Találati lista:
401. cikk / 1698 Behajthatatlan követelés a kötelezettnél
Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét, ahol ez a kötelezettségek között szerepel, és ezen kötelezettség áfája levonásra is került?
402. cikk / 1698 Szövetkezet megszüntetése végelszámolással
Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
403. cikk / 1698 Ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék
Kérdés: A cég előző években jóváhagyott osztalékot fedezet hiányában nem tudott kifizetni. A tulajdonosok a tárgyévben szeretnék végelszámolással megszüntetni a céget. Milyen módon tehetik ezt meg? Van-e lehetőségük "negatív osztalék" jóváhagyására?
404. cikk / 1698 Online pénztárgép bizonylatainak könyvelése
Kérdés: Cégünk online pénztárgép használatára kötelezett. Minden nyitvatartási nap végén zárunk, hó végén a zárásokat összegyűjtve adjuk le a könyvelésbe a napi zárásokat, mely a bevétel alapját képezi. Ezen zárásokat Excel-táblázatba szedve (feltüntetve a zárások dátumát, sorszámát, áfakulcsonkénti összesítését) a könyvelés analitikát készít a leadott zárásokról. Kivitelezhető-e az, hogy a könyvelésben hó végén, egy bevételi pénztárbizonylaton rögzítjük az adott havi pénztárgépes forgalmat (és nem naponta), mögé rakva a zárásokat és az elkészített analitikát?
405. cikk / 1698 Ingatlan térítésmentes átadása az önkormányzatnak
Kérdés: Hogyan történik az ingatlan térítésmentes átadásának számviteli elszámolása önkormányzat részére történő átadás esetén?
406. cikk / 1698 Tartozik egyenleg a szállítói számlán
Kérdés: A 2018. évi főkönyvi kivonatban a szállítói számlák egyenlege sok esetben tartozik egyenleget mutatott. Később az is kiderült, hogy a 2018. évet megelőző évek főkönyvi számlái is hasonlóan rendre Tartozik egyenleget mutattak. A partnerek egy része már megszűnt jogutód nélkül. Mit lehet tenni? Hogyan lehet ezt 2019-ben rendezni?
407. cikk / 1698 Helyi utazási bérlet elszámolása
Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
408. cikk / 1698 Terven felüli értékcsökkenés az eredménykimutatásban
Kérdés: Az eredménykimutatásban az egyéb ráfordításokból értékvesztésként kimutatott sornak tartalmaznia kell-e a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenéseként kivezetett selejtezésének értékét?
409. cikk / 1698 Kötelezett értesítése az engedményezésről
Kérdés: A tagok "A" kft. egyszerűsített végelszámolását határozták el. A pénzeszközt a vagyonfelosztási javaslat szerint a magánszemély tagok kapták, míg a követeléseket "B" kft.-re engedményezték. A céget a Cégbíróság 2018. 11. 30-ával törölte. A cégtörvény szerint a vagyon kiadása csak a törlést követően lehetséges. A kötelezett részére az engedményezési szerződés egy példányát 2018. 12. 15-ével megküldtük. A kötelezett jogásza szerint az engedményezési szerződés akkor kelt, amikor a végelszámolónak nem volt aláírási joga, emiatt azt nem fogadja be. Úgy véljük, helyesen jártunk el, mert csak a cégbírósági törlést követően lehet a vagyont rendezni. Elfogadhatóak-e a kötelezett érvei, illetve mi a teendő ez esetben?
410. cikk / 1698 Bérleti szerződés biztosítéka
Kérdés: Társaságunk épület bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutalt társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell erről számlát kiállítani? Hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
