4472 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: A kft. újságkiadással foglalkozik. A nyomdáktól kétféle módon kapunk számlát: egyik esetben csak az szerepel a számlán, hogy nyomdaköltség, a másik esetben tételesen felsorolva a műveleti költség, az anyagköltség, festék, lemezköltség. Ez utóbbi esetben a kft.-nél az utóbbi két összeg figyelembe vehető-e az iparűzési adó alapját csökkentő tételként?

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás esetén, amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodnak abban, hogy a bérlő által elvégzett beruházás összegével egyező értékű, a havi bérleti díjakban (pl. 20 hónap alatt) számlában adott kedvezményként (például a szerződéses bérleti díj 50 százaléka) elismeri a bérbeadó a beruházás értékét, valamilyen hányadát, miként alakulnak az ezen tárgykörben adott válaszok? Azaz a bérbevevő tárgyi eszközként nyilvántartásba veszi a bérelt ingatlanon végzett beruházást teljes összegében, innen számolja az értékcsökkenést? Ugyanakkor a bérbeadó árbevétele a jelzett időszakban csak a kedvezménnyel csökkentett összegű lesz? Helyes ez a megoldás?

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy ingatlant, amely a földhivatali bejegyzés szerint kivett iroda, udvar, számítógép-alkatrészt gyártó üzem. Az épületen igen nagy belső átalakítási, felújítási munkákat kellett végezni, a vásárláshoz és az átalakításhoz banki beruházási hitelt kaptunk. Február 1-jén az épületet aktiváltuk, használatba vettük, de közben még folynak munkálatok, amelyek a cég működését nem zavarják. Az aktiválás után felmerülő, de még a beruházáshoz kapcsolódó költséget beruházásként kell gyűjteni és könyvelni, majd egy összegben az épületre ráaktiválni? Esetleg az aktiválás utáni költségek már felújítások, és egyenként növelni kell vele az épület értékét?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a gázolaj visszaigényelt jövedéki adóját, ha a visszaigényelt összeget az áfára kértem átvezetni? Hogyan kell könyvelni a visszaigényelt gázolaj jövedéki adóját?

Kérdés: Társaságunk az önkormányzat tulajdonában lévő víz- és csatornaművet üzemeltetett 2012. 12. 31-ig. Az önkormányzat 2013. 01. 01-től más szolgáltatót bízott meg az üzemeltetéssel. Társaságunk december 31-ig számlázta a fogyasztóknak a víz- és csatornadíjat, amelyet a díjbeszedők szednek be 2013. január, február, március hónapokban. Társaságunknak ebből a tevékenységéből 2013-ban nem származik bevétele. A díjbeszedők bérére és járulékaira lehet-e céltartalékot képezni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 5371. kérdésére adott válaszukban a társasház felé önálló jogcímen befizetett felújítási alap tulajdonosnál és társasháznál történő elszámolásával foglalkoztak. A válaszhoz kapcsolódó kérdéseim: mi történik, ha a társasház egyik tulajdonosa eladja a társasházban lévő tulajdonát? Mit kell tennie az eladásig fizetett felújítási alappal, amelyet követelésként mutat ki? Mit kell tennie annak, aki az ingatlant megveszi? Kinek milyen bizonylatot kell kiállítania erről? Hol találom meg ezen nyilvántartási mód jogszabályi hivatkozását?

Kérdés: Ingatlanok üzemeltetésével, fenntartásával foglalkozó bt. helyesen jár-e el a következő esetekben? A saját alkalmazottal végzett takarításnál a felhasznált tisztítószereket anyagköltségként számolja el. Őrzést, portaszolgálatot, javítási, karbantartási szolgáltatást, amelyet más vállalkozótól vásárol meg, közvetített szolgáltatásként mutatja ki. Ingatlanok felújítása, átépítése esetén a felhasznált alapanyagokat anyagköltségként, a számlázott építési szolgáltatásokat közvetített szolgáltatásként, a fentiekhez kapcsolódó bútorok, eszközök beszerzését elábéként számolja el. A kimenő számlákon szerepel, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz".

Kérdés: Ruházati termékek gyártásával foglalkozó belföldi cég (gyártó) szerzi be az alapanyagot és valamennyi kelléket. A termékek formatervezettek, a kiszabás után az összevarrást bérmunkában végezteti el. A gyártóhoz szállított termékre a gyártó még díszítőelemeket varr fel. Ez a bérmunkaszerződés tekinthető-e alvállalkozói szerződésnek, és mint ilyen minősíthető-e közvetített szolgáltatásnak? Az iparűzési adó alapja csökkenthető-e ezzel a tétellel? És ha igen, milyen feltételei vannak?

Kérdés: Társaságunk bérbe ad egy ingatlant a gépekkel együtt. Az ingatlanon található egy háztartási méretű kiserőmű, amely által előállított áram biztosítja a bérlő által használt gépek áramellátását. A hiányzó energiát az áramszolgáltató biztosítja. A kiserőmű által előállított energiát társaságunk kiszámlázhatja-e a bérlőnek? Ha igen, a kiszámlázott energia egységára meg kell-e egyezzen az áramszolgáltató egyetemes szolgáltatási díjtételével, vagy a villamos energiáért fizetendő átlagos villamos energia termékárnak megfelelő ár lehet a számlázott egységár? Adja bérbe a kiserőművet, mint berendezést, olyan mértékű bérleti díjért, amely biztosítja az eszköz bekerülési értékének az elhasználódási idő alatti megtérülését?