58 talált cikk a Közösségen belüli beszerzés kifejezésre

Kérdés: Közösségen belüli beszerzésnél gyakran különbözik a számviteli és az áfabeli teljesítési időpont. Belga partnertől szereztünk be eszközt, az általa kiállított számla 2013. decemberi keltezésű, amit decemberben kifizettünk. Az eszközt EXW-paritással 2014. 01. 17-én adta át belga partnerünk a telephelyén az általa megbízott fuvarosnak. Úgy gondolom, az eszköz csak 2014 januárjában könyvelhető, viszont a 2013. decemberi áfabevallásban kell szerepeltetni. Helyesen jártam el?

Kérdés: 2013-ban teherautó-pótkocsit vásároltunk Közösségen belül, euróban. Az így megvásárolt eszközt eladtuk egy magyar lízingcégnek euróért, amelytől azt euróban visszalízingeljük. A fizetendő és visszaigényelhető áfa az áfabevallásban miként jelenik meg? Ha az eszközt még nem használtuk rendeltetésszerűen, hogyan alakul a folyamat számviteli elszámolása?

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?

Kérdés: Társaságunk termékek értékesítésével foglalkozik. Akciót hirdettünk, amely szerint X mennyiségű termék egyszerre történő megvásárlása esetén az általunk forgalmazott termékből ingyenesen – vagy egy teljesen más terméket – adunk ajándékba. Vásárlóink kizárólag kis-, illetve nagykereskedelmi cégek. Milyen adókötelezettség terheli a társaságot a forgalomhoz kötötten ingyenesen adott termék, illetve ajándék tekintetében? És akkor, ha az ajándék beszerzése ingyenesen történt, mert Közösségen belüli partnerünk 0 értéket számláz felénk? Hogyan kell bizonylatolni a termékek átadását?

Kérdés: A Közösségen belüli beszerzéseket devizaeladási árfolyamon könyveljük. Év végén át kell értékelni a tételeket MNB középárfolyamra, és könyvelni kell, nyitás után pedig visszakönyvelni?

Kérdés: A külföldi kiküldetésben lévő dolgozók hitelkártyát kapnak üzleti útjaikon felmerült költségeik kifizetésére. A hitelkártya-forgalomról minden hónap 20-áig folyószámla-kivonatot kapunk. A cég bankszámláját a havi forgalmi összeggel minden hónap 20-áig megterheli a hitelkártya-forgalmazó. A dolgozók – eddig az időpontig – leadják a hitelkártyával kiegyenlített számláikat. Hogyan és mikor kell könyvelni a hitelkártya-tranzakciókat? A hitelkártyát a könyvekben mint pénz­eszközt vagy mint kapott hitelt kell kimutatni?

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.

Kérdés: Társaságunk rendszeresen árut szerez be külföldi, EU-illetőségű kapcsolt vállalkozásaitól. Az áruszállításokkal összhangban, az eladó vállalkozások év közben folyamatosan számlázzák az általuk teljesített ügyleteket, amelyeket vállalatunk az eladott áruk beszerzési értékeként könyvel. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem rendelkezik, az év végi készlet megállapítása leltározással történik. A kapcsolt vállalkozások az általuk leszállított árukat a saját beszerzési áraikon adják tovább. Megállapodás, illetve a transzferár-dokumentációban meghatározott nyereséghányad alapján év végén számlázzák az általuk év közben teljesített érték 16 százalékát, mint eladásiár-különbözetet. Hogyan kell ezt könyvelni? Áfa szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Az áfában melyik időszakot érinti? Figyelembe vehető-e az iparűzési adónál? Figyelembe kell-e venni az év végi árukészlet értékének meghatározása során?

Kérdés: Az Áfa-tv. 8. §-a rendelkezik a csoportos adóalanyiságról, melynek feltétele, hogy a csoporttagok gazdasági célú letelepedési helye belföldön legyen, és a tagok kapcsolt vállalkozások legyenek. Ha a kapcsolt vállalkozási kört A, B, C, D társaság alkotja, de ebből A-nak mind a gazdasági célú letelepedési helye, mind lakóhelye és szokásos tartózkodási helye külföldön van, a B, C, D társaság létrehozhat-e csoportos adóalanyisági kört? Kell-e nyilatkoznia A-nak arról, ha nem akar részt venni a csoportban? Ha létrejön a csoport, akkor a csoporttagok által egymásnak számlázott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó harmadik féltől származó beszerzések áfatartalma levonásba helyezhető-e?

Kérdés: A kft. formában működő faiskola személygépkocsit vásárolt olasz magánszemélytől, aki nem áfaalany. Ezt a személygépkocsit nem kívánják forgalomba helyezni, nincs rendszáma. Így amíg nem kérnek rendszámot, nem kell regisztrációs adót és áfát fizetni. A személygépkocsit, mint üzemi járművet, a faiskola telepén használják, hogy a vevőknek bemutassák a kínálatot. Helyes ez így? Ha igen, mennyi az értékcsökkenési leírás?