1698 talált cikk a követelés kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?

Kérdés: Adott egy dolgozó, akinek a munkaviszonyát közös megegyezéssel 09. 30-án meg akarják szüntetni. A dolgozónak van munkabérelőlege is és munkáltatói kölcsöne is. A munkabérelőleg hátralévő törlesztését egy összegben levonjuk most a béréből, ez nem kérdés. Viszont van még 990.000 Ft munkáltatói kölcsöne, amire 277.657 Ft a kamat. A kölcsönszerződésben az szerepel, hogy a kamatot az utolsó tőketörlesztés után kezdi fizetni. A munkáltató lemondana a kölcsönről és a kamatról is, ha a dolgozó aláírja a közös megegyezést. Jól gondolom, hogy az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles – pl. ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként –, mely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni, bevallani, befizetni? Illeték nem merül fel jelen esetben, de a NAV-hoz – ha meghaladja a 150 ezer forintot – be kell jelenteni. Az elengedett kamat miatt a kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szochót kell fizetnie. Vagy mivel a kamatot is előírják a könyvelésben, az is a munkabér szerint adózik? Ha a kölcsönt a munkaviszony megszűnése után engedik el mondjuk fél évvel, akkor miként adózna? Akkor csak illeték lenne?

Kérdés: "A" kft. telekvásárlási szerződés alapján előleget fizetett 2021-ben az "Eladónak". Az "A" kft. erről számlát kapott, az áfát levonásba helyezte. Tárgyév augusztusában az "A" kft. és az "Eladó" a szerződést megszünteti, és azonos feltételekkel "B" kft. veszi meg a telket. Úgy gondoljuk, hogy az eladó köteles "A" kft.-nek visszafizetni az előleget, "B" kft. pedig tartozik az előleget megfizetni. Mindezeket a pénzügyi teljesítés után számlakiállítás követi az "Eladó" részéről. Az "Eladó" azonban nem szeretné az előleget visszafizetni. Megoldás lehet-e, ha az "A" kft. az adott előlegkövetelését eladja a "B" kft.-nek ellenérték fejében? Ez esetben az "Eladó" nem állítana ki sztornó- és új előlegszámlát. Nem világos, hogy ez esetben a későbbiek során a végszámla hogyan kerül kiállításra az új vevő részére, ha nem állítja ki részére az előlegszámlát. Az előlegengedményezéshez kapcsolódik-e áfásszámla-kiállítási kötelezettség?

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző, általános szabályok szerinti áfabesorolású egyéni vállalkozó kft.-vé kíván átalakulni. Tevékenységét tekintve növénytermesztést és állattenyésztést is folytat. A kft.-be csak a növénytermesztési tevékenységet szeretné bevinni az átalakulás során. Az eszközeinek (ingatlanok és növendék-állat-készlet) az állattenyésztéshez kapcsolódó részét nem kívánja bevinni a kft.-be, az állattenyésztési tevékenységét őstermelőként kívánja folytatni.
Kérdéseim:
– Megtehető-e, hogy csak a növénytermesztési tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó eszközöket (tárgyi eszközök, készletek) visszük be az átalakulás során létrejövő társaságba?
– A nem bevitt tárgyi eszközök (nem kis értékűek és 3 évnél korábban beszerzettek) és készleten lévő állatállomány után keletkezik-e szja- és áfafizetési kötelezettség, figyelembe véve, hogy a kimaradó tevékenységét őstermelőként tovább kívánja folytatni?
– Az őstermelői tevékenység megkezdése tekintetében milyen időpont a kívánatos? Az átalakulást követő nap, vagy lehet azt megelőző is?
– Milyen adózási következménnyel jár, ha az őstermelés nem jön létre az egyéni vállalkozás átalakulását követő napon?

Kérdés: Adott egy zrt., ami korábban szövetkezeti formában működött. A tulajdonosainak száma közel 600 fő magánszemély. 2014. évtől kezdődően napjainkig, a közgyűlés határozatai alapján osztalékkifizetések történtek. A kifizetésekre végső határidőt sem az alapszabály, sem a közgyűlési határozatok nem rögzítettek. Ezen évekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás jelentős összegű fel nem vett osztalékkötelezettséget mutat. A 2022. év májusi közgyűlésen módosították az alapszabályt, amely az osztalék fizetését már határidőhöz kötötte. Az elmúlt éveket illetően van-e valamilyen lehetőség ezen kötelezettségek megszüntetésére?

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy adott bank csődje esetén milyen kontírozási lépések szükségesek a meg nem térített és a megtérített rész vonatkozásában!

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?

Kérdés: Hogyan történik az utalványbeszerzés könyvelése?

Kérdés: Társaságunk – zrt. – tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott, amelyet 05. 30-i alapító határozatban aláírtak, és ezen időpontban módosították az alapszabályt is. 06. 10-én a tőkeemelés megérkezett a társaság bankszámlájára, de a cégbírósági bejegyzés 07. 01-én történt meg 05. 30-i hatállyal. Hogyan kell könyvelni (jegyzett tőke, tőketartalék, egyéb követelés stb.), és mely időpontokban ezt a gazdasági eseményt? (100 M Ft tőkeemelés névértéke 30 M Ft, kibocsátási érték 70 M Ft.)

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?