmánykeverő üzem létrehozása során az építőipari munkákra alvállalkozókat veszünk igénybe. A számlázás tételes, minden eladott gépet, terméket felsorolunk. Ha a szerződésben nem tudjuk nevesíteni az alvállalkozót, de a vele kötött szerződésből kiderül, mit vásároltunk, amit változatlan formában továbbadunk, hova könyveljük? Ha igénybe vett szolgáltatásként, az iparűzési adó alapjából levonható? Az építési naplóból megismerhető az alvállalkozó, miért kell ezt a szerződésben nevesíteni? Ha ezek fennállnak, probléma lehet-e az, ha nem könyvelünk közvetített szolgáltatást?

Kérdés: Magyarországi kft. Németországban építőipari tevékenységet végez. Ott csak áfaregisztrációra jelentkezett be. Ott fizeti az áfát, itthon a nettó árbevételt könyveljük. A kiküldötteknek itthon fizetjük a tb-t, végezzük a bérelszámolást, a munkabért forintban kapják. A kft. a számlát euróban állítja ki, azon a kinti adószámot tünteti fel, a számlát nem átutalással, hanem készpénzzel, euróban rendezik. Eurós pénztárt működtet, a kinti kiadásokra elszámolásra adnak ki eurót. Jó ez így? Hogyan kezeljük a le nem vonható áfát? Van-e külön­adó-fizetési kötelezettségünk?

Kérdés: Az erdőtelepítésre kapott támogatást tőketartalékként mutattuk ki. A bekerülés összes költsége a beruházások között szerepelt. Az erdővé minősítés most megtörtént. Helyesen járok el, ha az erdőt, mint tárgyi eszközt, nyilvántartásba veszem, a beruházásnak megfelelő értéket pedig kivezetem az eredménytartalékba? A tőketartalékban maradt összeget hogyan és mivel szemben tudom kivezetni? (Az erdő után értékcsökkenést nem tudok elszámolni.)

Kérdés: Előadó-művészeti szervezetként bejegyzett nonprofit kft.-nél mikor kell bevételnek tekinteni a társaságiadó-kedvezményre jogosító támogatást (a támogató kaphat kedvezményt), amit a realizált jegybevétel után lehet figyelembe venni? A kft. ezeket a támogatásokat jellemzően december végén kapja meg, és a következő évben használja fel újabb előadások finanszírozására. Időbelileg elhatárolható? Halasztott bevételként kezelhető?

Kérdés: Mi a teendő azoknál a közüzemi szám­láknál, amelyeket év közben átalánydíjban határoztak meg, és az éves elszámolás a mérlegkészítés napját követően érkezik meg? A mérleg-fordulónapi fogyasztásról lehet-e információt kérni a szolgáltatótól, hogy az elhatárolható legyen? Amennyiben a gazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta, minősülhet-e elhatárolásnak, és könyvelhető a tárgyévi költségek közé, vagy a beszámolón kívül minden érintett bevallást önellenőrizni kell?

Kérdés: Magyar társaság kft.-üzletrészt vásárolt osztrák, illetve osztrák-magyar állampolgártól. A vételár jelentősen meghaladta a saját tőke nyilvántartási értékét, és az eladóknak is jelentős jövedelmük keletkezett. Kérdés az üzleti vagy cégérték elszámolása, a magánszemélyek adózása.

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. A tulajdonos elvárása, hogy induló nagyberuházásunkat projektcég keretében valósítsuk meg. A pályázati elszámolás is megköveteli a korrekt elkülönítést. A projektcég 100%-ban cégünk tulajdonában van. A pályázat előkészítését, a beruházás gazdaságossági számításait, az előzetes terveket még a projektcég létrehozása előtt meg kellett csinálni, az az anyacég könyveiben szerepel befejezetlen beruházásként. Át lehet ezt számlázni a projektcégre? Az átszámlázást viszont nem fogadnák el beruházási kiadásként a pályázati elszámolás során! A beruházás az anyacég telkén valósulna meg. Az építési beruházást a projektcég aktiválja. A beruházás érdekében a telken – a kivitelezés megkezdése előtt – bontást kell végezni, ezzel a projektcég beruházási költségeit kellene növelni, pályázati forrásból lehetne elvégezni. Az átszámlázás a pályázati elszámolás szempontjából érdekes. A projektcégekkel kapcsolatos tudnivalókról tudnak-e ajánlani valamilyen irodalmat?

Kérdés: A társaság mennyiségben és értékben tartja nyilván vásárolt készleteit. A készletek értékeléséhez elszámolóárakat alkalmaz. Az elszámoló­árakat a vásárolt készletek számlacsoportjaival összhangban alakította ki. Havonta a beérkezés során képződött elszámolóár-különbözeteket az elszámolóáras készletekre vetítve arányosan felosztja a közvetlen, a közvetett anyagfelhasználásra és értékesítésre, majd elszámolja az 5-6-7-8. számlaosztályban. Elfogadható-e a társaság által alkalmazott gyakorlat az Szt. által nevesített átlagos (súlyozott) beszerzési ár alkalmazásának az év végi értékeléskor?

Kérdés: Cégek közötti megállapodás szerint munkaügyi jogutódlással dolgozó került átadásra olyan feltétellel, hogy ha az átvevő egy éven belül munkáltatói felmondással megszünteti az átvett munkavállaló munkaviszonyát, az átadó köteles részére megtéríteni a felmondási időre járó távolléti díjat és a végkielégítést. Ez milyen bizonylat alapján számolható el és milyen költség?

Kérdés: Irodabérleti szerződést kötöttünk 36 hónapra, 2013. januártól. A bérleti díj 12 euró/négyzetméter havonta, de a bérbeadó kedvezményt biztosított úgy, hogy az első és második bérleti év első 5-5 hónapjában a bérleti díj felét kedvezményként elengedik. Így 2013. januártól májusig a négyzetméterár 6 euró, júniustól decemberig 12 euró. 2014-ben ugyanígy, majd 2015-ben minden hónapban 12 euró a négyzetméterár. Mivel szerződésbe foglalták a 3 évre történő vállalást és a kedvezményt, a bérleti díjat arányosan kell elosztani a 36 hónap alatt, és a 2013. évi zárásnál a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben költséget kell elszámolni. Jól gondolom?