1698 talált cikk a követelés kifejezésre

Kérdés: A vevő nem ismerte el a teljesítést, így azt pereltük. A bíróság követelésünket jogosnak ítélte, és végzésével kötelezte a vevőt az ellenérték megfizetésére. A jogerős bírósági ítélet alapján számlázhatunk, az áfa felszámításával? Akkor is, ha a vevő továbbra sem fizet?

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?

Kérdés: Sok problémát jelent a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?

Kérdés: Társaságunk 50.000.000 Ft hitelt vett fel egy banktól forgóeszköz-finanszírozás céljából, a hitel lejárata 2019. 02. 26. A hitel biztosítékai: az anyavállalatunk egy másik leányvállalatának ingatlanaira bejegyzett jelzálogjogok és ezen leányvállalat készfizető kezessége. A hitelszerződés szerint a bank csak akkor folyósítja részünkre a hitelt, ha társaságunk átadja a bank részére az anyavállalatunk és az anyavállalat más leányvállalatai mint kezesek váltókezességével ellátott saját váltót. Társaságunk ki is állította a váltót 50.320.000 Ft-ról, a váltó esedékessége: megtekintéskor. A váltóra ráírva: "A váltót legkésőbb 2019. 04. 27-ig fizetés végett kell bemutatni." A bank szerint a váltóra kiegészítő biztosítékként van szükségük. Társaságunk a hitelt a szerződés szerinti ütemezésben és kamatokkal fizeti vissza, a váltó beváltására nem kerül sor. Van-e társaságunknak bármiféle könyvelési feladata a váltóval kapcsolatban a kiállításkor, illetve a lejáratkor?

Kérdés: Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése esetén – egy-egy cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Vagy az ingyenesen adott termék beszámítható az engedmény összegébe? És mi van az áfával?

Kérdés: A társaság teljesítésigazolás alapján 2017. augusztusban kiszámlázta a vevőnek a teljesítésigazolásban szereplő összeget. Év végi egyeztetésnél kiderült, hogy a vevő a számlát nem fogadta be, nem könyvelte, és vitatja a teljesítést. Ezért a kimutatott vevőkövetelést nem igazolta vissza. Ebben az esetben az eredeti teljesítésigazolás alapján a társaság kimutathatja-e az árbevételt és követelést, vagy le kell sztornírozni a számlát?

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?

Kérdés: Egy kft. nagy összegű, nem hitelintézet felé fennálló, cégcsoporton belüli kölcsöntartozással rendelkezik. A saját tőke negatív. A fennálló kölcsöntartozás után jelentős összegű kamatot fizet minden évben. A kft. rendelkezik egy kölcsönköveteléssel is, amely szintén egy kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn. A kölcsönkövetelés után kamatbevétele keletkezik. A kft. adótanácsadója szerint az alultőkésítés miatt csupán a kamatráfordítás és a kamatbevétel különbségével kell megnövelnünk az adóalapot. Mi ezt a törvényből nem tudjuk levezetni. Véleményünk szerint a kölcsönkövetelést csak a kötelezettségállomány számítása során vehetnénk figyelembe (ez viszont a negatív saját tőke miatt nem érinti az alultőkésítés eredményét), az alultőkésítés alapját jelentő fizetett kamat összegét pedig nem csökkenthetjük a kapott kamatok összegével. Melyik értelmezés a helyes?

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?

Kérdés: Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó cég (kettős könyvvitel, elsődleges költséghely) egészségbiztosítást kötött (egészségőr) dolgozóinak, ami adómentesen adható juttatás. Szabályos-e, ha a költségnemek között az egyéb személyi jellegű kifizetések között számoljuk el, a költséghely/költségviselő könyvelésben pedig az általános költségek között, mint a központi irányítás költsége?