1036 talált cikk a külföld kifejezésre

Kérdés: Társaságunk egy külföldi társasággal alapított egy céget. Az új cég ugyanazon tevékenységi köröket végzi, mint amelyeket társaságunk végzett. Az alapítást követően az új cégnek értékesítettük meglévő készleteinket, tárgyi eszközeinket, és dolgozóink is az újonnan alakult társaságba kerültek áthelyezésre. Az eszközökön túl "vevőkör és hírnév" megnevezéssel értékesítettük a működésünk során kialakult vevői kört, szállítói kört, egyéb kapcsolatrendszereinket, és az összes dolgozó áthelyezésével azok szaktudását és információit. A "vevőkör és hírnév" értékesítése áfával növelten számlázásra és áfa nélküli összegében árbevételként elszámolásra került, a vevő azt vagyoni értékű jogként nyilvántartásba vette, a leírás időtartamát 5 évben határozta meg. A "vevőkör és hírnév" értékesítése jogcímen elszámolt árbevételt 5 éves időtartamra elhatárolhatjuk-e?

Kérdés: Társaságunk személyautókat bérel, de saját tulajdonában is van személygépkocsi. Ezekre a személygépkocsikra engedélyezve van a magánhasználat. A személygépkocsik után társaságunk megfizette a cégautóadót. A dolgozók nem vezetnek útnyilvántartást, mivel a cégautóadó megfizetésre került. Február 1-jétől kötelező-e vezetni az útnyilvántartást? Ha nincs útnyilvántartás, akkor kinek milyen adófizetési kötelezettsége van? A gépjárművek elszámolt költségei növelik a társaságiadó-alapot? A dolgozónak keletkezik-e jövedelme, vagy a társaságnak kell a természetbeni juttatás után az adót megfizetni?

Kérdés: Magyarországon élő szomáliai menekült szeretne elhelyezkedni. Milyen okmányok kellenek hozzá, hogy egy bt. alkalmazza? Adóazonosító kártyát, taj-kártyát tud-e kiváltani? Kell-e munkavállalási engedélyt kérnie, és hol? Milyen járulékfizetéssel, szja-fizetéssel jár?

Kérdés: Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?

Kérdés: 2009. január 1-jével áttérnénk az euróban való könyvelésre. Ezzel kapcsolatban milyen bejelentési kötelezettség van? Milyen könyvvezetési és bevallási kötelezettség keletkezik az átállással kapcsolatban? A bevallásokat milyen devizában kell teljesíteni?

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban részt vevő tehergépkocsi-vezetők részére a munkáltató külföldi kiküldetés címén a napidíjukat forintban szeretné kifizetni. Mi a helyes eljárás a kifizetéssel kapcsolatban? Milyen árfolyamot kell alkalmazni akkor, ha a napidíj kifizetése havonta, utólag a tárgyhavi bérelszámoláskor esedékes?

Kérdés: Társaságunk külső szervezők által szervezett kulturális események jegyeinek terjesztését vállalja. A megállapodás szerint a megbízó jogosult a jegyeladásból származó bevételre, míg társaságunk az eladások utáni meghatározott mértékű jutalékra. Fenti ügyletre a megbízóval – eladási megbízásra – bizományosi szerződést kötünk, mint bizományos saját értékesítésként kezeljük a jegyértékesítésből származó jövedelmet, a megbízó pedig jutalékkal csökkentett jegybevételről állítja ki számláját. Nyereségünket a jegyvásárlásról kapott jutalékkal csökkentett összeg és az általunk értékesített jegybevétel különbözete, az árrés alkotja. Fenti jegyeket belföldi magánszemélyek részére értékesítjük. Erre az ügyletre az Áfa-tv. 15. §-a érvényes? Fenti szolgáltatás kulturális szolgáltatásnyújtás, amelyre az Áfa-tv. 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja külön hivatkozik a teljesítés helyét illetően. Amennyiben a rendezvény helye külföld, ebben az esetben a teljesítés helye is külföld. Ezt úgy értelmezzük, hogy a külföldön lévő rendezvények jegyeinek értékesítése az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, tehát áfát a jegyre nem kell felszámítanunk. Helyes-e a fenti értelmezésünk abban az esetben, ha a rendezvény külföldön (EU-s tagállamban) kerül megrendezésre, a szervező, akivel szerződést kötünk, külföldön (EU-s tagállamban) nyilvántartásba vett adóalany, és a részünkre kibocsátott számlája a saját országában érvényes áfa-mértéket tartalmazza? (Jutalékunk vele szemben keletkezik, az eladási megbízás eredményeként.) Illetve van-e eltérés, ha nem EU-tagállamban, hanem 3. országban lévő rendezvény jegyeinek értékesítését vállaljuk? Továbbá hogyan kell értelmezni ebben az esetben a törvény 140. §-át, és ez hogyan kapcsolódik a fentiekhez?

Kérdés: Társaságunknak részesedése van egy külföldi vállalkozásban, amely veszteséges gazdálkodása miatt megszűnik. A külföldi társaság tagjainak a taggyűlési határozat értelmében – a ki nem egyenlített tartozásokra – nagyobb összeget kell befizetni. A külföldi társaság – előzetes adatok alapján – elveszítette vagyonát. Le kell értékelni a társaságban lévő részesedésünket nullára? A befizetett összeget minek kell tekinteni? Az módosítja a társasági adó alapját?

Kérdés: Egy külföldi (osztrák) vállalkozó különböző helyszíneken folytatott építkezések, szerelések miatt magyar adószámot igényelt. Az 1976. évi 2. törvényerejű rendelet értelmében (a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló rendelet szerint) telephelyet keletkeztet az olyan építési kivitelezés, amelynek időtartama két évet meghalad. Hogyan kell értelmezni az említett kétéves időtartamot? – Az egyes helyszíneken végzett építkezés nem haladhatja meg a két évet?! – Vagy azt kell-e vizsgálni, hogy a külföldi vállalkozó magyarországi adószáma a megállapítástól számítva mikor haladja meg a két évet? Ha ez utóbbit kell vizsgálni, akkor figyelmen kívül hagyhatók-e azon időszakok, amikor a társaság az egyik helyszínen befejezte az építkezést, és az adószámát megtartotta, de a következő építkezés kezdetéig nem végez tevékenységet Magyarországon? Ha bármelyik okból a társaság 2008-ban átlépte a kétéves időintervallumot, jól gondoljuk-e, hogy az adószám megállapításától visszamenőlegesen be kell vallani (és természetesen befizetni) a társaságot terhelő társasági adót a 2008-as évre vonatkozó 0829-es bevalláson 2009. május 31-ig? Ez esetben a külföldi vállalkozó is a tárgyévben rendezi az előző évek korrekcióját az osztrák eredményével kapcsolatban?

Kérdés: "A" anyavállalatnak van "B" leányvállalata. "B" szintén anyavállalata 100%-ban "C" és "D" leányvállalatnak. Kérdés, hogy "C" és "D" egymással kapcsolt vállalkozás-e, kell-e a kettőjük között kötött szerződések alapján transzferár-dokumentációt készíteni? "B" anya és "C" leánya között van szerződés. "B" készít dokumentációt "C"-nek is, kötelezettsége a dokumentáció elkészítése?