Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: Az ingatlant részletre értékesítjük, az adásvételi szerződés aláírásakor általában – a szerződés szerint – foglalót és előleget is kérünk. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez az ingatlan felett, de csak az utolsó részlet kifizetésekor kerül az ingatlan a birtokába. Ilyen esetben miről kell a számlát kiállítani, és miként kell a könyvelésben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...[a Ptk. 117. §-ának (2) bekezdése alapján a tulajdonjog megszerzéséhez a dolog átadása is szükséges]. Az ilyen szerződés alapján a könyvelés helyessége a későbbiek során vitatható, és beláthatatlan következményekkel járhat.A számviteli elszámolás szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkeleszállításról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell könyvelni és előírni a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként. Amennyiben – ez esetben (tehát tőkekivonással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Követelés vásárlása és értékesítése

Kérdés: Ha egy társaság követelést vásárolt 500 ezer forintért, majd eladja azt 550 ezer forintért, hogyan kell a tranzakciót könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt követelést az egyéb követelések között kell állományba venni a vételáron (könyvelési tétel: T 365 – K 384, 381). Ha ezt a követelést értékesítik, a vásárolt követelés eladási ára és a könyv szerinti értéke közötti – nyereség jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kettős könyvvitelre való áttérés: vásárolt készlet címén adóalap-növelés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás 2001. január 1-jével tért át a kettős könyvvezetésre. Mikori készletértékkel kell növelnie a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] ...célú készlet értékével kell a 2000. évet követő három adóév alatt, egyenlő részletekben növelnie az adóalapot, függetlenül a könyvvezetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:    

Lakásberuházások elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértékét tartalmazzák, ezért ezen számlázott összegeket elsődlegesen mint az igénybe vett szolgáltatások költségét kell könyvelni az 5. számlaosztályban (T529, 466 – K 454); a lakásberuházáshoz beszerzett építési anyagokat elsődlegesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Skontót alátámasztó jogszabályok

Kérdés: Kérem, a skontó adóalapot növelő részének meghatározása kapcsán adják meg a jogszabályi hivatkozásokat! Miből mi következik?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyileg rendezett összeg és a késedelmi kamattal arányos összeg együttes értékének különbözetét], a pénzügyi rendezés könyvelése és a késedelmi kamattal arányos skontó elszámolása után a követelés, illetve a kötelezettség számlán maradó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Elkobzott gépkocsi leírása

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozunk. A vámhivatal elkobzott a kft.-től egy használt gépkocsit, mert külföldről lopott volt. A kft. perli azt a tulajdonost, akitől – új gépkocsi vásárlásakor – átvette, beszámította a lopott gépkocsit. Melyik évben kell a kft.-nek veszteségként leírnia a gépkocsit? Az elkobzás évében vagy a bírósági végrehajtás végén?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni akkor, ha a tárgyi eszköz hiányzik, illetve a 81. § (3) bekezdésének e) pontja alapján a hiányzó készlet könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell kimutatni. Nyilvánvaló, hogy az elkobzott gépkocsi hiányzik, nem áll a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: számítógép vásárlása

Kérdés: Ügyvéd, könyvelő, orvos munkájához számítógépet használ. 2001-ben, illetőleg 2002-ben új számítógép vásárlása esetén megilleti-e a beruházási adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...nem vett, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz adóévi együttes beruházási költsége után. Ha a számítógépet csak az ügyvédi, a könyvelési vagy az orvosi munkához használják, úgy igénybe vehető az Szja-tv. 49/B §-a (4) bekezdésének d) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: tetőcsere

Kérdés: Betéti társaságunk felszámolás alatt lévő cégtől ipari telephelyet vásárolt, amely különböző épületeket, építményeket és telket foglal magában. A telephely üresen áll, üzembe helyezése nem történt meg. Az egyik épület tetőszerkezetét lebontották, helyette teljesen újat építettek. A telep védelme érdekében riasztóberendezést telepítettek. A tetőcsere és a vagyonvédelmi berendezés telepítése beruházás vagy felújítás? A mikro- és kisvállalkozási kedvezmény érvényesíthető-e?
Részlet a válaszából: […] ...külön-külön az egyes épületek, építmények, illetve a telek értékét, akkor ezt a megbontást a bt.-nek kellett elvégeznie. A bt. könyveiben nem telephely – még a beruházási számlán sem – a tárgyi eszköz, hanem épület, építmény, telek.) Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2001-től hatályos 48. §-ának (4) bekezdése szerint az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:    
1
484
485
486
522