1036 talált cikk a külföld kifejezésre

Kérdés: Magyarországon bejegyzett, 50%-ban dán tulajdonosú kft. tartós bérletre vásárol Dániában használt személygépkocsit. Magyarországra nem kerül a személygépkocsi, dán rendszámmal rendelkezik. Hogyan számolja el a kft. a bérleti díjat?

Kérdés: Gyorshajtás miatt kiszabott belföldi, illetve külföldi helyszíni bírságról nincs határozat. Jól gondoljuk, hogy nem kell megnövelni e bírságokkal a társaságiadó-alapot?

Kérdés: Társaságunk az EU-ból hoz be árut, amelyet raklapra rögzítenek. Az áru közvetlenül a vevő telephelyére kerül, így csak a szállítólevél kerül hozzánk az átvételről, a raklap ott marad a vevőnél. Van-e termékdíj-fizetési kötelezettség a raklapokkal kapcsolatban?

Kérdés: Az Szt. szerint a mérleg fordulónapján a devizás követeléseket és kötelezettségeket át kell értékelni. Társaságunknál 2014. év végén a jelentős összegű devizás szállítói tartozás miatt nagy összegű összevont árfolyamveszteséget kellett elszámolni. Van-e lehetőség a devizás szállítói tartozás miatt nem realizált árfolyamveszteség elhatárolására?

Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.

Kérdés: Fuvarozó vállalkozás vagyunk. Szakmai közösségünket élénken foglalkoztatják a külföldi fuvarozókat is érintő, németországi kötelező minimálbér alkalmazási feltételei. Ezen szabály szerint a 8,5 euró/óra díjazás kötelezően alkalmazandó a Németországban bármely formában végrehajtott fuvarműveletkor. Kérdéseink a következők:
1. -Minden műveletre – rakodás, tranzit, kabotázs fuvar stb. – vonatkozik-e a német rendelkezés?
2. -Hol, miként és hogyan kell bejelentkezniük a magyar fuvarozóknak, hogy jogszerűen tevékenykedjenek Németország területén?
3. -Mit vigyen magával a sofőr, amivel dokumentálja a német rendeletnek való megfelelést?
4. -Miként értékeljük e vonatkozásban alvállalko­zóinkat?
5. -Hogyan értelmezzük az órabérre vonatkozó rendelkezést, például a havibérben elszámolt alkalmazottjainkra?
6. -Mit jelent a bruttó 8,5 euró óradíj, ezt Magyarországon hogyan számoljuk nettóra? Magyar vagy német előírás szerint?
7. -Miként szerepeljen a járulékszámításnál ez a gazdasági esemény?
8. -Milyen hazai bejelentkezési, dokumentálási kötelmei vannak a fuvarozóknak a magyar hatóságok felé? Kell-e külön elszámolást adni a magyar hatóság számára?

Kérdés: Külföldi tulajdonú társaságként a weblapunk négy nyelven (a magyar nyelv mellett még három másik nyelven is) is elérhető, a weblap látogatójának döntésétől függően jelenik meg (adott nyelvű) tartalom az adott oldalon. A weblap domainneve .com-ra végződik, tehát nem magyar bejegyzésű weblapról van szó. Tekintve, hogy a reklámadótörvény csak a túlnyomórészt magyar nyelvű oldal esetén ír elő adókötelezettséget, álláspontunk szerint a weboldalon közzétett reklám nem adóköteles. Helyes-e az értelmezésünk?

Kérdés: Társaságunk készterméket gyárt, amelyet belföldre és külföldre értékesít. Vevői reklamációk alkalmával cserealkatrészeket küldünk, amit egyfajta garanciális teljesítésként értelmezünk. Szolgáltatás ehhez nem kapcsolódik, mivel a terméket a vevő állítja össze otthonában. A cserealkatrészeket milyen bizonylattal lehet elszámolni a készlet csökkenéseként? Mit tartalmazzon a számla, ha csak számlával csökkenthető a készlet?

Kérdés: A Magyarországon bejegyzett kft. 25%-os tulajdonrésszel bíró tagja megvásárolná a 75%-os tulajdonrésszel bíró külföldi tag részesedését. Ezen változásnak milyen konkrét könyvelési tételei és adóvonzatai lehetnek?

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értékének részét képezi-e az áfa, vagy egyéb ráfordításként könyvelendő a következő esetben? A kft. adóköteles és adómentes tevékenységet is folytat. A kft. Közösségen belülről az adómentes tevékenységéhez tárgyi eszközt vásárolt. A beszerzési értéket a könyvelőiroda T 164 – K 4542 könyvelési tétellel számolta el a teljesítés napján érvényes árfolyamon, a fizetendő áfát T 8673 – K 4674 könyvelési tétellel. Helyes-e a könyvelőiroda elszámolása?