Visszaigényelt energiaadó elszámolása

Kérdés: Közüzemi szolgáltató energiaértékesítése után energiaadót számláz ki a közüzemi fogyasztók részére. Meghatározott esetekben az adózó a beszállítója részéről kiterhelt energiaadó egy részét visszaigényelheti, illetve ezzel az összeggel a befizetendő adóját csökkentheti. Hogyan kell a közüzemi szolgáltató nyilvántartásaiban az erőmű által számlázott energiaadót, a fogyasztók felé áthárított adót, illetve az erőmű által kiterhelt adó levonásba helyezhető összegét könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a közüzemi szolgáltató nem energiaadót számláz a fogyasztó felé, hanem az energiaadó címén elszámolt ráfordítás fedezetét tünteti fel a számlában, amelyet árbevételként kell elszámolnia.A közüzemi szolgáltató energiát vásárol az erőműtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címke:

Könyvvizsgálói jelentés közzététele

Kérdés: Helyes-e azon értelmezésünk, mely szerint a könyvvizsgálói jelentést az Szt. előírásai alapján nem kell letétbe helyezni, illetve közzétenni? A könyvvizsgálók egy részének más a véleménye.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 153. §-ának (1) bekezdése alapján a vállalkozó köteles... kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó éves beszámolót... letétbe helyezni ugyanolyan formában és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés később

Kérdés: A taggyűlés a 2001. évi beszámoló elfogadásakor döntött, hogy osztalékot fizet tagjainak. A 2001. évi mérlegben előírtuk az osztalék kifizetését, de finanszírozási gondok miatt azt kifizetni nem tudtuk. Könyveléstechnikai hiba miatt az osztalékfizetési kötelezettséget a 2002. évi mérleg nem tartalmazza. A 2001-ben előírt osztalékot kifizethetjük-e 2003-ban kedvezményes mértékű adózással? A 2002. évi mérleg téves adatait hogyan kell korrigálnunk?
Részlet a válaszából: […] ...előírni, csak az osztalékfizetés miatti kötelezettséget!)Ha az előbbiek szerinti kötelezettség eltűnik a mérlegből (nyilvánvalóan a könyvviteli nyilvántartásokból is) anélkül, hogy azt kifizették volna, akkor az nem könyveléstechnika hiba, hanem a bizonylati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címke:

Pénztárkönyv vagy pénztárjelentés

Kérdés: Az 1434. kérdésre adott válaszukban említett "pénztárkönyv" számunkra ismeretlen. Helyesen nem "pénztárjelentés"-ről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozott kérdésben is, és az arra adott válaszban is következetesen pénztárkönyvet említünk. Tehetjük ezt azért, mert az Szt. a készpénzforgalommal összefüggő analitikus nyilvántartásokat nem nevesíti. Mivel kötelezően előírt elnevezésű forma nincs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján a társaság az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Az Szt. 39. §-a (5) bekezdésének előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Jegyzett tőke leszállításának személyi jövedelemadója

Kérdés: Társaságunk a jegyzett tőkéjének leszállítását tervezi, kell-e ez után és hogyan személyi jövedelemadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek bizonylata a létesítő okirat módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása pedig a tőkeleszállításról szóló létesítőokirat-módosítás cégjegyzékbe történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Átalakulás esetén az Szt. 140. §-ának (6) bekezdése szerint a lekötött tartalékban fedezetet kell képezni az átalakulással közvetlenül összefüggésben keletkező adókötelezettségre, például a vagyonfelértékelés adóvonzatára. Mi a teendő kedvezményezett átalakulás esetén? Hogyan kell helyesen számolni az adóalap-korrekciót, és mire kell lekötött tartalékot képezni?
Részlet a válaszából: […] ...érték alapján számított összeg különbözetével. Például, ha egy ingatlan jogelődnél kimutatott bekerülési értéke 10 millió forint, könyv szerinti értéke 3 millió forint, a jogutódnál pedig a bekerülési érték 20 millió forint (maradványértékkel nem számolunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: A vállalkozás 2003. év végéig kizárólag adóköteles tevékenységet végzett, így az áfát levonta. 2004. évtől ingatlan-bérbeadási tevékenységet is végez, amelyre nem kérte az adózás általános szabályok szerinti folytatását, így az tárgyi adómentessé vált. Hogyan kell az arányosítást alkalmazni az alábbi példa alapján:- az 1997. évben rendeltetésszerűen használatba vett ingatlan visszaigényelt áfája 900 000 Ft, a végleges felhasználási arány "1", mert kizárólag adómentes tevékenysége volt,- a 2004. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő a tárgyi eszköz levonható áfájához kapcsolódóan, mert nincs 10 százalékpontot meghaladó változás,- a 2005. évi levonási hányad 0,85, a pótlólag bevallandó adó: 900 000 (1-0,85):10 = 13 500 Ft,- a 2006. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő, mert a változás nem éri el a 10 százalékpontot,- a 2007. évi levonási hányad 0,55, nincs teendő, mert a használatbavételt követő 9 év már eltelt.Változik-e a fenti számítás, ha az ingatlannak csak egy része van bérbeadva?
Részlet a válaszából: […] ...= 1.A képlet alapján tehát a 900 000 forint egytizede, azaz 90 000 forint az, ami 2004-ben nem vonható le, így pótlólag le nem vonhatóként könyvelendő(T 8671 – K 466) és bevallandó.Ha az ingatlant a további években is bérbeadás útján hasznosítják, akkor 2005-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Visszaigényelt termékdíj elszámolása

Kérdés: A kft. termékdíjköteles terméket állít elő, amely termék értékesítésekor felszámítja a termékdíjat és azt befizeti az APEH-hoz. E termék előállításához olyan alapanyagot használ fel, amely után a szállító szintén termékdíjat számított fel. Az alapanyagként felhasznált termék után megfizetett termékdíj visszaigényelhető, de nem az APEH-től, hanem a KvVM-től. Hogyan kell könyvelni a szállítónak fizetett, az értékesítéskor felszámított, illetve a visszaigényelt termékdíjat? Van-e sajátosság a könyvelésben akkor, ha a termékdíjat csak a mérlegkészítés időpontja után lehet visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] ...az alapanyag után megfizetett termékdíjat a KvVM-től (és nem az APEH-től) lehet visszaigényelni, a visszaigényelt összeget csak akkor lehet könyvelni, ha azt legkésőbb az üzleti év mérlegkészítése időpontjáig pénzügyileg is rendezték.Felvetődik a kérdés, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Apport kiváltása készpénzzel

Kérdés: A kft. törzstőkéjét eredetileg 1 millió forint készpénzzel és 2 millió forint értékű apporttal jegyezte be a cégbíróság. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy az apportot kiváltják készpénz befizetésével. A cégbíróság bejegyezte a törzstőke összetételének módosítását. Hogyan kell az apport visszaadását, készpénzzel történő kiváltását könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...jelentő eszközöket a kft.-nek piaci értéken a tulajdonosok részére el kell adnia(T 31 – K 91-92, 961, 467), az apportot jelentő eszközök könyv szerinti értékét ráfordításként kell elszámolnia (T 814 – K 21-22), tárgyi eszköznél az értékcsökkenés kivezetése:T 129,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
448
449
450
522