Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 2001-től hatályos 48. §-ának (4) bekezdése szerint az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:    

Eladásra vásárolt ingatlan felújítása

Kérdés: Ingatlanforgalmazó cég az eladásra vásárolt ingatlan esetleges felújítási költségeit hogyan könyveli, ha a továbbértékesítésre szánt ingatlant áruként tartja nyilván, és azt a beszerzés évében nem tudja értékesíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ha az ingatlanforgalmazó cég az ingatlant eladási céllal vásárolta, azt ténylegesen nem vette (nem veszi)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó üzembe helyezési okmánya

Kérdés: Egyéni vállalkozó esetén, akire nem az Szt., hanem az Szja-tv. vonatkozik, mi tekinthető üzembe helyezési okmánynak, illetve szükség van-e erre? (A kérdés kapcsolódik a Számviteli Levelek 397. kérdéséhez.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...esetén az üzembe helyezés dokumentumaként az előre meghatározott időpontban lefolytatott használatbavételi eljárásról felvett jegyzőkönyv akkor fogadható el, ha ezen a használatbavételi eljáráson valamennyi érintett hatóság, szakhatóság részt vett, a hatóságok,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.

Beolvadás esetén osztalékkifizetés

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a taggyűlés által jóváhagyatni, letétbe helyezni, és közzétenni a cégbejegyzést követő 90 napon belül, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Ezen Szt. szerinti beszámoló eredménykimutatásában szereplő – nyereség jellegű – adózott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...veszik. Az üzletrész névértéke lesz a részvény "eladási ára", amit alapul véve – tekintettel arra, hogy ez az ár kisebb a részvény könyv szerinti értékénél – a pénzügyi műveletek ráfordításai között árfolyamveszteségként kell a különbözetet a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha jól értjük, az adott szövetkezet tevékenysége a tagok által megtermelt termékek felvásárlása és értékesítése. Nem törekszik nyereségre, s a felvásárlási ár részeként felárat fizet a tagoknak. A felvásárlási jegyet attól függetlenül ki kell állítani, hogy tud-e...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlancsere elszámolása

Kérdés: Társaságunk vásárolt egy lakóingatlant 10 millió forint értékben. 2 nap múlva elcseréltük a cég telephelye mellett fekvő belterületi ingatlanért. A csereszerződés tárgyát képező ingatlanok azonos értékűek. Mi a helyes könyvelés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre adandó válasz a Ptk. 378. §-ából következik. Ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Készfizető kezesnél a teljesített fizetés elszámolása

Kérdés: Egy magánvállalkozónak két kft.-je van. "B" kft. mezőgazdasági célú kamattámogatásos hitelt vett fel, a hitel és kamatainak a megfizetésére az "A" kft. a hitelszerződésben készfizető kezességet vállalt. Mivel a "B" kft. nem fizette a hitelt, a bank az "A" kft. számlájáról emelte le a hiteltörlesztés esedékes részét és kamatait. Az "A" kft. hogyan könyvelje a "B" kft. által kifizetett összeget? Helyes-e, ha azt az "A" kft. kiszámlázza a "B" kft.-nek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy behajthatatlanná válik.Megjegyzés: "B" kft. az "A" kft. banki hiteltörlesztését is és az "A" kft. által megfizetett kamatot is köteles könyvelni: csökken a hiteltörlesztés összegével a bankkal szembeni tartozása, de ugyanakkor nő az "A" kft.-vel szembeni kötelezettsége....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan tulajdnjogának, haszonélvezeti jogának értékesítése

Kérdés: A társaság áfamentes ingatlant értékesít két vevő részére. Az egyik vevő (a cég) az ingatlan tulajdonjogát veszi meg a vételár 70 százalékáért, a másik vevő (a magánszemély) az ingatlan – holtáig tartó – haszonélvezeti jogát vásárolja meg a vételár 30 százalékáért. Az eladó társaság a vevő cég részére a teljes vételár hány százalékáról állítsa ki a számlát? Milyen értéken könyveli és aktiválja a cég a beszerzést? Ki kell-e mutatnia a haszonélvezeti jogot? A haszonélvezeti jog jelent-e osztalékfizetési korlátot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jog terheli. (A haszonélvezeti jog megszerzése címén a magánszemély által az eladó társaságnak fizetett összeg a tulajdonos cég könyveiben nem szerepelhet.) Mivel a haszonélvezeti jog mellett a tulajdonos – általában – korlátozottan gyakorolhatja tulajdonosi jogát,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanrész cseréje egyszeres könyvvitelt vezetőnél

Kérdés: Egyszeres könyvelést végző bt. 1/6 részben résztulajdonosa egy ingatlannak. 2001-ben az ingatlant magasabb értéken elcserélték. Fel kell-e emelni az ingatlan nyilvántartási értékét? Mi a teendő az eddig elszámolt értékcsökkenési leírással?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...átadásakor – a szerződésben meg kell határozni az adott eszköz eladási árát, és ezt az értéket az eszköz ellenértékeként, kettős könyvvitel esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel esetén pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételként kell elszámolni,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
491
492
493
…
529