Faktoring elszámolása az ügyféllel

Kérdés: Cégünk a faktoringüzletágban tevékenykedik. Ügyfeleink vevőköveteléseiket cégünkre ruházzák át. Az átruházással egyidejűleg ügyfeleinknek előleget adunk, az előleg után kamatot számítunk fel. Amikor ügyfeleink vevői tartozásukat kiegyenlítik, akkor törlesztjük az előleget, a maradványösszeget átutaljuk, megterheljük ügyfeleinket a kamattal és a faktoringdíjjal. A leírtak alapján cégünk is és ügyfeleink is bruttó módon számolnak el. Kérdésünk, kezelhetjük-e részletfizetésként az ügyfélnek nyújtott előleget? Lehetséges-e a nettó elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...az adásvétel szabályait kell alkalmazni.A vásárolt követelést ugyanúgy kell elszámolni, mint bármilyen más eszköznek a beszerzését (könyvelési tétel: T 3651 – K 4799). Ebből következően, ha ezt követően ügyfeleiknek fizetnek, akkor valójában nem előleget adnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Temetkezési költségekre kapott előleg elszámolása

Kérdés: Temetkezési kft. szerződést kötött, hogy megbízója temetését – a megállapodásban meghatározottak szerint – a megbízó igényének megfelelően teljesíti. Ezért a temetés majdani költségének fedezetére a megállapodás szerinti összeg a kft. pénztárába befizetésre került. Az így befizetett összeget hogyan és hova kell könyvelni? A kamattal növelni kell-e az összeget?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti esetben a kft. a jövőbeni szolgáltatása fedezetére valójában előleget kapott (könyvelési tétel: T 381 – K 453). A kapott előleg után – a kérdés szerint – kamatot számítanak fel. Ezt a kamatot, mivel annak összege – a jövőbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Követeléskötelezettség beszámítása

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt néhány Ptk.-előírást nem árt feleleveníteni.A Ptk. 328-331. §-ai tartalmazzák az engedményezésre vonatkozó jogi előírásokat. Ezek szerint a jogosult (a bt.) követelését szerződéssel másra (a kft.-re) átruházhatja. A kötelezettet az engedményezőnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaságból kilépő tag részére fizetett összeg könyvelése

Kérdés: A bt. egyik beltagja kilépett a társaságból. A tagi betét összege: 2 beltag együtt 20 ezer forint, 2 kültag együtt 20 ezer forint. A mérleg szerinti saját tőke 33 558 ezer forint, a mérleg szerinti tartalék összege: -3821 ezer forint, a naplófőkönyv szerinti pénzügyi eredmény 30 495 ezer forint. A taggyűlés úgy határozott, hogy a kilépő tagnak visszafizeti a tagi betétjét és az üzletrészét közös megegyezés alapján összesen 40 millió forint összegben. Hogyan könyveljük a kilépő tagnak kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...tartalék összegével csökkentsék a kifizethető saját tőke összegét.) A jogszerűen kifizethető összegnek a naplófőkönyvben való könyvelése viszont nem jelenthet gondot. Úgy kell könyvelni, mint az osztalékot.A kérdés szerint többet fizettek ki, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Gyakorlati képzést elősegítő tárgyi eszköz beszerzése

Kérdés: Az Szhk-tv. 7. §-ának (2) bekezdése szerint: a törvényben előírt módon teljesített hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni. Ennek ismeretében hogyan kell elszámolni az együttműködési megállapodás alapján a gyakorlati képzésnek helyt adó vállalkozásnál a tanulók gyakorlati képzését elősegítő tárgyieszköz-beszerzést, amikor a beszerzett eszközt nem adják át a szakképző intézménynek?
Részlet a válaszából: […] ...aktiválja, és elszámolja az értékcsökkenési leírást is. Ezen tárgyi eszköz beszerzésére a tárgyévben fordított összeggel (külön könyvelés nélkül) a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettségét kell csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Téves túlszámlázás rendezése

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...a Számviteli Levelek 13. számában a 246. kérdésre adott válaszban.)A helyesbítő számlák alapján a költségkorrekciót a folyamatos könyvelés keretében – a megállapítás üzleti évében – évenként kell elszámolni. Mivel – a kérdés szerint – túlszámlázás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Becslés útján megállapított árbevétel könyvelése

Kérdés: Az APEH ellenőrizte az elmúlt évek gazdálkodását és 1998. évre becslés alapján a társaság árbevételét, és ugyanezen összeggel az adóalapot megnövelte. A megnövelt árbevétel után áfa és társasági adó megfizetésére kötelezte a társaságot. Hogyan kell ezt a megállapítást könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Ez esetben is az Szt. előírásai szerint kell eljárni. Az Szt. 165. §-ának (2) bekezdése alapján a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Az árbevétel elszámolásának bizonylata az Szt. 72....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: Az ingatlant részletre értékesítjük, az adásvételi szerződés aláírásakor általában – a szerződés szerint – foglalót és előleget is kérünk. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez az ingatlan felett, de csak az utolsó részlet kifizetésekor kerül az ingatlan a birtokába. Ilyen esetben miről kell a számlát kiállítani, és miként kell a könyvelésben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...[a Ptk. 117. §-ának (2) bekezdése alapján a tulajdonjog megszerzéséhez a dolog átadása is szükséges]. Az ilyen szerződés alapján a könyvelés helyessége a későbbiek során vitatható, és beláthatatlan következményekkel járhat.A számviteli elszámolás szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Követelés vásárlása és értékesítése

Kérdés: Ha egy társaság követelést vásárolt 500 ezer forintért, majd eladja azt 550 ezer forintért, hogyan kell a tranzakciót könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt követelést az egyéb követelések között kell állományba venni a vételáron (könyvelési tétel: T 365 – K 384, 381). Ha ezt a követelést értékesítik, a vásárolt követelés eladási ára és a könyv szerinti értéke közötti – nyereség jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Skontót alátámasztó jogszabályok

Kérdés: Kérem, a skontó adóalapot növelő részének meghatározása kapcsán adják meg a jogszabályi hivatkozásokat! Miből mi következik?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyileg rendezett összeg és a késedelmi kamattal arányos összeg együttes értékének különbözetét], a pénzügyi rendezés könyvelése és a késedelmi kamattal arányos skontó elszámolása után a követelés, illetve a kötelezettség számlán maradó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:
1
…
184
185
186
…
200