4462 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?

Kérdés: Az "A", "B", "C" és "D" kft. tulajdonosai ugyanazon magánszemélyek. Az "A" kft. bérel egy ingatlant "D" kft.-től. Ezen építési engedélyhez kötött tevékenységet (épületátalakítást) végeznek, amelyet "B" kft. végez el alvállalkozók bevonásával. A "B" kft.-ben hogyan kell a beruházás költségeit elszámolni?

Kérdés: Az áramszámlán szerepel a Számla összesen sorban a kiszámlázott áramdíj áfaalap és áfa megbontásban. A következő sorban a felhasznált támogatás, akció, túlfizetés, garantált szolgáltatás megjelöléssel a teljes számla összege mínuszként levonva. Így a fizetendő összeg nulla. A számlát ilyen esetben hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Cégünk tintapatronok és tonerek újratöltésével foglalkozik. Az alapanyagot uniós partnerünktől vásároljuk. Szállításkor a csomagszállító cégtől nem kapunk sem CMR-t, sem egyebet, de a csomagra rá van ragasztva az "azonosító cédula", amelyen rajta van a feladó címmel és az érkezési név és cím. Ezt tudjuk a számla mellé csatolni annak igazolására, hogy az alapanyag az EU más tagországából érkezett. Az áfabevallásban az EU-ból történő beszerzés fizetendő és levonható áfáját szerepeltetjük. Elegendő az "azonosító cédula" az EU-ból való érkezés dokumentálására? Ugyanezen szállítónk mintacsomagot küldött érték nélkül, amelyet a gyártásban felhasználtak. Hogyan kezelendő ez a számvitelben és az áfabevallásban?

Kérdés: A 2004. év előtt keletkezett veszteség meddig határolható-e el? Valamint a 2004. év után alakult vállalkozás a keletkezett veszteségét meddig határolhatja el, ha minden évben veszteséges volt a 2004. évtől 2008. évben is?

Kérdés: Cégünknél folyamatban van gépberuházás, amelyet még nem aktiváltunk, mert próbaüzemeltetés alatt áll. Anyavállalatunk kiküldetésben ide helyezett hat hónapra egy amerikai állampolgárt, akinek a napi költségeit (étkezés stb.), munkabérét leszámlázzák, szállásköltségét közvetlenül cégünk fizeti. A kiküldött kizárólag a próbaüzem felügyeletével, koordinálásával foglalkozik. A felsorolt költségek beletartoznak az aktiválandó bekerülési értékbe? Ha nem, milyen típusú költségként kell kezelni? Esetleg adóköteles természetbeni juttatás lesz?

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.

Kérdés: Építőipari jellegű szolgáltatás (faanyagvédelem) a tevékenységünk, megbízásaink a székhelytől és a telephelytől távol, többnapos időtartamúak. A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók élelmezési költségtérítését a 278/2005. (XII. 20.) sz. kormányrendelet szabályozza. Kiküldetésnek minősül-e, és elszámolható-e napidíj, ha a munkaszerződés szerint "a munkavállaló munkáját változó munkahelyen, heti 40 órában végzi", de a telephelytől a távolság miatt naponta a bejárás nem oldható meg, ezért a munkavégzés helyén szállást, szállodai elhelyezést biztosítunk számára, számukra? Ha a napidíj elszámolható, akkor az 500 Ft napidíjátalány. Az annál kevesebb természetben nyújtott élelmezés számlakülönbözete a munkavállaló részére kifizethető-e?

Kérdés: A bt. 10-10 ezer forinttal alakult, ez szerepel a társasági szerződésben. A társaság 2007-ben átalakult kft.-vé. A taggyűlés az eredménytartalékból – az átalakulás során – a jegyzett tőkét 20 ezer forintról 3 millió forintra emelte fel, amelyből mindkét tag 1500-1500 E Ft-tal rendelkezik. Az egyik tag 2008. október 1-jével a kft.-ből ki akar lépni, az üzletrészét felajánlotta a másik tagnak 10 ezer forintért. (Így nincs jövedelme, mert az üzletrészt a bt. alapításakor befizetett 10 ezer forinttal szerezte.) Úgy gondolom, az 1500 E Ft és a 10 E Ft közötti különbözet után a kilépő tagnak kell megfizetnie a 25 százalékos adót, neki kell bevallania és befizetnie. A társaságnak csak annyi feladata van, hogy a tagváltást átvezetteti a cégnyilvántartáson, és bejelenti az APEH-nek. Ha a kilépő tag valóban 10 ezer forintért adja el az üzletrészt, akkor az eladást gyakorló tag árfolyamveszteséget számol el, ami miatt viszont nem lesz adófizetési kötelezettsége.