204 talált cikk a költségtérítés kifejezésre

Kérdés: A céges mobiltelefon-számlán – a telefont a dolgozó használja – szereplő parkolási díjat, autópályadíjat, amelyet a cég dolgozója saját célra használt fel, hogyan lehet a legcélszerűbben könyvelni abban az esetben, ha a számla ellenértékét a társaság átutalta a mobilszolgáltatónak?

Kérdés: A mi kórházunkban vérellátó állomás is működik. Itt szoktak dolgozóink vért adni, és vannak, akik már többszörös véradók. A 10x-es, 20x-os, 30x-os véradó dolgozóink jutalmazásban részesülnek. Ebből a kórház minden járulékot levon, minden járulékot utána megfizet. Kérdésem a következő: nem tartozik-e ez az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.7. pontja szerinti donordíj fogalmába? A NAV erre a kérdésemre azt mondta, igen, mentes, de megerősítést szeretnénk kérni erre vonatkozóan.

Kérdés: Elszámolható-e az egyéni vállalkozó költségei között az a telefonszámla, amelyet a kft. állít ki az egyéni vállalkozó részére, "telefonhasználat" megnevezéssel? A kft.-ben tag az egyéni vállalkozó.

Kérdés: Kft. 2009. évtől a főiskola nappali tagozatán tanulót, társas vállalkozóként foglalkoztat. A vállalkozó jövedelmet nem vesz föl. A főiskolai tanulmányait 2008. év szeptemberében kezdte meg. Ez az iskolai rendszerű képzés költségtérítéses. A képzés költségeit a munkáltató (társaság) viseli. A képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését célozza. Kérdésem elsődlegesen a 2010. évben kifizetett költségtérítés mint természetbeni juttatás után fizetendő adóra vonatkozik. Jelen esetben, ha az éves költségtérítés díja 500 E Ft, akkor 2010. évben 400 E Ft-ig nem kell fizetnem semmit, a 400 E Ft-ot meghaladó összeg után – 100 E Ft – pedig a kedvezményes adókulcsot kell alkalmaznom? Jól értelmezem? 2011. évben, mint béren kívüli juttatás után, ugyanezt a törvényt alkalmazhatom? A társas vállalkozónak (főiskolai hallgató), mint magánszemélynek, saját szja-bevallásában 2010. évre vonatkozóan, a költségtérítés összegéből (500 E Ft), melyet a kft. fizetett meg, kell-e adózni a 400 E Ft-ot meghaladó rész után?

Kérdés: Dolgozóink jellemzően telephelyen kívül végzik munkájukat, ügyfeleket keresnek fel. Saját gépkocsit használnak a munkavégzéshez. Benzinköltséget útnyilvántartás alapján számolunk el részükre. A magánszemélyek cégautóadót fizetnek. Ha bejönnek a cég székhelyére, arra a munkába járásnak megfelelő térítést fizetünk. Jellemzően napokig nem jönnek be a cég székhelyére. Ezeken a napokon nem fizetünk a munkába járásnak megfelelő költségtérítést, minden utazás hivatali-üzleti utazásnak minősül. Helyes az eljárásunk?

Kérdés: A kft. tulajdonában nincs személygépkocsi. A munkavállalók magánautóval történő munkába járásához és a magánautó munkavégzéshez történő esetleges használatához a kft. költségtérítést nem nyújt. Előfordul azonban, hogy a (munkavégzéshez kapcsolódó) parkolást végző céges telefonnal rendelkezik. Így annak költsége a kft. telefonszámláján jelenik meg. Mi a helyes könyvelés ilyen esetben? Keletkeztet-e a mobil parkolási költség elszámolása cégautóadó-fizetési kötelezettséget? Áfa szempontjából hogyan kezelendő a parkolási költség? Mi a helyzet, ha a magánautóhoz kapcsolódó parkolási díj, autópálya-használati díj nem a mobiltelefon-számlán, hanem a cég által kötött szerződés alapján egy mobilparkolást szolgáltató cég számláján jelenik meg költségként?

Kérdés: A kft.-ben két tag van, akik egyben ügyvezetők is. Munkájukat tagi jogviszonyban látják el. Ebben az esetben működik-e az, hogy az egyik ügyvezető a kiküldött, a másik a kiküldő, és így kiküldetési rendelvény alapján számolják el a gépjármű-költségtérítést?

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítéssel összefüggésben lenne kérdésem. Nem egyértelmű, hogyan kell értelmezni a hosszú várakozás fogalmát. Lehetséges, hogy egy munkavállaló lakóhelyéről munkahelyére személygépkocsival 1 óra alatt ér, viszont tömegközlekedéssel 3 óra lenne az időtartam. Viszont 1 perc várakozás sincs a 3 órában, mert 3 átszállással folyamatos közlekedés mellett ennyi az utazás időtartama. Tehát kérdésem az, hogy elég azt igazolni, hogy a tömegközlekedéssel 3 óra lenne az utazás időtartama? Mi fogadható el igazolásként (akár egy útvonaltervezőből kinyomtatott tömegközlekedési menetidő is)?

Kérdés: 1. A 39/2010. Korm. rendelet 2010. május 1-jétől hatályos. Mit jelent ez az elszámolhatóságban? Azaz a május 3-án elszámolandó áprilisi bérletet már az új rendelet szerint kell elszámolnom? 2. Az átutazó munkába járók helyi bérlete az új rendelet szerint már nem számolható el munkába járásként? Az, aki gödi lakos, Érdre jár dolgozni, kénytelen bp.-i helyi bérletet váltani. Ebben az esetben a helyi bérlet már nem számolható el? 3. A rendelet 7. §-a nyilatkozattételt ír elő. Ezt a nyilatkozatot minden egyes havi elszámoláshoz meg kell tenni, vagy elegendő egyszer, és az "él" mindaddig, amíg nincs a lakhelyben változás?

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján a cég megtéríti a munkavállaló helyközi bérletének 86%-át oly módon, hogy a munkavállaló vásárolja meg a bérletet a cég nevére szóló számlával. A kifizetés a tárgyhónapot követően történik: a dolgozó átadja a számlát, a bérletet és a 7. §-ban foglalt nyilatkozatot. A kiadási pénztárbizonylaton a bérlet 100%-a szerepel, a 14%-os értékről bevételi pénztárbizonylat készül, és készpénzes számla a dolgozó nevére vonatkozóan. A cég a bérlet után felszámított áfát visszaigényli, illetve a dolgozó felé számlázott összeg áfáját megfizeti. Helyesen jár el a cég? Ha a dolgozó chipkártyás bérlettel rendelkezik, nem tudja leadni a bérletet, ebben az esetben nem fizethető részére a munkába járással kapcsolatban költségtérítés?