4462 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény szerint nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után. Az idézett törvényhelyek szerint a gyógyszertárakat terheli-e szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció

Kérdés: Ügyfelünk egyesülés formájában működő gazdasági társaság. A társasági szerződés szerint az egyesülés célja a tagok tevékenységével kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatok ellátása. A tagok éves tagdíjfizetésre kötelezettek, de az alapító tagok, valamint az újonnan belépő tagok vagyoni hozzájárulásra is kötelezettek. Az egyesülés cégbíróságon történt bejegyzésekor a cégbíró a vagyoni hozzájárulást jegyzett tőkeként jegyezte be. A társasági szerződésben a tagok nem rendelkeztek kiegészítő gazdálkodási tevékenységről. A Gt. egyesülésről szóló magyarázata szerint, ha az egyesülés elsődleges tevékenységet kíván folytatni (érdekképviseletet), akkor alapításkor nem kell tőkét biztosítani, csak a fenntartási költségek fedezetéről kell rendelkezni. Vagyont (tőkét) csak akkor kell biztosítani, ha kiegészítő tevékenységet is kíván folytatni az egyesülés.

Kérdés: Több, a kérdéssel foglalkozó Számviteli Levelek átolvasása után sem tudunk egyértelmű választ találni az alábbi kérdésre: Nyomdaipari termékeket gyártó vállalkozás vagyunk. Tevékenységünk során gyakran veszünk igénybe – egyes részfeladatok elvégzéséhez, mint pl. a kötés, fűzés – alvállalkozókat. Az alvállalkozó által számlázott összeggel az iparűzési adó alapja csökkenthető? Egyes, interneten olvasható vélemények szerint az iparűzési­adóalap-csökkentés az alvállalkozói teljesítmények értékével kizárólag a Ptk.-ban nevesített szerződéstípusok esetén lehetséges. Helytálló ez a vélemény?

Kérdés: Társaságunk terhelő levelet (számlát helyettesítő okmányt) kapott az energiaszolgáltatótól, amelyben a 27/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletre, valamint a 2008. évi XL. tv. 138/A. §-ára hivatkozással 2009. július 1. és 2011. június 30. közötti időszakra hőmennyiség alapján meghatározott pénzeszköz kiegyenlítésére szólítanak fel bennünket. E levél alapján a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli. Ezek alapján társaságunk az így fizetendő összeget miként kezelje? Az időszak megjelölése alapján önellenőrzést kell-e végrehajtanunk? Mivel ez a bérbe adott ingatlanhoz kötődik, továbbszámlázhat­juk-e? Amennyiben továbbszámlázható, a mi számlánkon is a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli, vagy azt áfás tételként kell szerepeltetni?

Kérdés: A társaságnál a végelszámolás befejeződött. Elkészítették a végelszámolást lezáró beszámolót és a vagyonfelosztási javaslatot, amelyet a taggyűlés el is fogadott. A társaságnak volt egy határozott idejű bérleti szerződése, amelyhez kapcsolódó kötelezettség és költség a bérbe adó társaság számlája alapján be is került. A végelszámolás befejezése és a társaság törlése között azonban újabb szerződést kötöttek a bérbe adó társasággal, ami alapján visszafizetésre került a határozott idejű bérleti díj időarányos része. Ez azonban nem szerepel a társaság könyveiben és a már aláírt elfogadott beszámolóban. Mit tegyen a társaság ezzel a számlával, amelyen áfafizetési kötelezettség is felmerült, illetve nincs rendelkezés erről a követeléséről a vagyonfelosztási javaslatban sem? Mi a helyes megoldás számviteli és adózási szempontból?

Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteria­szabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?

Kérdés: A társaság tevékenysége természetes vizek tisztaságával kapcsolatos mérések, kutatások, tervezési feladatok, valamint környezetvédelmi rehabilitációra vonatkozó tervek és pályázatok készítése. A társaság a tevékenységét a feladat végrehajtására alakult konzorcium tagjaként, vagy önállóan, de közvetített szolgáltatások igénybevétele mellett végzi. Szerződései több év alatt valósulnak meg, részteljesítés ütemezése mellett. A társaság önköltség-számítási szabályzatra nem kötelezett, 2010. évre is egyszerűsített éves beszámolót készít. Kérdésünk évek között áthúzódó két projekt eredmény­elszámolására vonatkozik. Mindkét projekt aktuálisan elkészült ütemének teljesítésigazolását a megrendelő 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a közvetített szolgáltatások teljesítési idejét is 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a nyilvántartást a szerződés ütemezésének megfelelő terv- és a megvalósulásnak megfelelő tényadatokat árbevétel és közvetített szolgáltatás bontásban vezeti. A saját ráfordítás közvetlen bér és járulékai összegét az év végi befejezetlen termék esetében határozza meg. A 2011. 01. 05-én átadott munkák árbevételét és a közvetített szolgáltatások értékét a társaság számolja el 2010. évre, kivéve a 2011. és öt napjára vonatkozó közvetlen költségeknek megfelelő, 2011. évi utolsó részteljesítésre vonatkozó eredménytartalom alapján meghatározott árbevételt? A 2010. év végi, utolsó részteljesítés elszámolása után felmerült közvetlen költségek 2011. évre való elhatárolása mellett döntsön? Szabályozhatja-e a társaság az áthúzódó projektek eredményelszámolását az adott projekt átlagos eredménytartalma alapján?

Kérdés: Társaságunk 2009. évre jelentős összegű hibát tárt fel, amely egy 2010. évi teljesítésű (Áfa-tv. szerinti), de 2009. decemberi árbevételt tartalmaz. Ehhez szeretném a segítségüket kérni, hogy a mostani jogszabályok alapján mi a helyes könyvelési eljárás az önellenőrzés után.

Kérdés: Közhasznú alapítványunk nevesített közhasznú tevékenységei: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Cél szerinti tevékenysége keretében hazai és külföldi továbbképzésekre, konferenciákra ad lehetőséget pályázati jelleggel elsősorban az egészségügyben és tudományos környezetében munkálkodók részére. Általában teljes egészében fedezi a résztvevők költségeit, de van, hogy szállást nem tud téríteni. Támogatóink részben az érintett területről kerülnek ki, például gyógyszerforgalmazók, egészségügy körüli cégek, amelyeknek az ez irányú kutatás, szakmai fejlődés lényeges. A továbbképzésekre, pályázatokra a meghirdetést követően pályázati lapon lehet jelentkezni. Döntés egyedileg a kuratórium kezében van. Figyelembe véve a fent részletezett tevékenységünket, vonnak-e maguk után bárminemű szja-kötelezettséget a továbbképzésekben, konferenciákon részt vevőknél a 2011. évi szja-változások? Megítélésünk szerint az utaztatottaknak nem keletkezik szja-kötelezettsége.