206 talált állásfoglalás a költségtérítés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk alkalmazottja a bérelt tehergépkocsiját hivatali, üzleti célra is használja. Ezért a társaság havi 200 ezer Ft átalányt fizetne a dolgozónak. Adható-e ilyen formában költségtérítés? Milyen terhei lehetnek a társaságnál és a magánszemély dolgozónknál? Az átalány formájában adott költségtérítés elszámolható-e, milyen bizonylat alapján? A társasági adó szempontjából ez lehet-e a vállalkozás érdekében felmerült költség?

Kérdés: A vadászszövetség a vele munkaviszonyban álló vadászok részére évente munkaruha-juttatás címén 80 000 Ft-ot fizet. A kifizetés a keretnek megfelelő összegű, a munkáltató nevére kiállított áfás számla alapján történik. Az ily módon történő juttatást lehet-e adómentes természetbeni juttatásnak minősíteni? A leadott számlák áfatartalma levonható? A munkaruha-juttatásnak mi a helyes elszámolási módja? Lehet-e, kell-e az ily módon teljesített munkaruha-juttatást a kihordási idő függvényében a forgóeszközök, a tárgyi eszközök között nyilvántartani?

Kérdés: A kft. ügyvezetője a vállalkozási tevékenység ellátásához saját személygépkocsiját használja. Útnyilvántartás alapján, APEH-normát, üzemanyag­­árat figyelembe véve gépkocsi-költségtérítést utal át a kft.-től saját bankszámlájára. Magánszemélyként megfizeti a cégautóadót. Helyes ez így? Van más adóvonzata is? Év végén kell külön igazolás a kifizetett összegről? Van felső határa a kifizetésnek? Útnyilvántartáson kívül kell más dokumentum is a kft. könyvelésében?

Kérdés: A 4262. számú válaszukban nem értek egyet azzal, hogy "ha a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti feltételek nem teljesülnek, ... a kapott költségtérítés teljes összege nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és cégautóadó-fizetési kötelezettség is terheli." Véleményem szerint az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) 3. §-ának (2) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem megfelelő munkavállaló részére kifizetett 9 Ft/km összegű költségtérítés sem minősül adókötelesnek. Amíg a hivatkozott kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállaló részére jár a költségtérítés, addig a feltételeknek meg nem felelő munkavállaló részére munkáltatói döntéstől függően adható, de a munkáltató által kilométerenként 9 Ft összegben kifizetett költségtérítés az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján [a rendelet 3. § (2) bekezdésében felsorolt feltételektől függetlenül] adómentes. A magánszemély által – az Szja-tv. alapján – kilométerenként kapott 9 Ft pedig nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget. Kérem véleményüket, hogy egyetértenek-e a fentiekkel.

Kérdés: Közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződésben az adós két magánszemély, fedezet a magánszemélyek ingatlanára bejegyzett jelzálogjog, a hitelt a bank a magánszemélyek tulajdonában lévő kft. bankszámlájára utalta, csökkentve a folyósítási jutalékkal és a hitelközvetítői cég jutalékával. A hitelt és kamatait a kft. számlájáról utalják. Hogyan könyvelendő ez a hitelnyújtás és visszafizetés? Milyen szerződés kell a kft. és tulajdonosai, esetleg a bank között? Származik-e ebből szja-köteles kamatbevétele a magánszemélynek?

Kérdés: A munkáltató kiküldetési rendelvény alapján költségtérítést fizet (APEH üzemanyagáron, 9 Ft/km költségátalánnyal). Az 526. vagy az 55. számlára kell könyvelni a tételt. Tag esetén a fenti paraméterekkel, de útnyilvántartás alapján fizeti a társaság az utazási költségtérítést. Ez esetben hogyan kell azt könyvelni?

Kérdés: Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, tagságának éves tagdíjfizetési kötelezettségével tesz eleget, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető küldését az országos szakszövetség végzi. A sorsolás alapján kijelölt időpontokra a versenykiírásban megjelölt díjazás alapján a szövetség kiküldi a kijelölt versenybírót, akinek a bírói díja a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli. A bírói díj két tételből áll, a versenykiírás szerint előírt játékvezetői díjból és – vidéki bíróküldés esetén – a költségelszámolásból. A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-20 E Ft közötti összeg/mérkőzés, és ha van útiköltség-térítés, mely vasúti jegyek és készpénzfizetési számla alapján, vagy gépjármű-elszámolás az APEH által közzétett üzemanyagárak alkalmazásával kerül kifizetésre. Kérdések: A kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosított jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 11%-os egészségügyi hozzájárulás, ha ez alapján nem merül fel biztosítási jogviszony? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Milyen bevallási, levonási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szövetségnek a fenti események szerint abban az esetben, ha a teljes bajnoki idényre a nevezési díj mellett befizetteti a részt vevő egyesületekkel a bírói díjat és a hozzá kapcsolódó járulékokat, majd az idény során a szövetség fizeti ki a bírói díjakat a sorsolás szerinti időpontokban?

Kérdés: A család négy tagja két (A és B) kft.-t működtet. Valamennyien az A kft.-nél vagyunk bejelentett munkaviszonyban, de mind a két kft.-nek tulajdonosai vagyunk. A munkáltatói jogokat mind a két kft.-nél én gyakorlom. A B kft.-nél adhatok-e kiküldetési utasítást, és vele együtt történhet-e gépkocsi-használati költségtérítés számfejtése az alkalmazásban nem álló, de tulajdonos jogcímen munkát végző családtagnak? Lényeges-e ebből a szempontból, hogy az érintett személy ügyvezető a B kft.-ben az ügyintézések segítése miatt?

Kérdés: A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?

Kérdés: Egy sportegyesület tagjai saját gépkocsival viszik el a versenyzőket a versenyekre. Kiküldetési rendelvény alapján számolják el és fizetik ki az utazás költségét, üzemanyagot (APEH általi ár és norma, valamint 9 Ft/km). A tagok nem részesülnek egyébként díjazásban az egyesülettől. Kérdésem, hogy helyesen jártak-e el 2009 előtt és 2009-től? 2009-ben van-e cégautóadó-fizetési kötelezettségük?