262 talált cikk a könyvvezetés kifejezésre

Kérdés: Alapítvány közhasznúsági fokozatának megtartásában kérném a segítségüket. A 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-a (4) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy abban az esetben tarthatja meg a civilszervezet (alapítvány) a közhasznúsági státuszát, ha a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív. Az adózott eredménybe csak a vállalkozási tevékenység eredményét kell érteni, vagy bele kell számítani az alapítványi eredményt is? Ha nincs az alapítványnak vállalkozási tevékenysége, és esetleg az alapítványi eredmény két éven keresztül negatív lesz, megtarthatja-e az alapítvány a közhasznúsági fokozatát?

Kérdés: Az Art. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a külföldi vállalkozó magyarországi telephelye – bár közvetlenül nem tartozik az Szt. hatálya alá – a könyveit, nyilvántartásait a számviteli törvény elő­írásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Alkalmazhat-e a telephely euróban történő könyvelést, figyelembe véve, hogy az eurós könyvelés számviteli törvényben rögzített előfeltételei ebben az esetben – véleményünk szerint – nem értelmezhetők?

Kérdés: A kft.-nek 278 ha mustár fővetésű növénye volt. Ebből 26 ha-t elemi kár ért, amelyből betakarítani semmit nem tudtunk. Ha a 26 ha közvetlen költségét átvezetnénk az egyéb ráfordításokba, akkor hogyan könyveljük a gazdasági eseményt, ha a gazdaság kettős könyvvezetése mellett elsődlegesen a 6-7. számlaosztályba könyvel (kapcsolódó tételek: 581, 582)?

Kérdés: 2002-ben alakult a nyugdíjasklub. Bevételszerző üzleti tevékenységet nem folytat, éves árbevétele egymillió forintnál is kevesebb. 2011-ben még naplófőkönyvben vezettük a könyvelést, 2012. 01. 01-től köteles a kettős könyvvitelre átállni? Ha igen, milyen bejelentési kötelezettsége van?

Kérdés: 2012-től társaságunk euróban könyvel. A szállítók által kiállított számlákat milyen teljesítési napi árfolyammal számítom át euróra: gyűjtőszámla, időszakos elszámolású számla, folyamatos teljesítésű számla esetében?

Kérdés: Euróban történő könyvvezetés mellett, ha a belföldi szállító áfás számlát állít ki euróban, de az általa használt árfolyam eltér az általam használttól, akkor az áfát milyen euróértéken könyveljem? A visszaszámítással egészen más euróösszeg jön ki. Az eltérést árfolyam-különbözetként könyveljem?

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonban lévő víziközműveket üzemeltet. A víziközművek az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat köteles gondoskodni a települések ivóvízellátásáról. Ebbe a körbe tartozik az előbbi feladat ellátását szolgáló létesítmények megvalósítása, bővítése, működtetése, fenntartása, koncesszióba adása. A társaság minden évben elszámol az önkormányzattal, a felújításokat számlázza, az önkormányzat pedig kibocsátja a neki járó koncessziós díjról a számlát. A két számla rendezése kompenzációval történik. Felmerült egyes önkormányzatoknál, hogy a kompenzációval történő rendezés nem megfelelő, és ragaszkodnak a számlák átutalással történő kiegyenlítéséhez. Valóban nem helyes a számlák kompenzálása az önkormányzati könyvelés keretében?

Kérdés: A 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 5. §-ának (2) bekezdése alapján a zöldség-gyümölcs termelői csoportok részére adott fejlesztési támogatást, amit a rendelet tőketámogatásként nevesít, hol kell elszámolni?

Kérdés: A kft. tevékenységi köre: követelésbehajtás. Kérem segítségüket a gazdasági események helyes könyveléséhez! Az engedményezési szerződésben az engedményező lemond az engedményes (a behajtó társaság) javára a teljes követelés összegéről (100 egység). Sikerült behajtani 60 egységet, amely összeg a bankszámlára megérkezett. A 40 egységet nem lehet behajtani, az adós nem fizet. Az engedményező és az engedményes közötti szerződés alapján a behajtott 60 egységből annak 20 százalékát az engedményes behajtási díj címén számlázza az engedményező felé, és a megmaradt 48 egységet továbbutalja az engedményező részére.

Kérdés: A társaság forintban vezetett könyveiben a veszteség pótlására teljesített befizetést – taggyűlési határozatban rögzített euróösszegben – a banki nap árfolyamán mutatja ki. Amikor áttért forintról euróban történő könyvvezetésre, akkor az új devizában készített nyitó mérlegben a lekötött eredménytartalék során a pótbefizetésnek az átutalt, a visszafizetendő euróösszegnek kell-e szerepelnie, vagy az áttérés napján érvényes árfolyammal átszámított összegnek? Az így kimutatott kötelezettség kevesebb, mint az eredetileg átutalt euróösszeg. Melyik összeg szerepeljen az áttérés utáni nyitó mérlegben?