Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Negatív összeg a számlán

Kérdés: Új energiaszolgáltatóhoz került át a cégünk 2022 januárjától. A számlában szerepel egy ilyen tétel: "KAT és Prémium" adóalapon kívüli tétel, negatív összeggel. Ennek a könyvelésében kérem a segítségüket: költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás, az egyéb bevételek között, helyes ennek a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt árbevétellel – ugyanazon bizonylat alapján – azonos összegű kell, hogy legyen a szolgáltatást igénybe vevőnél a költségként elszámolt igénybe vett szolgáltatás, illetve készletbeszerzés ellenértéke, ezért a kérdés szerinti szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni a Tao-tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket, ráfordításokat.A Tao-tv. 3. számú melléklete A) részének 13. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatás halmozása

Kérdés: Vállalkozásunk új ingatlan létrehozásához – PMKKVESZKOZ/2018 forrásból – 37 M Ft vissza nem térítendő támogatást kapott. A megítélt támogatáshoz 72 M Ft értékű számla került elfogadásra 55%-os intenzitás mellett (egyébként ez a felső intenzitási korlát a vállalkozásunkra a régiót és a besorolásunkat figyelembe véve), beruházásunk teljes bekerülési értéke 105 M Ft volt. Kérdésünk, hogy érvényesíthetjük-e a teljes tárgyévi beruházási értéket, a 105 M Ft-ot a társaságiadó-alap csökkentéseként, mint kkv-beruházási kedvezményt, vagyis halmozhatjuk-e a támogatást az 55%-os határig?
Részlet a válaszából: […] ...támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról 8. cikk (2) bekezdése szerint az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott állami finanszírozás teljes összege nem haladja meg az uniós jog alkalmazandó szabályai­ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Magyarországra szállított termék szállítási díja

Kérdés: A külföldről beszerzett EXW-paritással megvásárolt, független fuvarozóval Magyarországra szállított termék szállítási díja a beszerzési ár részét képezi-e, szállítási költségét lehet a beszerzési árral együtt az elábére könyvelni, és ezáltal az iparűzési adó összegét csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt módon nem lehet. A helyi iparűzési adó alapja a számviteli előírások szerint elszámolt anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével csökkenthető, az anyagbeszerzéshez kapcsolódó szállítási költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.
Kapcsolódó címke:

Gyógyszertörzskönyv nyilvántartása

Kérdés: Gyógyszerforgalmazással és -kereskedelemmel foglalkozó társaság rendszeresen gyógyszertörzskönyvi dokumentációt vásárol, aminek a hatósági engedélyezése (OGYÉI) után forgalmazza (forgalmazhatja) az érintett gyógyszereket. Ezeket a licenceket nem havonta, hanem a szerződésnek megfelelő ütemezésben (több lépcsőben, az utolsó részletet jellemzően a magyar törzskönyvi engedélyezés után) fizeti ki. A törzskönyveket vagyoni értékű jogként aktiválják. Ezen licencek amortizációját hogyan kell, hogyan lehet elszámolni? (Van olyan vélemény, hogy immateriális javakként, ezeknek nincs amortizációjuk.)
Részlet a válaszából: […] ...közé tartozó vagyoni értékű jognak, a dokumentáció beszerzésével (ideértve az engedélyezési eljárást is) kapcsolatosan felmerülő költségek pedig ezen vagyoni értékű jog bekerülési értékének.A törvény 5. §-ának (7) bekezdése szerint a forgalomba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.
Kapcsolódó címke:

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...őstermelő az őstermelői bevételéből háromféle módszerrel állapíthatja meg a jövedelmét:–átalányadózással,–tételes költségelszámolással,–10 százalékos költséghányad alkalmazásával.Főszabály szerint jövedelemszámítás szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Duális képzés és szakirányú oktatás adókedvezménye

Kérdés: Társaságunk (duális képzőhely) szakképzési munkaszerződés keretében nem saját munkavállaló magánszemélyek szakirányú oktatását/gyakorlati képzését folytatja. Az Szkt. 107. § (3.a) bekezdése szerinti szabály egy háromszereplős konstrukció esetén alkalmazandó, melynek alanyai a duális képzőhely, a foglalkoztató (duális képzőhelytől eltérő személy), a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy. Ha a képzésben részt vevő személy főállású egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozás más foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül-e, azaz az egyéni vállalkozó "harmadik" személynek minősül? Értelmezésem alapján: A felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy, ha szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszony mellett veszt részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a munkabér 50%-ára jogosult, illetve az elszámolható normatíva is 50%. Milyen foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozik az 50%? Ha nincs foglalkoztató, akkor a teljes munkabér és teljes normatíva jár?
Részlet a válaszából: […] ...§-a úgy rendelkezik, hogy a duális képzőhely a Szocho-tv.-ben meghatározottak szerint jogosult a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján adókedvezmény érvényesítésére.A Szocho-tv. 17/A. §-a tartalmazza a szakirányú oktatás és a duális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan kiadása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor, ha a cégben van ingatlan, és az előző két évben veszteséges volt, az ingatlanárak növekedése következtében, ha az ingatlant eladják, akkor az előző kettő év vesztesége csökkenti a vállalkozásból kivehető összeget? Ha viszont az egyszemélyes tulajdonosnak természetben adják ki, akkor az ingatlan piaci értékét csökkentheti az előző évek veszteségével és a végelszámolás során felmerült költségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...az eredménytartalékot, akkor a tulajdonosnak kiadandó vagyon (saját tőke) nagyságát befolyásolják a veszteség és a végelszámolás költségei, és nem annak az eszköznek az értékét, amit a tulajdonost megillető összeg fejében a végelszámolás befejezésekor, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.
Kapcsolódó címke:

Szolgáltatási számlán több teljesítési időpont

Kérdés: Közüzemi számlával kapcsolatban kérdezem. A számla adatai: kelte: 2022. 01. 17., áfateljesítés: 2022. 02. 01., elszámolási időszak: 2021. 12. 01. – 2021. 12. 31. Könyvelhető-e a 2021-es évre a számla, illetve a 2021. évre kimutatható-e szállítói kötelezettségként (eltérő áfaesedékesség könyvelése mellett), vagy a 2022. évre kell könyvelni a számlát, és azt passzív időbeli elhatárolással kell kimutatni költségként a 2021. évre?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a kérdés szerinti közüzemi számlát a 2021. évre kell könyvelni, 2021. évi költségként kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a számlát 2022-ben állították ki, és az áfát 2022-ben kell megfizetni és az áfabevallásba beállítani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
62
63
64
452