1036 talált cikk a külföld kifejezésre

Kérdés: A külföldön teljesített szolgáltatás Áfa-tv.-beli megítélésével kapcsolatban kérdésem: Ki fizeti meg az áfát az alábbi esetben? A külföldi szolgáltatás: folyami hajózás, mely teherfuvarozást teljesít. A szolgáltatás nyújtója: Magyarországon bejegyzett, közösségi adószámmal rendelkező társaság, amelynek a tulajdonában vagy bérletében van a fuvareszköz (hajó), de német hajó lajstromszáma van. A szolgáltatás igénybevevője: EU-tagországbeli adóalany. A fuvareszköz tartósan uniós vizeken van, magyar területre csak évente 1-2 alkalommal hajózik. Jellemzően németországi vizeken állomásozik a hajó. A 2007. és az új 2008. évi Áfa-tv. értelmében a fentiek szerinti paraméterekkel fuvarozó szolgáltató áfa felszámításával, vagy adómentesen (levonási joggal) készíti, készítheti el a számláját a megrendelő részére, aki EU-tagország adóalanya?

Kérdés: Külföldi vevőnk angol fontban kiállított csekkel egyenlíti ki tartozását. A csekk kiállításának időpontja május 14-e volt, a csekket postai úton május 27-én kaptuk meg, a bank kb. két hét alatt fogja jóváírni az összeget. Melyik dátummal és árfolyamon kell kivezetni a devizában nyilvántartott vevőtartozást?

Kérdés: Az Szja-tv. 28. §-ának (2)–(3) bekezdése, valamint a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet ír arról, hogy külföldi kiküldetés címén származó bevételből napi 25 euró összeg adómentes a nemzetközi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként, illetve árukísérőként foglalkoztatott külföldi kiküldetés címén bevételt szerzett magánszemélynél. A foglalkoztatott személy fogalmának pontosítását az Szja-tv. 28. §-ának (4) bekezdése tartalmazza. A kérdésem: egy cég saját teherautóval rendelkezik, mellyel saját késztermékeit fuvarozza a megrendelőhöz külföldre (másnak, más megbízásából nem végezhet fuvarozási tevékenységet, fuvarozási engedélyre nincsen szüksége), a tehergépkocsi-vezető munkaviszonyban áll a vállalkozással. Fizethető-e ebben a tevékenységben külföldi kiküldetés címén a tehergépkocsi-vezetőnek napidíj, a napi 25 euró adómentes összeg figyelembevételével?

Kérdés: A belföldi gazdasági társaság bérleti szerződést kötött a németországi székhelyű, német adószámú GmbH-val egy BMV X 5-ös személygépkocsi bérletére. A szerződésben rögzítésre került, hogy a jármű a bérbeadó tulajdonát képezi, a bérbevevő nem jogosult magát a forgalmi engedélybe sem üzemben tartóként, sem használóként bejegyeztetni. A bérleti jogviszony 2007. 10. 25-től határozatlan ideig tart. A gépkocsi használata során felmerült költségek a bérbevevőt terhelik. Kérdéseink: 1. A szerződés alapján bérletnek minősül-e, vagy valamilyen lízingszerződés? 2. A német bérbeadó a számlát nettó + MwSt, összesen bruttó összegről állította ki. Mi a bruttó összeget könyveltük bérleti díjként. Az áthárított adó visszatérítését külön eljárás keretében kértük az adóhatóságtól. Helyesen jártunk el? 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat el lehet-e számolni teljes egészében 2007. évi költségként, vagy meg kell osztani? Hány évre? 4. A bérelt személygépkocsi által megtett utakról útnyilvántartást vezetünk. Ha esetenként a cég alkalmazottai vagy tulajdonosai saját célra használják, a megtett km-ekre eső, az APEH által közzétett üzemanyagárral + km-ként 9 Ft-tal számolva áfás számlát állítunk ki részükre. A társaság székhelyén senki nem lakik, ott csak az iroda van. Ezzel mentesülünk a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól?

Kérdés: A külföldi tulajdonos devizában utalta át a törzstőkét. A társasági szerződés a jegyzett tőkét forintban határozza meg. A befizetéskori árfolyamon forintra számítva az összeg eltér a társasági szerződésben szereplő összegtől. A régi Szt. (2000 előtt) a különbözetet tőketartalékba helyeztette, a 2000. évi C. tv. a tőketartaléknál nem említ ilyen jogcímet. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Cégünk hidraulikai tervezéssel, beszabályozással is foglalkozik. Tervezőirodai partnereinknek szeretnék olyan konferenciát rendezni, amely tartalmaz számukra külföldi szállást, étkeztetést, konferenciaterem-biztosítást (szakmai indoor, outdoor tréninggel). Az ügyletet utazási iroda számlázná egyben felénk 63.30.11. SZJ-szám alatt, mint rendezvényszervezés. Kérdés, hogy befogadhatjuk a számlát a fenti SZJ-számmal, és elszámolható-e üzleti célú reprezentációként?!

Kérdés: Az evás bt. kültagja kérdezi, vásárolhat-e magánjellegű termékeket, szolgáltatásokat külföldről (és belföldön) átutalással az evás bt.-bankszámlán keresztül? Ha igen, meg kell-e őriznie a különböző vásárlások számláit? Ha igen, meddig?

Kérdés: Az Szja-tv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. A külföldi pénznemben keletkező bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyama alapulvételével kell forintra átszámítani. A társaság a munkavállalójával olyan munkaszerződést köt, amelyben a bruttó bért a deviza árfolyam-ingadozásaihoz kötik. A devizában meghatározott bruttó bért forintban számfejtik és rendezik. Alkalmazni kell-e a fentebb hivatkozott rendelkezést a bér számfejtése során, vagy a társaság az átszámítást elvégezheti-e a valuta eladási árfolyamával? Ha ez utóbbi alkalmazható, akkor az MNB vagy a választott hitelintézet eladási árfolyamával? A cég tagja tagi jövedelmét (személyes közreműködésére tekintettel) devizában kívánja felvenni. A tagi jövedelem, a munkabér felvehető devizában?

Kérdés: Az új Áfa-tv. 80. §-a alapján a külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalapot át kell számítani forintra. A 172. § szerint a külföldi fizetőeszközben kifejezett adó összegét forintban is a számlán fel kell tüntetni. Kérdésem, a 80. § alapján az adó alapját is fel kell tüntetni a számlán, vagy elegendő csak az adó összegét?

Kérdés: Magyar bejegyzésű társaság (kft.) átvállalhatja-e a külföldi társaság tartozását? Hogyan kell a könyvekben ezt kimutatni? Hogyan érinti a társasági adót?