34 talált cikk a könyvvizsgálói jelentés kifejezésre

Kérdés: A könyvvizsgáló által hitelesítő záradékkal ellátott beszámolóban a NAV átfogó adóellenőrzés során jelentős hibákat tárt fel. A cég ügyvezetőjeként kérdezem, hogy mi a könyvvizsgáló felelőssége, és hány évig felelős a munkájáért?

Kérdés: Milyen szankciókra számíthat az a kft., amelyik a könyvvizsgálati kötelezettség ellenére az elévülési időn belüli időszakra a beszámolóit nem vizsgáltatta felül könyvvizsgálóval?

Kérdés: A kft. 2017. évi egyszerűsített éves beszámolóját elfogadó taggyűlés külön pontban határozott a beszámoló elfogadásáról és külön pontban az adózott eredmény felhasználásáról (ezen belül az osztalékfizetésről). Az elektronikus úton történt letétbe helyezés során az adózott eredmény felhasználásáról, benne az osztalékfizetésről szóló határozat nem lett csatolva. A társaság a taggyűlési határozat alapján, a letétbe helyezés elmulasztásától függetlenül 2018-ban fizethetett-e osztalékot? Amennyiben az osztalékfizetés így szabálytalan, a kifizetés osztalékelőlegnek vagy jövedelemnek minősül? A kifizetett osztalék "szabályossá tételére" megoldás-e a beszámoló ismételt letétbe helyezése?

Kérdés: Két kft. 2018. 12. 31-ével összeolvadással megszűnik (mindkettő könyvvizsgálatra kötelezett). A kft. állandó könyvvizsgálója auditálhatja-e a záró beszámolókat 2018. teljes évre? Az összeolvadás miatt egy másik könyvvizsgáló társaság a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet már auditálta. Vele van szerződés a végleges vagyonmérleg és -leltár auditálására is. Szükség van ebben az esetben az állandó auditor könyvvizsgálatára is? 2018. évre kötelező a kettős könyvszakértés? Ez esetben milyen a munkamegosztás a két auditor cég között?

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság megteheti-e, hogy saját elhatározásból könyvvizsgáltatja a beszámolóját, és a könyvvizsgálói záradékkal együtt közzéteheti-e a beszámolót?

Kérdés: Hány évig kell megőrizni a számviteli beszámolókat, az azokat alátámasztó bizonylatokat? Kinek a feladata a megőrzés, ha a társaság megszűnik? A bizonylatokat hol kell tárolni?

Kérdés: A társaság új könyvelője megállapította, hogy a társaság a 2015. évi beszámoló elkészítésekor tévesen számolt el terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, és helytelenül állapította meg a tárgyévet megillető árbevétel összegét is. A hiba jelentős összegű. A 2015. évi számviteli beszámolót ismételten közzé kell tenni, vagy elegendő a feltárás évében az ellenőrzés megállapításaként a középső oszlopban bemutatni?

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, de van választott könyvvizsgálója. A társaság elhatározta a végelszámolást, de nem értesítette erről a könyvvizsgálót, emiatt a tevékenységet lezáró beszámolót könyvvizsgálat nélkül fogadta el az alapító, a beszámolót könyvvizsgálói záradék nélkül tette közzé. Helyesen jártak el, ha úgy nyilatkoznak, nem kötelezettek könyvvizsgálatra? Helyes-e, ha a könyvvizsgálatra nem kötelezett cég úgy dönt, hogy az esetlegesen lefolytatott könyvvizsgálatot közzéteszi? Látnak-e abból bármilyen problémát, ha választott ugyan könyvvizsgálót a – könyvvizsgálatra nem kötelezett – cég, az adott üzleti évre mégsem kéri a könyvvizsgálat lefolytatását?

Kérdés: A társaság az Szt. 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Volt választott könyvvizsgáló, a könyvvizsgálat mégsem történt meg, a tulajdonosok a beszámolót e nélkül fogadták el, és tették közzé. A közzétételkor arról nyilatkoztak, hogy a cég könyvvizsgálatra nem kötelezett, de ez a beszámolón nincs feltüntetve. E nélkül közzétettnek minősül-e a beszámoló? Hogyan lehet korrigálni a hibát?