308 talált állásfoglalás a könyvvizsgáló kifejezésre

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt. vagyunk. 2000-ben és 2001-ben átléptük az 50 millió forintos értékhatárt, így a 2002. évi mérlegünket könyvvizsgáló felülvizsgálta. Ha 2002. és 2003. évben árbevételünk nem haladja meg az 50 millió forintos értékhatárt, kötelező-e a könyvvizsgálat 2003-ban is?

Kérdés: Műszaki főiskolát végeztem, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán mérnök-üzemgazdász oklevelet szereztem. Kértem a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való felvételemet, de elutasítottak azzal, hogy a mérnök-üzemgazdász képzés tematikája nem azonos a mérlegképes könyvelői szakképesítés tematikájával. Egy kft. gazdaságvezetői feladatai elláthatók-e mérnök-üzemgazdász diplomával, több mint 10 éves gazdasági vezetői gyakorlattal, ha a társaságnál a számvitelt irányító csoportvezető, a pénzügyi előadó, a számlázási csoportvezető rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és a törvényi előírásoknak megfelelően regisztráltatták magukat?

Kérdés: A kft. az évek során 0-ra leírta tárgyi eszközeit. Az elmúlt év végén értékhelyesbítést végzett az értékelési tartalékkal szemben. Az ez évi esedékes értékcsökkenést az eszközöknél költségként vagy az értékelési tartalékból helyesebb leírni?

Kérdés: A részvénytársaság új részvények zártkörű kibocsátásával felemelte az alaptőkét 99 millió forinttal. A tőkeemelésből 11 millió forint készpénzbefizetéssel, 88 millió forint apportátadással teljesült. Az apportot az "A" kft. tulajdonosai a kft.-üzletrészek átadásával szolgáltatták. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, a kft. könyvvizsgáló által megállapított üzleti értéke 88 millió forint.) Az adótörvények az apportot az adásvétellel azonosan kezelik, az Szt.-ben nem találtam erre vonatkozó utalást. Az rt.-nél megbontható-e úgy az apport értéke, hogy abból 68 millió forint üzleti vagy cégértékként szerepeljen?

Kérdés: Társaságunk névhasználati jogot alapított és apportált egy társaságba. Hogyan kell azt elszámolni a tulajdonosnál, illetve az alapított társaságnál? Kell-e az apportáláskor áfát felszámítani?

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?

Kérdés: A tevékenységet lezáró, illetve a végelszámolás végén készítendő beszámolót közzé kell-e tenni? A közzététel léte vagy nem léte befolyásolhatja-e a könyvvizsgálati kötelezettséget?

Kérdés: Társaságunk 2002-ben fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék feloldásaként szerettük volna figyelembe venni a 10 millió forint bekerülési értékű személygépkocsi beszerzését, amelyet társaságunk könyvvizsgálója elutasított. Véleménye szerint a Tao-tv. 1. számú mellékletének 12. pontja szerint a feloldott fejlesztési tartalékot értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Mivel azonban a Tao-tv. 3. számú melléklete 1. pontja szerint a 6 millió forint feletti résznek megfelelő értékcsökkenési leírás nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek tekintendő, a fejlesztési tartalék feloldásaként csak a 6 millió forintnak megfelelő részt lehet elfogadni. Helyes ez az érvelés?

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?

Kérdés: Amennyiben rendelkezem mérlegképes könyvelői képesítéssel, de a képesítés megszerzését követő 3 éves gyakorlat hiányában nem regisztráltathatom magamat, könyvelhetek-e és beszámolót készíthetek-e olyan társaságnál akár alkalmazottként, akár vállalkozási vagy megbízási szerződés keretében, amely könyvvizsgálatra kötelezett, vagy a vállalkozó döntése alapján, amelynél könyvvizsgálat van? Én rendelkezem a törvény által előírt képesítéssel, a könyvvizsgáló pedig a szükséges engedéllyel. Helyesen értelmezem a törvényi előírást?