4821 talált állásfoglalás a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Adott egy kft. 42 milliós tagi kölcsönnel hátrasorolt kötelezettségként, és -22 milliós saját tőkével. A saját tőke rendezése miatt a tagi kölcsönből 25 milliót beapportálnak a tulajdonosok. Ezt a jegyzett-tőke-emelést kell majd a K71-es nyomtatványon jelenteni?

Kérdés: A fagyizó szállítói számláján a fagyipor mellett fagylalttölcsér, szalvéta, műanyag tégely, pohár, kanál is szerepel. A fagyipor és a fagylalttölcsér alapanyagnak minősül? A szalvéta anyagköltség? A műanyag tégely, pohár, kanál csomagolóanyag-költség vagy áru? (Külön nem kérnek pénzt érte.) A magyarországi szállítószámlán nincs feltüntetve, hogy a termékdíjat a szállító megfizette. A műanyag áru termékdíjköteles?

Kérdés: Társaságunk egy informatikai céggel közösen fejleszt szoftvert. Ezt a szoftvert 3 szervezeti egység, költségviselő is használja. A jelenlegi tárgyieszköz-könyvelés során a havi értékcsökkenést csak egy költségviselőre tudjuk könyvelni. A kontrollingosztály javaslata az, hogy a szoftvert ne 1, hanem 3 szoftverként aktiváljuk, és így oldjuk meg azt, hogy 3 költségviselőre (szervezeti egységre) legyen az értékcsökkenés elszámolva. Helyes ez az eljárás?

Kérdés: Egy társaság 2021. december 31-ig leányvállalata egy nagyvállalatnak, és a konszolidált beszámolójába is bevonásra került. Az anyavállalat 2022. január 1. napjától eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló, független magánszemélynek, amit a cégbíróság 2022. január 19. napjával jegyzett be. Így a kapcsolt vállalkozási státusza megszűnt a nagyvállalkozással.
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?

Kérdés: Vállalkozásunk 4 magánszemély tulajdonosából 3 kilépett, őket a vállalkozás vásárolta ki. Most a visszavásárolt saját üzletrészt szeretnénk megszüntetni, a lehető legegyszerűbb módon. Asaját üzletrész nyilvántartás szerinti értéke 34.800 ezer forint, névértéke 1800 ezer forint. Avállalkozás jegyzett tőkéje 3000 ezer forint. Helyesen járunk-e el akkor, ha a saját üzletrészt a vállalkozás bevonja az alábbiak szerint? Első lépésként a vállalkozás tulajdonosa határozatot hoz, amelyben a saját üzletrész bevonásáról dönt, valamint a jegyzett tőke 1800 ezer forinttal való növelését határozza el, hogy a jegyzett tőke 3000 ezer forint maradjon. Második lépésként a cégbejegyzés napjával a saját üzletrész névértéke és nyilvántartás szerinti értéke különbözetével, 33.000 ezer forinttal csökkenti az eredménytartalékot. Így a saját üzletrész 0 forintra fut. Végezetül a saját üzletrész vásárlásakor képzett 34.800 ezer forint lekötött tartalékot visszavezeti az eredménytartalékba. A fenti leírtak – véleményünk szerint – nem jelentenek adófizetési kötelezettséget a vállalkozás és a tulajdonos számára. Helyesen gondoljuk? Van egyszerűbb módja a saját üzletrész megszüntetésének?

Kérdés: Társaságunk támogatásban részesült a Magyar Falu Program keretén belül. A támogatás célja: kistelepülésen meglévő kereskedelmi üzlet fejlesztése és egyéb szolgáltatás nyújtása. Támogatott tevékenységek:
–Építés/felújítás/akadálymentesítés: átmeneti támogatás, energiahatékonysági célú beruházási támogatás, megújulóenergia-termeléshez nyújtott támogatás jogcímen.
–Eszközbeszerzés: átmeneti támogatás jogcímen.
–Közteher-támogatás: átmeneti támogatás jogcímen.
A támogatást vissza nem térítendő támogatásként, támogatási előleg formájában, egy összegben, utólagos elszámolási kötelezettség mellett átutalással kapta meg társaságunk 2021. 12. 31. napján a fent megnevezett tevékenységekre. A megvalósítási időszak kezdőnapja: 2021. 03. 01. A megvalósítás utolsó napja: 2023. 06. 30. Társaságunk a támogatott tevékenységet és a beszerzett eszközöket a megvalósítási időszakot követő 5 évig köteles fenntartani. A támogatás felhasználásáról a megvalósítási időszakot követő 15 napon belül kötelesek vagyunk elszámolást, beszámolót készíteni, és benyújtani a lebonyolító részére. A fel nem használt, vagy a jogosulatlanul igénybe vett, illetve a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatást, vagy annak egy részét vissza kell utalni. Társaságunk megkezdte az üzletek felújítását, átépítését, az eszközbeszerzéseket. Megérkeztek a szállítói számlák, azok kiegyenlítésre kerültek. Az eszközöket, a lezárult felújításokat, beruházásokat aktiváltuk, elkezdődött az értékcsökkenés elszámolása is. A folyósított támogatást a kapott előlegek között tartjuk nyilván a pénzügyi elszámolás elfogadásáig? Mikor történik a felújításra, építésre, eszközbeszerzésre kapott támogatás egyéb bevételkénti elszámolása? A közteher-támogatások esetén hogyan kell szabályosan eljárni? Kérem segítségüket a fenti gazdasági események kontírozásában!

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola vagyunk, intézményünk az iskola logójával ellátott, feliratozott ajándéktárgyat (macit) adott a beiratkozó leendő első osztályos, valamint az újonnan érkező tanulónak. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a logós termékek után? Hová kell könyvelni a főkönyvi könyvelésben?

Kérdés: A könyvviteli nyilvántartások vizsgálatakor tapasztalt ellentmondásokkal kapcsolatosan az alábbi kérdések merültek fel:
1. A társaság folyó üzleti évre vonatkozó számviteli nyilvántartásaiba olyan könyvelési tételek kerültek, amelyek negatív előjelű értékeket tartalmaznak a Tartozik oldalon vagy a Követel oldalon. Megfelelnek-e a hatályos számviteli előírásoknak? A társaság által alkalmazott gyakorlat szerint a folyó évi könyvelés során az előlegként elszámolt számlák negatív előjelű tételként szerepelnek a rögzített adatállományban, mind a szállítóra, mind a vevőre vonatkozó főkönyvi számlákon.
2. Helyes-e a számviteli számítástechnikai program algoritmusa által történő ilyen adatállomány rögzítése, arra való hivatkozás, hogy e könyvelési nyilvántartási program algoritmusa biztosítja ezt az eljárást?
3. Amennyiben lehetséges, hogy helyes ez az eljárás, kérem, hivatkozzanak a számviteli törvény megfelelő szakaszára.

Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)–(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?

Kérdés: 1. Mit tegyen az anyavállalat, ha összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalatával olyan mértékben megromlott a kapcsolata, hogy nem kap adatszolgáltatást az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez, illetve, ha a leányvállalat határidőben nem teszi közzé a beszámolóját, és ezért az anyavállalat nem tudja határidőre elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót? Ezeket a körülményeket be kell jelenteni a cégbíróságnak?
2. Ha az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalata a tárgyévet követően felszámolási eljárás alá kerül, akkor kötelező még elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót az előző évről, vagy ebben az esetben nem kell elkészíteni, hiszen a vállalkozás folytatásának az elve már a következő évben nem érvényesül?