Jogerős bírósági határozat könyvelése

Kérdés: A megyei bíróság másodfokon 2003. november 11-én jogerős ítéletet hozott volt munkavállalóinkkal kapcsolatban téves jogalkalmazás miatt, amelyben társaságunkat arra kötelezte, hogy végkielégítést és jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt kártérítést, illetve perköltséget, az illetékhivatalnak illetéket fizessen. A Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, mert a megyei bíróság ítéletét törvénysértőnek tartjuk. A Legfelsőbb Bíróság 2004. március 3-án kelt végzésében a felülvizsgálati eljárást elrendelte, a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztette. 2003-ra kell-e könyvelni az illeték, végkielégítés, kártérítés és perköltség összegét? Vagy céltartalékot kell képeznünk?
Részlet a válaszából: […] ...ítélettel elrendelt kötelezettséget (az adott esetben a végkielégítés, a kártérítés, a perköltség, az illeték megfizetését) a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell, mivel arról a társaságnak már a mérlegfordulónapot megelőzően tudomása volt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címke:

Levont adó önellenőrzése

Kérdés: Haszonhúzói nyilatkozat hiányában a külföldi személyt megillető kamatból 18 százalék társasági adót vontunk le, vallottunk és fizettünk be. A haszonhúzói nyilatkozat beszerzése után hogyan lehet ezt visszaigényelni, és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […]

A bevallott adó önellenőrzéssel igényelhető vissza. A könyvelésben a külföldit megillető kötelezettségként kell elszámolni, az eredményt nem érintő módon.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

Készpénzes számla nyilvántartása

Kérdés: Olyan vállalkozásnál, ahol az értékesítés nagy része vállalkozásoknak, kisebb része magánszemélyeknek történik, és erről kézzel készpénzes számlát állítanak ki, minden egyes vevő nevét, adószámát vagy címét kötelező a könyvelésben is rögzíteni a vevők között? És mi a helyzet akkor, ha csak magánszemély részére történik az értékesítés készpénz ellenében?
Részlet a válaszából: […] ...a pénztárba befizetett készpénzbevételt is dokumentálja, az szükséges, hogy a házipénztárhoz kapcsolódó nyilvántartásban (a pénztárkönyvben, a pénztárjelentésben) a tényleges pénzbevételt jelentő készpénzes számlák rögzítésére sor kerüljenek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címkék:    

El nem ismert számla áfája

Kérdés: Mi a teendő az áfával akkor, ha a vevő a teljesített és átvett áruról kiállított számlát az árra, a fizetési határidőre hivatkozással nem fogadja el, visszaküldi? Az áfát befizettük, bevallottuk. Az ügy bíróságra került. Mi a teendő a befizetett és bevallott áfával akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig nem születik döntés?
Részlet a válaszából: […] ...valójában a számlát csak akkor szabad kiállítani, ha a teljesítés a szerződésben meghatározott feltételek szerint történt. A számlát könyvelni pedig csak akkor lehet, ha a vevő a számlában rögzített adatokat elismerte, elfogadta. Az Áfa-tv. 43. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címkék:      

Eladott társaság személygépkocsijának értékesítése

Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.
Részlet a válaszából: […] ...(a számla alapján árbevételt, egyéb bevételt és fizetendő áfát számol el."A" kft.: T 311 – K 91-92, 96, 467, és kivezeti könyveiből az eladott eszközök nyilvántartás szerinti értékét: T 814, 861, 148, 149, 229, 269, 279, 289 – K 142, 21-22, 26-28)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Termékben adott engedmény

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerétől – szerződésben szabályozott módon – mennyiségi rabatot kap. Minden hónap végén 10 db gyógyszer vásárlása után 1 db-ot ingyen kapunk, amit partnerünk nulla forintértéken számláz nekünk, de a termék adó nélküli forgalmi értéke után számlát helyettesítő okmányban áfát hárít át. Levonható-e a számlát helyettesítő okmány áfatartalma, ha a terméket a bevételszerző tevékenységhez használjuk fel? Alkalmazható-e az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének f) pontja? Az Szt. szerint az így beszerzett készletet könyveinkben milyen értéken szerepeltessük? Vagy térítés nélküli átvételről van szó? És akkor az így realizált bevétel elszámolható az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...számlát helyettesítő okmánynak (a számlának) tartalmaznia kell az áfa alapját is, és így a számlát helyettesítő okmány (a számla) a könyvviteli elszámolás bizonylata is.Az Áfa-tv. 2003. január 1-jétől hatályos 7. §-a (3) bekezdésének f) pontja [2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címkék:    

Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvizsgálónak igaza van.Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett és forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címke:

Értékvesztés elszámolása és visszaírása

Kérdés: A kft. 2 millió Ft összegű vevői követelésére értékvesztést számolt el a számvitelben 2002-ben 200 E Ft-ot, 2003-ban még 300 E Ft-ot, összesen 500 E Ft-ot. Helyesek-e az alábbi adóalap-korrekciók, ha a vevő 2002. év végén 120 napos késedelemben volt? Adóalap-korrekció 2002-ben: + 200 – 40 E Ft; 2003-ban: + 300 + 40 E Ft – 300 E Ft vagy – 500 E Ft? Ha mindig feloldanánk az elszámolt értékvesztést és újraképeznénk, akkor az adóalap-csökkentés 500 E Ft lenne.
Részlet a válaszából: […] ...fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti különbözet összegében, ha ez a különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Értékvesztés visszaírása engedményezéskor

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?
Részlet a válaszából: […] ...K 962; az értékesített követelések elszámolt értékvesztésének átvezetése: T 315 – K 311 (50 egység); az értékesített követelések könyv szerinti értékének kivezetése (50 egység): T 862 – K 311.A leírtakból következik, hogy a korábban elszámolt értékvesztést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...arról rendelkezik, amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várható összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
449
450
451
522