4735 talált cikk a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Az "A" kft. 50-50%-os tulajdonosa a "B" és a "C" kft. Az "A" kft. jegyzett tőkéje 5 millió forint. A tulajdonos "B" és "C" kft. könyveiben nyilvántartott üzletrész értéke, amelyet a korábbi években az "A" kft. tulajdonosai részére – üzletrészvásárlás jogcímen – megfizetett, 50-50 millió Ft. Az "A" kft.-t atulajdonos kft.-k – tulajdonrészeik arányában – beolvasztják saját kft.-ikbe. Milyen átalakulásnak minősül ez? Mi történik ebben az esetben a könyvekben nyilvántartott részesedésekkel a "B" és "C" kft.-nél? Hogyan és mikor kell kivezetni? A számviteli törvény melyik szabályozása vonatkozik erre az esetre? Van-e adózási vonzata a részesedések bármilyen módon történő rendezésének "B" és "C" kft. esetében? Kérem, hogy a tényleges üzleti események megadásával, valamint – adózási vonzat esetén – az adó kiszámításának levezetésével legyenek szívesek az üzletrészek kivezetésének menetét szemléltetni!

Kérdés: Társaságunk tevékenysége húsfeldolgozás (sertés- és marhahúsok, húskészítmények előállítása), termékeinket nagykereskedelem formájában értékesítjük. Üzleti partnereinknek (gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások) egyes esetekben ingyenesen szállítunk ki termékeinkből. Esetek:
–termékkóstoltatásra,
–kereskedelmi forgalomba hozható mintaként,
–mennyiségi megrendeléshez kötött ingyenes termékként,
–forgalom után számolt bónuszként,
–rendezvényre történő felhasználásra.
Az árukat minden esetben szállítólevél kíséretében adjuk át a boltoknak, amelyek igazolva veszik át a termékeket. Segítségüket kérem a fenti esetek adózási és könyvelési területen történő kezeléséhez. Hogyan kell bizonylatolni az eseteket, kell-e számlát kiállítani? Mit kell tartalmaznia a számlának? Fennáll-e áfakötelezettség? Ha igen, de nem szeretnénk a partnerrel megfizettetni, hogyan számlázzuk és könyveljük? Egyéb adómegfizetés terheli-e ezeket az átadásokat? Üzleti ajándéknak minősülhet-e az átadás? (Véleményünk szerint nem, mert az Szja-tv. csak magánszemélyekre vonatkozik.)

Kérdés: Az OSS regisztrációs felületen bevallott EU-s magánszemélyeknek értékesített termékek számlavégösszegét bevételként, a megfizetett különböző EU-s áfát kettős könyvvezetés esetén egyéb ráfordításként, vagy nettó bevétel csökkentéseként kell elszámolni?

Kérdés: Szakmai előadásokon többször is elhangzott, hogy egy társaság addig nem hagyhat jóvá újabb osztalékot, amíg korábban jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot tart nyilván. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy ez a tilalom melyik jogszabályon alapul?

Kérdés: Adott egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező "A" kft., amelynek 50%-ban tulajdonosa egy magánszemély, és 50%-ban tulajdonosa a "B" kft. Amagánszemély ki szeretne szállni a cégből, így eladná az üzletrészét a másik tulajdonosnak, "B" kft.-nek 100 millió forintértékben. Mindkét céget ("A" és "B") mi könyveljük, ezért kérném levezetni a könyvelési tételeket az üzletrész eladásról mindkét cég szempontjából, illetve azt, hogy miként történik az adózás. Kinek kell levonnia az adókat? Van még bármi bejelentési vagy egyéb kötelezettség?

Kérdés: Társaságunk a 2020. évben jelentős összegű fejlesztési tartalékot képzett. A felhasználás időbeli korlátja 2024. 12. 31. Ezen felhasználási kötelezettség ismeretében, tevékenységének folytatása mellett eladható-e a részvénytársaság 100%-os tulajdonjoga? Természetesen a részvény árában érvényesítve ezt a kötelezettséget. (Vagyis a 2020. évi fejlesztésitartalék-képzés kizárja-e a 2021. évi tulajdonosváltás lehetőségét?)

Kérdés: Az "A" kft. jegyzett tőkéje: 20.000 E Ft, tőketartaléka 6.000.000 E Ft, eredménytartaléka: – 1.800.000 E Ft, adózott eredménye: -200.000 E Ft. A tőketartalék eredete: ázsióval történt jegyzett-tőke-emelés, valamint jegyzett tőke leszállítása veszteség miatt. Az "A" kft.-ben az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg 87%-a. A "B" kft. jegyzett tőkéje: 10.000 E Ft, eredménytartalék: 3.000.000 E Ft. A "B" kft. 90%-os magánszemély tulajdonosa megveszi az "A" kft. üzletrészét 100%-ban. Ezt követően a "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, majd beolvadás után jegyzett-tőke-leszállítást hajt végre vagyonkivonás mellett.
Kérdések: Az üzletrész megvásárlásakor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A beolvadás kedvezményezett-e átalakulásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23/a. pontja szerint? (A leányvállalat olvad be az anyavállalatba, és nem szerez pénzeszközt.) Szerintünk igen, és így nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Jól gondoljuk? Beolvadáskor az "A" kft.-ben az eredménytartalék negatív összegét meg kell-e szüntetni a tőketartalékkal szemben, avagy a tőkeelemeket teljesen szabadon lehet-e rendezni? A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell-e a többi tőkeelemet kivonni, vagy meg lehet-e tenni azt, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentjük, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonjuk? Kivonás előtt a jegyzett tőke: 30.000 E Ft, a tőketartalék: 4.000.000 E Ft (6.000.000-1.800.000-200.000 E Ft), az eredménytartalék 3.000.000 E Ft (ha az "A" kft. negatív eredménytartalékát meg kell szüntetni a tőketartalékkal szemben), és 3000 E Ft-ra szeretnénk leszállítani a jegyzett tőkét. Így kivonásra kerül 27.000 E Ft jegyzett tőke, 3.600.000 E Ft tőketartalék és 2.700.000 E Ft eredménytartalék. A tőkekivonás esetében hogyan kell számítani a magánszemélyt terhelő szja-t (szocho nem merül fel a minimálbér 24-szeresét meghaladó bér miatt), különösen a kivont tőketartalékra és annak keletkezése eredetére?

Kérdés: A kft. bérbeadással foglalkozik. Egyik esetben megvásárolja az "üres" használt lakást és külön a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat egyedileg kell nyilvántartani a tárgyi eszközök között, vagy rá lehet/kell aktiválni a lakásra? A másik esetben új lakást vásárol, megbíz egy lakberendezőt, hogy rendezze be a lakást, és a lakberendezői szolgáltatásról kap számlát, a berendezési tárgyak nincsenek egyedileg nyilvántartva, azokat a lakberendező szerezte be. Ha nincsenek egyedileg nyilvántartva a berendezési tárgyak, akkor egy berendezési tárgy elhasználódása és cseréje esetén hogyan lehet kivezetni a lecserélt eszközt a könyvekből?

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2021-ben átalakul egyszemélyes kft.-vé. Az egyéni vállalkozó bevétele az átalakulásig (2021. 08. 31.) meghaladta a 300 millió forintot. Az átalakulástól számítva a kft. tervezett bevétele 200 millió forint 2021. december 31-ig. Van-e/lesz-e könyvvizsgálati kötelezettsége a kft.-nek a 2021. és 2022. évre vonatkozóan?