Le nem vonható áfa könyvelése

Kérdés: A le nem vonható áfát minden esetben az áfaalaphoz könyveljük, vagy az egyéb ráfordítások között szerepeltetjük? Különbözik-e az az eset, amikor az áfa levonása az áfatörvény szerint tilos (személygépkocsi, benzin) attól, amikor a vállalkozás dönt úgy, hogy bizonyos költségek áfáját nem vonja le?
Részlet a válaszából: […] Az áfatörvény meghatározza azokat az eseteket, amikor az előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem vonható le, illetve amikor az – az áfatörvényben meghatározott – feltételek mellett válik esetleg a későbbiek során levonhatóvá. Az áfatörvény előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...az árfolyamveszteséget pedig a 85. § (3) bekezdésének f) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell könyvelni.Néhány külföldi pénzértékre szóló gazdasági esemény elszámolása (választott hitelintézet árfolyamaival számolunk):1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Üzleti jelentés könyvvizsgálata

Kérdés: Része-e a könyvvizsgálatnak az üzleti jelentés könyvvizsgálata? Ha igen, mennyiben?
Részlet a válaszából: […] ...hitelesítő záradéka a (2) bekezdésben hasonló tartalmú.]Ebből következően, az üzleti jelentés felülvizsgálata is beletartozik a könyvvizsgálatba, a könyvvizsgálói záradék minősítésénél erre tekintettel kell lenni.Az üzleti jelentéssel szembeni követelményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Mikor kötelező a könyvvizsgálat?

Kérdés: Hogyan alakul a könyvvizsgálati kötelezettség 2001-től? Ha például a kft. éves árbevétele az alábbi, miként alakul a könyvvizsgálati kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Ft,2002. évben: 10 millió Ft,2003. évben: 30 millió Ft.Az új Szt. 155. §-ának (2)–(5) bekezdése szabályozza azt, mikor kötelező a könyvvizsgálat, mikor nem kötelező, illetve mikor nem lehet alkalmazni a 155. § (3) bekezdését. Ezért csak egy ismérv [a 155. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Az éves beszámoló záradékolása

Kérdés: Az Szt. 158. § előírásaiból egy lépés hiányzik: a) A közgyűlésre, a taggyűlésre beterjesztett beszámoló csak előzetes, hiszen ott döntenek az éves eredmény sorsáról (így a könyvvizsgálói záradék is előzetes). b) Az elfogadott határozat alapján készült beszámolót a könyvvizsgálónak közzétételre alkalmas végleges záradékkal kell ellátnia [158. § (6) bekezdése]. Így a könyvvizsgálónak kétszer kell a beszámolót véleményeznie: – a testületi ülésre kerülő beszámolót, – a testület döntése alapján véglegesített beszámolót [87. § (4)–(5) bekezdés]. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 158. §-a (5) bekezdésének előírásából valóban az következik, hogy a könyvvizsgálónak a beszámolót a közgyűlés, a taggyűlés elé terjesztés előtt kell záradékkal vagy a záradék megadásának elutasításával ellátnia. Az viszont nem következik, hogy ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Könyvviteli szolgáltatás végzése

Kérdés: Ki végezhet könyvviteli szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvényben foglaltak maradéktalan megvalósításának feltétele az, hogy azok, akik a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat ellátják, az ezen feladatok ellátásához minimálisan szükséges, törvényben előírt képesítéssel és szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Ki tekinthető mérlegképes könyvelőnek?

Kérdés: A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán megszerzett képesítés, a felsőfokú államháztartási szakképesítés, a felsőfokú költségvetési oklevél egyenértékű-e a mérlegképes könyvelői képesítéssel?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 150. §-ának (2) bekezdése meghatározza a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, a 151. §-ának (1) bekezdése pedig előírja, hogy ezen feladatokat okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Közvetített szolgáltatás az iparűzési adónál

Kérdés: A 2001. évtől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel. Milyen kritériumai vannak annak, hogy egy szolgáltatás értéke, mint közvetített szolgáltatás, figyelembe vehető legyen az adóalap megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...– abban az esetben, ha az adóalany mind a megrendelőjével, mind pedig az igénybe vett alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.A közvetített szolgáltatások értékével történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Követelések értékvesztése, visszaírása

Kérdés: Mennyiben változott a követelések értékelése? Hogyan kell az értékvesztés összegét megállapítani és elszámolni? Mikor lehet az elszámolt értékvesztést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] ...a vevő, az adós minősítése, a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti különbözetet azoknál a követeléseknél, amelyeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Értékvesztés miatti adóalap-korrekciók

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó alapjának megállapításánál 2001-től figyelembe venni a követelések után elszámolt értékvesztést, a követelések visszaírt értékvesztését, a követelések hitelezési veszteségként elszámolt összegét?
Részlet a válaszából: […] ...nem érvényesíthető, illetve elévült követelésre (amelyre értékvesztést számolt el, vagy hitelezési veszteséget írt le az adózó) a könyv szerinti értéken felül befolyt összeg, tekintettel arra, hogy ezzel az elszámoláskor az adózás előtti eredményt növelni kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.
1
…
502
503
504