Az adomány elszámolása, társasági adója

Kérdés: Az adományt rendkívüli költségként számoljuk el. Ez a Tao-tv. szerint növeli az adóalapot. Így kétszeres költségelszámolás jelentkezik az adó szempontjából. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a Tao-tv. idevonatkozó előírásait.Az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások (és nem költségek) között kell elszámolni az adomány címén átadott pénzeszközt (végleges pénzeszközátadás). A Tao-tv. 8. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Alvállalkozói teljesítmények könyvelése

Kérdés: Cégünk biztonságtechnikai rendszerek telepítéséhez, karbantartásához, javításához igénybe vesz alvállalkozókat. A közvetített szolgáltatás kritériumai nem teljesülnek. Ezen igénybe vett szolgáltatások – mint alvállalkozói teljesítések – az iparűzésiadó-alapot csökkentik. Ezen szolgáltatásokat az 5-ös számlaosztályban, mint igénybe vett szolgáltatásokat könyveljük, holott az új Szt. nem nevesíti az alvállalkozó fogalmát. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülnek, az ilyen szolgáltatások számlázott, elfogadott értékét valóban az 5. számlaosztályban, mint igénybe vett szolgáltatások költségét kell könyvelni. Így – könyvviteli szempontból – a kérdező cég helyes gyakorlatot folytat.Az iparűzési adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Számlázott, de ki nem egyenlített bérleti díj az egyszeres könyvvitelben

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető bt. bérleti díjat számlázott – szerződés alapján – egy kft. részére, amelyet a kft. ez ideig nem fizetett ki, bár költségei között elszámolta azt. A számlának áfa-tartalma nem volt, a bérbeadás tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősült. Mi lesz a bt.-nél – ez esetben – a bevétel?
Részlet a válaszából: […] Az egyszeres könyvvitelt vezető bt-nek a kft. felé számlázott bérleti díjat követelésként kell a tartalékkal szemben kimutatnia az egyszerűsített mérlegben. A követelést – ez esetben is – az új Szt. 65. §-ának (6) bekezdése szerint addig kell kimutatni, amíg azt ki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Export: szállítási és rakodási költség megosztása

Kérdés: Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. Hogyan kell a számlát megbontani és kontírozni, hogy az előírásnak eleget tegyünk, ha az exportáló végzi a szállítást, illetve ha más vállalkozó végzi azt?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően – elkülönítetten tartalmazza: a szállító járműre történő felrakás, az esetleges átrakás ellenértékét (a felrakodás költségeit); a belföldi útszakaszra (a belföldi telephely és a magyar határállomás közötti útszakaszra) jutó fuvarozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

ISO 9001 bevezetésének aktiválható költségei

Kérdés: Társaságunk minőségbiztosítási rendszer (ISO 9001) bevezetését tervezi. A bevezetéssel megbízott társaság díján kívül aktiválható-e annak az alkalmazottunknak a bére + járulékos költsége, aki egy bizonyos ideig ezzel fog foglalkozni? Aktiválhatók-e a bevezetéshez kapcsolódó, külön megvásárolt szabványok?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 25. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy alapítás-átszervezés aktivált értékeként milyen tevékenység költségeit lehet kimutatni. Idetartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. Természetesen azok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Az adószankciók átvállalása

Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság az adótanácsadó, a könyvelő hibájára visszavezethetően adóhiányt állapít meg, annak áthárítása milyen adózási következményekkel jár? Hogyan érinti ez az szja-, illetve a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az adószakértő, adótanácsadó egyéni vállalkozó, akkor a szankciót (az önellenőrzési pótlék kivételével) a bevételével szemben költségként nem érvényesítheti (Szja-tv. 11. számú melléklet IV/2. pont).A könyvelőcég vagy egyéni vállalkozó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Bérbeadott épület értékcsökkenése

Kérdés: Elszámolható-e értékcsökkenési leírás (5 százalék) a bérbe adott iroda (épület) után, ha értékéből nem veszít, sőt értéke nő? Vagy ez a tárgyi eszköz is abba a körbe tartozik-e, amely után az új Szt. szerint értékcsökkenést nem szabad elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...csökkenti az adóalapot, akkor is, ha a bekerülési értékkel azonos maradványérték miatt a számvitelben az eredmény terhére nem történik költség-, ráfordításelszámolás. Ez egyben azt is jelenti, hogy bérbe adott iroda esetén a Tao-tv. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Tárgyi eszközök év végi értékelése

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...ha a vállalkozási tevékenység veszteséges, akkor a veszteség okainak feltárása során arra kell választ kapni (esetleg a teljes önköltség megállapításával), vajon= az adott eszközön előállított termékek eladási árában a termék-előállítás, az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék (valószínű a konkrét esetben ilyen költség sincs), szerződés közjegyzői hitelesítésének díja (lehetséges, hogy ez van), felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Saját előállítású termék utáni termékdíj elszámolása

Kérdés: Az egyik szakcikkben a szerző a saját előállítású termékek után fizetendő környezetvédelmi termékdíjat a bekerülési érték részeként említi. Import esetén egyértelmű, hogy a környezetvédelmi termékdíj a bekerülési érték része. A saját előállítás esetén a díjat az értékesítéskor, illetve a saját célú felhasználáskor kell megfizetni. Így elvileg a termékdíj nem lehetne a közvetlen önköltség része. Hogyan oldható fel az ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...a termékdíj egy későbbi értékesítéskor az árbevételben megtérül). Ezért a termékdíjat a saját előállítású termék közvetlen önköltségében kell számításba venni, ehhez viszont költségként (az egyéb szolgáltatások költségeként) kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
412
413
414
435