1036 talált cikk a külföld kifejezésre

Kérdés: A 2007. adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő cég zárt végű pénzügyi lízing finanszírozással vásárolt 2007. év nyarán egy új gépet. Azt 2007 nyarán üzembe is helyezte. Kérdés, hogy igénybe vehető-e a 2007. évi társasági adó megállapításánál a beruházás alapján járó adóalap-kedvezvény? Egy másik cég importból beszerzett szintén egy új gépet 2007. év őszén. A külföldi eladó által számlázott összeget átszámlázta a lízingcégnek kiegyenlítés céljából. A lízingcég zárt végű pénzügyi lízing szerződést kötött a céggel, a finanszírozás érdekében. A gép üzembe helyezése 2007. decemberben megtörtént. Kérdésem: ez esetben is igénybe vehető-e a 2007. évi társasági adó megállapításánál a beruházás alapján járó adóalap-kedvezmény?

Kérdés: A használtcikk-kereskedelemmel foglalkozó kft. az Áfa-tv. XVI/2. alfejezet rendelkezéseit alkalmazza a Közösségen belülről beszerzett, a lomtalanítás során kitett használt áruk esetében. Mivel ingyen jut hozzá az árukhoz, a kérdés az, milyen áron kerül be a kft. könyveibe és milyen iratok, nyomtatványok szükségesek az áru eredetének igazolásához, illetve a beszerzéshez?

Kérdés: Társaságunk év végén a devizaalapú pénzügyi lízing miatti kötelezettségeit a számviteli politikában foglaltak szerint a számlavezető pénzintézet deviza-középárfolyamán értékeli. A 2007. december 31-i értékelés alapján jelentős összegű árfolyamnyereséget számolt el a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között. 2008. évben ehhez kapcsolódóan van-e könyvelési feladat? Vagy csak a lízingbe adó cég által a szerződés szerinti fizetési értesítőben, illetve számlában közölt adatok és árfolyamok alapján történik a könyvelés, majd év végén kell az értékelés során keletkező árfolyammal ismét foglalkozni?

Kérdés: Társaságunk CHF devizaszámlát nyitott. A napi forgalom könyvelése az adott napi árfolyammal átszámítva történik. A napi záró egyenleg és a következő napi nyitó egyenleg árfolyam-különbözetét el kell-e számolnom és könyvelnem mindennap? Vagy csak az év végén állok rá az év végi árfolyamra, és ekkor számolok árfolyam-különbözetet? A naponta, illetve év végén számított árfolyam-különbözet realizált vagy nem realizált árfolyam-különbözet?

Kérdés: Belföldi cég vagyunk, az általunk vásárolt termék ellenértékét belföldi partnerünk euróban kérte. Előlegként a teljes vételárat euróban utaltuk forintszámlánkról, amelyet bankunk március 20-án teljesített. (Számviteli politikánkban bankunk devizaárfolyama szerepel.) A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja március 26., és MNB-középárfolyamot használ. A számla kelte március 31. A márciusi áfabevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, teljesítés március 26., kelte április 15. A termékértékesítés április 4-én történt meg, amelyről számlát állítottak ki. Mely időpontokkal és milyen árfolyamokkal kell könyvelnem a fenti eseményeket? Lesz-e és mikor árfolyam-különbözet?

Kérdés: Cégünk nemzetközi fuvarozással foglalkozik. Van olyan partnerünk, akinek naponta indítunk autót. A fuvarmegbízások (ami esetünkben a szerződés) fuvarfeladatonként külön jönnek. A partnerrel megállapodtunk, hogy 10 naponta gyűjtőszámlát állítunk ki devizában. Eddig minden fuvart – a számla minden sorát – más árfolyamon számláztunk, mivel más a teljesítési időpont. Kérdésem, hogy alkalmazhatunk-e egy árfolyamot a különböző napokon teljesített fuvarokra? Pl. az elszámolási időszak utolsó napján érvényes árfolyamot?

Kérdés: Belföldi szállítótól anyagot vásárolunk devizáért. A számla nettó összege 100 000 euró, az áfa 20 000 euró, a bruttó összeg 120 000 euró. A szállító által használt árfolyam 249,85 Ft/euró, a számlán feltüntetett áfa összege 4 997 000 Ft. Számviteli politikánk szerint a számlavezető bankunk eladási árfolyamát használjuk, ami az adott esetben 253,35 Ft/euró. Ezzel az árfolyammal számolva az áfa összege 5 067 000 E Ft. Az árfolyam eltéréséből adódó 70 000 Ft áfakülönbözet a beszerzési ár része, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításának minősül?

Kérdés: A külföldi tulajdonban lévő kft.-be nagy összegű eurót fizettek be a lekötött tartalékba a veszteség ellensúlyozására. (A taggyűlés euróban határozta meg a befizetés összegét!) Év végén ezt a kötelezettséget át kell-e értékelni? Visszafizetéskor, mivel euróban kell utalni, lehet-e árfolyam-differencia? Vagy forintból kell kiszámolni az eurót?

Kérdés: A 3606. kérdéshez kapcsolódva nem egyértelmű számomra a válaszuk. A bt. beltagja (nem munkavállaló, jövedelemben nem részesül a bt.-ből!) elszámolhatja-e költségként a bt.-ben a külföldi szakkiállítás, vásár stb. költségeit (utazás, szállás stb.)? Felveheti-e 15 eurós napidíjat, esetleg forintban felveheti-e (milyen árfolyamon)? Külföldi tárgyalásra (hivatalos célból) saját személygépkocsival megy ki. Üzemanyagköltségként (útnyilvántartás alapján) a külföldön is érvényes APEH üzemanyagárral és a 9 Ft/km amortizációs normaköltséggel számolhat-e?

Kérdés: Egy magyar kft.-nek több tagja van, köztük egy török származású osztrák állampolgár. Ez a cég vetőmagok forgalmazásával foglalkozik. Jelenleg egy teljesen új mag értékesítését tervezik. Ezt vélhetően a török kapcsolatok révén, Törökországba is értékesítik majd. Előbb azonban a török cégnél végzik, Törökországban a kísérleti vetést. Ennek költségét a török cég ki is számlázta a magyar kft.-nek, az ottani áfával, 18%-kal, 2,5 millióért. Szerződés is készült erről. Kérdésem: Ez az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, mivel a vetőmag vetése kint történik? Itt nem kell szolgáltatásimportról beszélni? A felszámított áfát csak egy külföldön történő bejelentkezéssel lehetne visszaigényelni? Áfabevallásban egyáltalán mint tájékoztató adatnak sem kell szerepelnie? Ha igen, melyik sorban? Ekkora összegnél, mivel nem tudják érvényesíteni az eladási árban, én kutatás-fejlesztésként aktiválnám, tehetem? Kérem, szíveskedjenek a könyvelést is levezetni nekem!