Eladásra vásárolt ingatlan felújítása

Kérdés: Ingatlanforgalmazó cég az eladásra vásárolt ingatlan esetleges felújítási költségeit hogyan könyveli, ha a továbbértékesítésre szánt ingatlant áruként tartja nyilván, és azt a beszerzés évében nem tudja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ha az ingatlanforgalmazó cég az ingatlant eladási céllal vásárolta, azt ténylegesen nem vette (nem veszi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó üzembe helyezési okmánya

Kérdés: Egyéni vállalkozó esetén, akire nem az Szt., hanem az Szja-tv. vonatkozik, mi tekinthető üzembe helyezési okmánynak, illetve szükség van-e erre? (A kérdés kapcsolódik a Számviteli Levelek 397. kérdéséhez.)
Részlet a válaszából: […] ...esetén az üzembe helyezés dokumentumaként az előre meghatározott időpontban lefolytatott használatbavételi eljárásról felvett jegyzőkönyv akkor fogadható el, ha ezen a használatbavételi eljáráson valamennyi érintett hatóság, szakhatóság részt vett, a hatóságok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Beolvadás esetén osztalékkifizetés

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
Részlet a válaszából: […] ...a taggyűlés által jóváhagyatni, letétbe helyezni, és közzétenni a cégbejegyzést követő 90 napon belül, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Ezen Szt. szerinti beszámoló eredménykimutatásában szereplő – nyereség jellegű – adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...veszik. Az üzletrész névértéke lesz a részvény "eladási ára", amit alapul véve – tekintettel arra, hogy ez az ár kisebb a részvény könyv szerinti értékénél – a pénzügyi műveletek ráfordításai között árfolyamveszteségként kell a különbözetet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] Ha jól értjük, az adott szövetkezet tevékenysége a tagok által megtermelt termékek felvásárlása és értékesítése. Nem törekszik nyereségre, s a felvásárlási ár részeként felárat fizet a tagoknak. A felvásárlási jegyet attól függetlenül ki kell állítani, hogy tud-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlancsere elszámolása

Kérdés: Társaságunk vásárolt egy lakóingatlant 10 millió forint értékben. 2 nap múlva elcseréltük a cég telephelye mellett fekvő belterületi ingatlanért. A csereszerződés tárgyát képező ingatlanok azonos értékűek. Mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz a Ptk. 378. §-ából következik. Ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Készfizető kezesnél a teljesített fizetés elszámolása

Kérdés: Egy magánvállalkozónak két kft.-je van. "B" kft. mezőgazdasági célú kamattámogatásos hitelt vett fel, a hitel és kamatainak a megfizetésére az "A" kft. a hitelszerződésben készfizető kezességet vállalt. Mivel a "B" kft. nem fizette a hitelt, a bank az "A" kft. számlájáról emelte le a hiteltörlesztés esedékes részét és kamatait. Az "A" kft. hogyan könyvelje a "B" kft. által kifizetett összeget? Helyes-e, ha azt az "A" kft. kiszámlázza a "B" kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...vagy behajthatatlanná válik.Megjegyzés: "B" kft. az "A" kft. banki hiteltörlesztését is és az "A" kft. által megfizetett kamatot is köteles könyvelni: csökken a hiteltörlesztés összegével a bankkal szembeni tartozása, de ugyanakkor nő az "A" kft.-vel szembeni kötelezettsége....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan tulajdnjogának, haszonélvezeti jogának értékesítése

Kérdés: A társaság áfamentes ingatlant értékesít két vevő részére. Az egyik vevő (a cég) az ingatlan tulajdonjogát veszi meg a vételár 70 százalékáért, a másik vevő (a magánszemély) az ingatlan – holtáig tartó – haszonélvezeti jogát vásárolja meg a vételár 30 százalékáért. Az eladó társaság a vevő cég részére a teljes vételár hány százalékáról állítsa ki a számlát? Milyen értéken könyveli és aktiválja a cég a beszerzést? Ki kell-e mutatnia a haszonélvezeti jogot? A haszonélvezeti jog jelent-e osztalékfizetési korlátot?
Részlet a válaszából: […] ...jog terheli. (A haszonélvezeti jog megszerzése címén a magánszemély által az eladó társaságnak fizetett összeg a tulajdonos cég könyveiben nem szerepelhet.) Mivel a haszonélvezeti jog mellett a tulajdonos – általában – korlátozottan gyakorolhatja tulajdonosi jogát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanrész cseréje egyszeres könyvvitelt vezetőnél

Kérdés: Egyszeres könyvelést végző bt. 1/6 részben résztulajdonosa egy ingatlannak. 2001-ben az ingatlant magasabb értéken elcserélték. Fel kell-e emelni az ingatlan nyilvántartási értékét? Mi a teendő az eddig elszámolt értékcsökkenési leírással?
Részlet a válaszából: […] ...átadásakor – a szerződésben meg kell határozni az adott eszköz eladási árát, és ezt az értéket az eszköz ellenértékeként, kettős könyvvitel esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel esetén pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételként kell elszámolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Az épület befejező munkáinak minősítése

Kérdés: Betéti társaságunk az önkormányzattól szerkezetkész épületet vásárol bérbeadás céljából. A beruházást idegen kivitelezővel fejezteti be, amely kivitelező számlái az anyagköltséget és a munkadíjat is tartalmazzák. A fenti konstrukció saját rezsis beruházásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolta, így az önkormányzat által számlázott árat, a vételárat az épület bekerülési értékeként a beruházási számlára kell könyvelnie (T 161, 466 – K 455). Ugyancsak a beruházási számlán kell elszámolnia az épület befejező munkáiról készült számlákat is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:
1
485
486
487
522