1364 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?

Kérdés: A társasház könyvelése – utólagos ellenőrzés során – feltárta, hogy a társasház könyvelése olyan szolgáltatás teljesítéséről szóló számlákat is befogadott, ahol a számlakibocsátó évekkel ezelőtt megszűnt, tehát nem adóalany. A társasház egyszeres könyvvitelt vezet, nem áfaalany, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az említett vállalkozás által elvégzett munka és annak ellenértéke egymással minden esetben ár-érték arányos volt. A társasház jelezte az adóhatóságnak a jogosulatlan számlakibocsátást. A társasház könyvelésében szereplő számlák jogosan szerepeltethetők-e elszámolt költségként?

Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?

Kérdés: Lehetséges-e a vevőanalitikának a könyvelési rendszeren kívüli kihelyezése, vagyis egy külön szoftverben való kezelése? A vevőszámlákat egy cég külön számlázóprogrammal állítja ki, a számlák kiegyenlítését is ezen program fogja rögzíteni. Lehetséges-e a számlázóprogram alapján havonta összesítve könyvelni az árbevételt, az áfát és a vevőkövetelést, a számlakiegyenlítéseket? A könyvelőprogram használatát kötelező jelleggel nem írja elő törvény vagy jogszabály, így akár kézzel is végezhető a könyvelés. Ezért véleményünk szerint, ha biztosítani tudjuk a megfelelő analitikák meglétét, akkor a fenti eljárás elfogadható. Kérjük a fentiekkel kapcsolatos állásfoglalásukat!

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?

Kérdés: Cégünk egy erdőgazdaság, amely alapítványi támogatással az egyik parkerdőben játszóteret létesített 7 játékelemmel, engedéllyel. A játékelemeket berendezésként külön-külön kell aktiválni, vagy építményként együtt a kialakított, betonozott, körbekerített területet játszótérként?

Kérdés: A 6138. kérdésre adott válaszban azt írják, a devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat az MNB hivatalos devizaárfolyam-jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. Ennek pontosításaként kérdezem, hogy a beszámolóban az euróadatokat két tizedessel kell megjeleníteni? Az MNB honlapján a jegyzett árfolyamokat két tizedessel tüntetik fel, a könyvelés is centpontossággal történik, a létesítő okirat is két tizedesjegyre feltüntetve tartalmazza a jegyzett tőkét. Helyes az elgondolásunk, hogy az euróbeszámolóban a feltüntetett euróadatokat is két tizedesjegyig kell megjeleníteni?

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Az "Eladó" és a "Vevő" szerződést kötött piaci pozíciójuk megtartása és erősítése érdekében. A szerződésben a felek rögzítették, hogy az áruforgalmi kapcsolatot kétféle szerkezetben működtetik, egyrészt a Vevő az Eladó raktárában vásárol, másrészt a Vevő az Eladó által a szállítókkal kötött szerződéses rendszer alapján közvetlenül a szállítótól vásárol, közvetlenül rendeli meg az árut, amelyet saját telephelyén vesz át, a szállító a Vevő felé számláz. Az Eladó a megrendelésekhez szükséges teljes körű adatállományt és kondíciós elemeket átadja. A Vevő köteles az Eladó gazdasági csoportja által kötött szerződés alapján történő havi beszerzésekről szállítónként kimutatást készíteni és azt az Eladónak átadni. A szerződésben leírt szolgáltatás fejében a Vevő az Eladónak szolgáltatási jutalékot köteles fizetni. A díjfizetés alapja a tárgyévben a szállítókkal közvetlenül lebonyolított teljes beszerzések nettó értékének 1 százaléka. A szerződésből következik, hogy az Eladó által nyújtott szolgáltatás az áru beszerzéséhez és az áru továbbértékesítéséhez kapcsolódó előnyök biztosítását tartalmazó komplex szolgáltatás. Az Eladó által számlázott szolgáltatási díj összegét helyesen számolta el a Vevő termelési költségként, mint igénybe vett szolgáltatást, vagy annak teljes összegével növelni kellett volna a szállítóktól beszerzett áruk bekerülési értékét, az egységárra ráosztással?