Gépkocsihasználat, kiküldetés

Kérdés: A 3606. kérdéshez kapcsolódva nem egyértelmű számomra a válaszuk. A bt. beltagja (nem munkavállaló, jövedelemben nem részesül a bt.-ből!) elszámolhatja-e költségként a bt.-ben a külföldi szakkiállítás, vásár stb. költségeit (utazás, szállás stb.)? Felveheti-e 15 eurós napidíjat, esetleg forintban felveheti-e (milyen árfolyamon)? Külföldi tárgyalásra (hivatalos célból) saját személygépkocsival megy ki. Üzemanyagköltségként (útnyilvántartás alapján) a külföldön is érvényes APEH üzemanyagárral és a 9 Ft/km amortizációs normaköltséggel számolhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységével összefüggő feladatát. Az általános éskülönös szabályok keretei között a hivatali, üzleti utazás jellegzetesköltségei: az utazási költségek, a szállásköltségek, egyéb költségek, kivéve hamegállapítható (akár közvetve is), hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő bevételi nyilvántartást vezet. Ha bevétel csak gabonaértékesítésből származik, úgy az őstermelői igazolvány melléklete, az úgynevezett értékesítési betétlap vezetése e kötelezettségnek megfelelő-e?
Részlet a válaszából: […] ...származik. Erre azért van szükség, hogy alkalmazni tudja akétféle tevékenységre vonatkozóan meghatározott eltérő mértékű költséghányadot.Átalányadózás mellett nem szükséges a felmerülő költségek nyilvántartása,számlák gyűjtése és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:  

Boltba kiszállított saját termelésű készlet (egyéni vállalkozó)

Kérdés: A 3619. számú válaszban véleményem szerint helytelen az egyéni vállalkozó gyakorlata, miszerint "kiszámlázza" a saját maga által előállított termékét a saját üzletének. Ebben az esetben a számla nem fog megfelelni az Áfa-tv. alaki követelményeinek, így az könyvelésre sem alkalmas. Helyesen erről egy számviteli belső bizonylatot kell kiállítani. Az átadási árként az önköltségi árat kell feltüntetni, nem pedig a válaszban helyesnek minősített árat. Ami a könyvelést illeti, a belső átadáskor nem kell készletrevételt könyvelni, hiszen ez a pénztárkönyvi könyvelés esetében értelmezhetetlen. Az év végi leltárban a saját termelésű készletet bekerülési/önköltségi áron kell szerepeltetni.
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatot kell kiállítania. A törvényben az átadási árról nincs különszabály, így átadási ár az előállítási (önköltségi) ár is lehet. A belsőátadáskor nem kell készletrevételt könyvelni, az év végi leltárban a sajáttermelésű félkész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Kísérleti vetés Törökországban

Kérdés: Egy magyar kft.-nek több tagja van, köztük egy török származású osztrák állampolgár. Ez a cég vetőmagok forgalmazásával foglalkozik. Jelenleg egy teljesen új mag értékesítését tervezik. Ezt vélhetően a török kapcsolatok révén, Törökországba is értékesítik majd. Előbb azonban a török cégnél végzik, Törökországban a kísérleti vetést. Ennek költségét a török cég ki is számlázta a magyar kft.-nek, az ottani áfával, 18%-kal, 2,5 millióért. Szerződés is készült erről. Kérdésem: Ez az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, mivel a vetőmag vetése kint történik? Itt nem kell szolgáltatásimportról beszélni? A felszámított áfát csak egy külföldön történő bejelentkezéssel lehetne visszaigényelni? Áfabevallásban egyáltalán mint tájékoztató adatnak sem kell szerepelnie? Ha igen, melyik sorban? Ekkora összegnél, mivel nem tudják érvényesíteni az eladási árban, én kutatás-fejlesztésként aktiválnám, tehetem? Kérem, szíveskedjenek a könyvelést is levezetni nekem!
Részlet a válaszából: […] ...(részt vesz) a kísérletifejlesztésbe, részben finanszírozza azt? Előre történik a fizetés? A kérdés szerint a kísérleti vetés költségeit a török cégmár számlázta. Ez arra utal, hogy a kísérleti fejlesztést tényként kellkezelni, és ennek megfelelően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:  

Közhasznú társaság által működtetett szakiskola beruházása

Kérdés: A kht. – mint fenntartó – egy szakiskolát működtet. A fenntartó – túlnyomó részben – a szakiskolában tanulók létszáma alapján kapja az államtól a működéséhez szükséges normatívát, majd annak egy részét átutalja a szakiskolának. A kht. az iskola jövőbeni működtetése céljából ingatlant vásárolt, és azt a könyveiben tartja nyilván. A beszerzés pénzügyi fedezetét a normatíva iskolának át nem utalt része, illetve bérletidíj-bevétel, pénzügyi befektetések hozama biztosítja. Az ingatlan felújítását tervezik, addig azonban bérbeadás útján hasznosítják. Az ingatlanbeszerzés, illetve a felújítás pénzügyi fedezetéhez használt normatívát hogyan kell elszámolni? A kht. az iskola működésével kapcsolatban különböző költségeket számol el (megbízási díj és annak járulékai, egyéb szolgáltatások számlái). Ezek fedezetét is a normatíva jelenti, ami nem kerül átutalásra az iskolának. El lehet ezt a kht.-nél költségek ellentételezésére kapott támogatásként számolni? A felsorolt problémák a 2007. üzleti évet is érintik.
Részlet a válaszából: […] ...Ebből az iskövetkezik, hogy az iskola eszközeinek az iskola könyveiben kell szerepelniük,az iskola bevételeit, az iskola működési költségeit az iskola könyveiben kellrögzíteni, az iskola eredménykimutatásában kell megjelentetni. A leírtakból következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:  

Tehergépkocsi javítási költségeinek elszámolása

Kérdés: Tehergépkocsis árufuvarozó javítást csak számla alapján számolhat el? Állítja a vállalkozó, hogy lehet számla nélkül javítani, átalányt elszámolni! Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...végző egyénivállalkozó vagy társaság.Egyéni vállalkozó esetében az Szja-tv. 11. számú mellékleterendelkezik a vállalkozói költségek elszámolásáról. Ennek az I. rész 23. pontjaaz igazolás nélkül elszámolható költségek vonatkozásában visszautal a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címkék:  

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2008 márciusában jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg cégünket. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2007. évre könyveltem, mivel az korábbi éveket érint, és még a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté vált. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2008. évre könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...mint elmaradt hasznot, kártalanítástárbevételként az áfa felszámításával számlázni és elszámolni. A bíróság által megítélt perköltséget és késedelmi kamatotszámlázni nem kell, azt az egyéb bevételek között kell a jogerős bíróságiítélet alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvédi iroda által fizetett illeték áthárítása

Kérdés: Az ügyvéd (jogi képviselő) az elektronikus cégbejegyzési eljárás keretében – elektronikus úton – saját bankszámlájáról fizeti meg az eljárási illetéket, valamint a közzétételi díjat. A szolgáltatásról készített számlájában érvényesíti megbízója felé ezen költségeit. Az ügyvédnél milyen költségkategóriában számolható el a felmerült kiadás? Lehet-e közvetített szolgáltatás? Ha igen, milyen formában kell feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...azt az összeget, amiteljárási illeték, valamint közzétételi díj címén a megbízója helyettmegfizetett, amelyet – éppen ezért – nem költségként, hanem a megbízó felékövetelésként kell kimutatni (T 368 – K 384, 381), és a dokumentumok átadásával(nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címkék:  

Egészségügyi szolgáltatási járulék elszámolása

Kérdés: A nyugdíjas egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka költségként elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjas egyéni vállalkozó az Szja-tv. 11. számúmelléklete alapján költségként számolhatja el az egészségügyi szolgáltatásijárulékot. Az egészségügyi szolgáltatási járulék külön nevesített járulékfajta,nem része az egészségbiztosítási járuléknak. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Cukorrépa-termesztés megszüntetésének támogatása

Kérdés: Egy, a cukorrépa-termesztést is integráló mezőgazdasági vállalkozás – a térségben lévő cukorgyár bezárása miatt – 2007. évben felhagyott a cukorrépa-termesztéssel, és termelési kvótájáról is lemondott. Az MVH-tól szerkezetátalakítási támogatási határozatot kapott 2008. januári keltezéssel. A vállalkozás mérlegkészítési időpontja április 30. A határozatban a támogatás összege euróban van számszerűsítve, azonban a kifizetési árfolyamot nem tartalmazza, erről az MVH külön határozatot fog kiállítani a későbbiekben. A határozat szerint a támogatás mértékét "a 2007/2008. évi lemondás után" állapították meg, melynek a kifizetésére 2008 júniusában és 2009 februárjában kerül sor, két részletben. A támogatás elszámolása az alábbi számviteli kérdéseket veti fel: 1. Melyik évre, illetve évekre kell elszámolni egyéb bevételként a kapott támogatást? 2. Amennyiben a támogatás összege a mérlegkészítés időpontjáig csak euróban áll rendelkezésre, a 2007. évre elszámolandó támogatást milyen árfolyamon kell a beszámolóba beállítani, s majd a tényleges árfolyam birtokában hogyan kell eljárni az árfolyam-különbözetek elszámolását illetően? 3. A vállalkozás a szerkezetátalakítás érdekében a 2007-2009-es években több, a növénytermesztéshez kapcsolódó gépi, valamint állattenyésztési beruházás megvalósítását tervezi. Van-e lehetőség a "cukorrépa-termesztés megszűnése miatt" kapott szerkezetátalakítási támogatásnak – az éves beruházási (üzembe helyezési) költségek 2007. évi ténylegesen megvalósított és 2008-2009. évi tervezett összegéig – évek között történő időbeli elhatárolására, majd az amortizációs költségekkel arányos összegben történő feloldására?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján aköltségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettségnélkül – jogszabály által meghatározott szervezettől kapott, illetve az üzletiévhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.
1
284
285
286
447