Telek, lakás együttes értékesítése

Kérdés: Az a társaság, ahol könyvelünk, megrendelésre végez építőipari tevékenységet. Az elmúlt évben a tulajdonában lévő telken társasházépítésbe kezdett, a lakásokat természetes személyeknek értékesítette. Az értékesítésről készült számla külön tartalmazza a telekértéket, és külön tartalmazza a lakásértéket. A telek megszerzéséhez kapcsolódó költségeknek, ráfordításoknak nem volt áfája. Az építkezés során a vásárolt anyagok és szolgáltatások áfájának levonására viszont sor került. A telek és a rajta felépült ház az értékesítésig a készletek között szerepelt. Kell-e arányosítani az előzetesen felszámított áfát, s mit kell bevonni az arányosításba?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, számviteli elszámolás szempontjából a fizetendő áfa felszámításánál helyesen jártak el, mert valójában két eszközt, telket (telekhányadot) és lakást (épülethányadot) értékesítettek. De nem kifogásolható az Áfa-tv. szerint sem, mert az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Könyvkiadás közvetített szolgáltatása

Kérdés: Két könyvkiadással foglalkozó kft. – megállapodás alapján – közösen folytat könyvkiadási tevékenységet. Az egyik a könyv kiadását bonyolítja le, a másik az értékesítést végzi. Mindkét tevékenységen 50-50 százalékban osztoznak. A könyvkiadással kapcsolatos költségek 50 százalékát mint közvetített szolgáltatást számlázzuk át. Kiadunk azonban olyan könyvet is, amelynek nyomtatása külföldön történik. Ezen költségszámla továbbszámlázásakor fel kell-e az áfát számítani, ha igen, akkor milyen mértékkel?
Részlet a válaszából: […] ...1. pontja szerinti követelményeknek is teljesülnie kell ahhoz, hogy számviteli szempontból is közvetített szolgáltatásnak minősüljön. A költségszámlák 50-50 százalékban megosztott összegének továbbszámlázásából – a költségszámlák másolatának csatolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Külföldön végzett közúti mentés áfája

Kérdés: A társaság külföldön végzett közúti mentéshez kapcsolódóan szállítási költséget terhel tovább magyarországi megrendelőinek. Ilyenkor 0, vagy 25 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A fuvarozási szolgáltatás az Áfa-tv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a közlekedés fogalmába tartozik, melynek teljesítési helye az Áfa-tv. 15. §-ának (3) bekezdése alapján a megtett útvonal. A társaság által külföldön végzett közúti mentés kapcsán végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...– növeli azon eszközök vagyonértékelés előtti könyv szerinti értéke és a vagyonértékelés szerinti értéke közötti különbözet költségként elszámolt összegével, illetve csökkenti azon kötelezettségek vagyonértékelés előtti könyv szerinti értéke és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó kötelezettség. Amennyiben az ellenértéket devizában határozták meg és számlázták, akkor a beszerzésként, a költségként, ráfordításként és kötelezettségként elszámolandó forintösszeget a számlában szereplő devizaértéknek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Utánvétes postaköltség áfája

Kérdés: Cégünk főtevékenységként 25 százalékos áfás szolgáltatást végez. Ügyfeleinknek – szolgáltatásunk mellé – számlázzuk az utánvétes postaköltséget, de nem áfával növelten. Bevételeink után valóban kellene fizetnünk egy adómentes szolgáltatás – a postaköltség – után is áfát? Ráterhelhetjük-e ügyfeleinkre ezt a költséget?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja alapján az adó alapjába beletartoznak a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek, még akkor is, ha különmegállapodáson alapulnak.Esetünkben nyilvánvaló, hogy a termékértékesítés a főtevékenység,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Bérleti szerződés felmondása

Kérdés: A bérlő a bérleti díjon felül a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt fizet a várhatóan felmerülő, a bérbeadó által dokumentált és a bérlő által elfogadott közös költségekre. Január 1-jétől a bérbeadó a havonta számlázott szolgáltatásidíj-átalányt jelentősen megemelte, amit a bérlő megkifogásolt, mert az emelés indokoltságát a bérbeadó részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérbeadó ezt követően a bérleti szerződést felmondja, és a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat számláz. A bérlő sem a bérleti szerződés felmondását, sem a használati díjat nem fogadja el, bírósághoz fordul. A bírósági döntésig továbbra is megfizeti a szerződés szerinti bérleti díjat és a korábbi szolgáltatásidíj-átalányt. Jogos-e a kétszeres használati díj? Jogos-e a megkifogásolt számlák többszöri megküldése? Jogos-e, hogy a bérbeadó a bérleti díjat a használati díj számlázott összege teljesítéseként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kérdésekre, a másik fél meghallgatása és érvei mellett, a végleges választ a bíróság fogja majd megadni. Mi csak arra vállalkozhatunk, hogy a számviteli előírások szerint a kérdésben leírt gyakorlat elfogadható-e vagy sem.Állandóan hangsúlyozzuk, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Közhasznú társaság által üzemeltetett iskola átadása

Kérdés: A közhasznú társaság iskolát üzemeltet, amelyet átad egy költségvetési intézménynek. Van-e külön tennivalónk a zárómérlegbe beállított eszközökkel, forrásokkal, külön kiemelve a fejlesztési támogatásból finanszírozott beruházások nyilvántartását azért, mert az iskola számviteli rendszert vált?
Részlet a válaszából: […] ...közhasznú társaság által alapított iskola önálló jogi személy. Ebből következően az iskola üzemeltetése annyit jelent, hogy az iskola költségeit (amelyek az iskola bevételeiben nem térülnek meg) a kht. végleges támogatással finanszírozza. Az iskola...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Egészségügyi ellátást nyújtó betéti társaság bevétele

Kérdés: Egészségügyi ellátást nyújtó, otthoni szakápolást végző betéti társaság a szolgáltatások finanszírozására a 43/1999. Korm. rendelet alapján szerződést kötött az OEP-pel. A bt.-nek csak ebből a szolgáltatásból származik bevétele. Kell-e iparűzési adót fizetnie? A bt. telephelye a beltag családi házának egy része, amelyet a tulajdonos a bt. rendelkezésére bocsát térítés nélkül. A használat fejében a részarányos rezsiköltséget és az esetleges felújítást a bt. téríti. Elszámolhatók ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] ...az így elszámolt árbevételt is figyelembe kell venni. A Htv. nem tartalmaz – tevékenységhez kapcsolódó – kivételt.A bt. költséget csak a nevére szóló számla alapján számolhat el. A családi házzal kapcsolatosan felmerülő, a tulajdonost terhelő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Fogászati alapellátás eszköztámogatása

Kérdés: A 229/2001. Korm. rendelet alapján az OEP a fogászati alapellátást nyújtó fogorvosi szolgáltatónak eszköztámogatás címén, fix mértékű (35 000 Ft/hó) alaptámogatást folyósít. Hogyan kell ezt elszámolni? Azonosan kezelendő ezzel az ugyanezen rendelet 4. § (4) bekezdése alapján nyújtott kölcsöntámogatás is?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 47-51. §-a szerint meghatározott bekerülési értéke, illetve a bekerülési érték arányos (támogatással arányos) része költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.
1
378
379
380
441