1036 talált cikk a külföld kifejezésre

Kérdés: Egy külföldi cég ügyvezetője és egyben könyvelője voltam. A megbízásom 2009-ben lejárt. A tulajdonost minden évben megpróbáltam elérni, eredménytelenül. Eddig beadtam a bevallásokat és a mérleget, bízva abban, hogy előkerül a tulajdonos. Most már semmi reményt nem látok erre. A céget én megszüntetni nem tudom. Tartozom-e valahová bejelentési kötelezettséggel? A kft. 2009 óta nem folytat tevékenységet. Nem tudom, ebben az esetben mi a jogkövető magatartás? A cégnek az állammal szemben nincs tartozása.

Kérdés: "A" társaság kapcsolt vállalkozási viszonyban áll "B" társasággal. "A" társaság kölcsönt nyújt kamatmentesen 2010-ben "B" társaságnak. A 2010-es társaságiadó-alapját meg kell-e növelnie "A" társaságnak a kölcsön után a piaci kamattal számolt összeggel? "B" társaság csökkentheti-e a társaságiadó-alapját 2010-ben a kölcsön után a piaci kamattal számolt összeggel?

Kérdés: Társaságunk rendszeresen árut szerez be külföldi, EU-illetőségű kapcsolt vállalkozásaitól. Az áruszállításokkal összhangban, az eladó vállalkozások év közben folyamatosan számlázzák az általuk teljesített ügyleteket, amelyeket vállalatunk az eladott áruk beszerzési értékeként könyvel. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem rendelkezik, az év végi készlet megállapítása leltározással történik. A kapcsolt vállalkozások az általuk leszállított árukat a saját beszerzési áraikon adják tovább. Megállapodás, illetve a transzferár-dokumentációban meghatározott nyereséghányad alapján év végén számlázzák az általuk év közben teljesített érték 16 százalékát, mint eladásiár-különbözetet. Hogyan kell ezt könyvelni? Áfa szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Az áfában melyik időszakot érinti? Figyelembe vehető-e az iparűzési adónál? Figyelembe kell-e venni az év végi árukészlet értékének meghatározása során?

Kérdés: Az Áfa-tv. 8. §-a rendelkezik a csoportos adóalanyiságról, melynek feltétele, hogy a csoporttagok gazdasági célú letelepedési helye belföldön legyen, és a tagok kapcsolt vállalkozások legyenek. Ha a kapcsolt vállalkozási kört A, B, C, D társaság alkotja, de ebből A-nak mind a gazdasági célú letelepedési helye, mind lakóhelye és szokásos tartózkodási helye külföldön van, a B, C, D társaság létrehozhat-e csoportos adóalanyisági kört? Kell-e nyilatkoznia A-nak arról, ha nem akar részt venni a csoportban? Ha létrejön a csoport, akkor a csoporttagok által egymásnak számlázott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó harmadik féltől származó beszerzések áfatartalma levonásba helyezhető-e?

Kérdés: A magyarországi társaság EU-tagállambeli anyavállalata a naptári évtől eltérő üzleti évre készíti a beszámolóját. Ismereteink szerint az anyavállalat többi leányvállalata is (a magyar kivételével) a naptári évtől eltérő üzleti évre készíti a beszámolóját. Amennyiben az anyavállalat nem készít konszolidált beszámolót, akkor a magyar társaság választhat-e az anyavállalattal egyező üzleti évet? Ha konszolidált beszámolót készít az anyavállalat, de a leányvállalatot nem vonja be a konszolidálásba, a magyar társaság választhat-e az anyavállalattal egyező üzleti évet? Ha a leányvállalat az eltérő üzleti év alkalmazása mellett dönt, de a döntés jogszerűsége vitatható, akkor annak milyen következményei lehetnek?

Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)

Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?

Kérdés: Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (tao-alap-növelő + áfa fizetendő): a visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, ha az külföldi részére történik, vagy ha a belföldi adózó nem nyilatkozik arról, hogy nem lesz veszteséges a juttatás évében. Mi a helyzet a magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nyújtott juttatás esetén, nem kell növelni a tao-alapot? 2010/30. Adózási kérdés: ha az átvevőnél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.

Kérdés: Külföldi kapcsolt vállalkozásainknak kamatot fizettünk 2010-ben. Az országokkal van kettős adóztatást elkerülő egyezmény. Elő van-e írva, illetve szükséges-e illetőségigazolás beszerzése, hogy a 30%-os adót utólag ne kelljen megfizetni?

Kérdés: X társaság 50%-os tulajdonjoggal és azzal megegyező szavazati joggal rendelkezik Y társaságban (X és Y társaság is belföldi). Z társaság (külföldi társaság) mindkét belföldi társaságban tulajdonos, X társaságban 100%-ban és Y társaságban 50%-ban, szintén ugyanekkora szavazati joggal. X és Y belföldi társaságok ügyvezetője egy és ugyanazon természetes személy, aki azonban nem rendelkezik tulajdonjoggal, csupán állandó képviseleti joggal mindkét társaság tekintetében. X társaság természetesen Z társaság leányvállalata, itt teljesen egyértelmű a kapcsolt viszony. Kérdés, hogy kapcsolt vállalkozási viszony merülhet-e fel X és Y, vagy Z és Y társaságok vonatkozásában a Tao-tv. értelmében?