Két hónapot érintő külföldi napidíj

Kérdés: Cégünk munkavállalója 4 napos külföldi kiküldetésen vesz részt, amelyből 2 nap április hónapra, 2 nap május hónapra esik. A napidíj összege magas, emiatt van adóköteles része. A napidíjat előre fizetjük a munkavállalónak. Jelenleg 2 nap napidíját áprilisra, 2 nap napidíját májusra számoljuk el, és adózunk utánuk. Szabályos ez? Mikor kell valójában könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, jellemzően a kifizetéssel egyidejűleg, a több hónapot érintő külföldi napidíj egy összegben történő költségkénti elszámolását, adózását a napidíj tényleges átadásához indokolt kapcsolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Mikrogazdálkodónál később fizetett kölcsönkamat

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság kölcsönt nyújt egy külföldi társaság részére, határozatlan ideig. A kölcsönszerződés alapján járó kamatot minden évben könyvelnie kell a társaságnak kamatbevételként az időbeli elhatárolásokkal szemben, vagy csak akkor kell bevételként kimutatni, ha a kamatot a kölcsönbe vevő megfizette?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet csak erre engedéllyel rendelkező szervezet végezhet.Mindezeket azért írtuk le, mert az elszámolásra adott előírással a külföldi társaság részére nyújtott kölcsönnyújtás jogszerűségét nem ismerjük el.A mikrogazdálkodói egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Külföldi személy telephelye

Kérdés: Egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság – mely egy szintén szlovákiai cég leányvállalata – a harmadik (EU-n kívüli) országból beszerzendő termékét ideiglenesen Magyarországon tároltatná, és innen értékesítené EU-s és harmadik országokba. A termékimport tehát Magyarországon valósul meg, magyar adószámmal a cég rendelkezik, áfára vonatkozó kötelezettségeinek a törvény előírásai szerint fog eleget tenni. A szlovák cég nem kíván raktárt bérelni, csupán tárolási, árukezelési szolgáltatást szeretne igénybe venni. A beérkezett ömlesztett árut kisebb kiszerelésben értékesíti tovább, a csomagolás elvégzéséhez szintén Magyarországon venne igénybe szolgáltatást. A szlovák társaság elsődleges célja az áru külföldön történő értékesítése, de előfordulhat az is, hogy a szállítmányból megmaradó kisebb mennyiségeket, melyeket a szállítási költség miatt külföldre már nem érné meg eladni, Magyarországon értékesítené. Mivel az áru beszerzése és értékesítése az EKÁER hatálya alá tartozik, és – amennyiben elkerülhető – nem kíván Magyarországon alkalmazottat foglalkoztatni, ezen kötelezettségét is külső szolgáltató igénybevételével teljesítené. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti tevékenység keletkeztet-e telephelyet a társasági­adó-törvény értelmében? Vagy alkalmazható rá a Tao-tv. 4. §-a 33. pontjának g) pontja szerinti kivétel (1. külföldi személy árujának tárolása, 2. külföldi személy árujának más személy általi feldolgozása), és így elegendő az áfaregisztráció? Amennyiben telephelyet keletkeztet a fenti tevékenység, kötelező-e fióktelepet létrehozni, vagy fióktelep létrehozása nélkül is működhet?
Részlet a válaszából: […] ...Így a kérdésre a válasz ezen egyezmény (1996. évi C. törvény) és az OECD modellegyezmény-magyarázata, valamint a Tao-tv. és a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény (Bef-tv.) alapján lehetséges.Az 1996. évi C....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Színházi produkciók színpadra állításának jogdíja

Kérdés: Ügyfelem fő tevékenységként színházi produkciók színpadra állításával foglalkozik. A produkciók alapját külföldi szerzők forgatókönyvei, darabjai, vagy magyar szerzők művei adják. A társaság a megvásárolt művekért jogdíjat fizet a szerzőnek vagy a közvetítő szervezetnek. A színpadi megjelenítés koncepcióját a társaság általában a rendezővel folytatott megbeszélések alapján állítja fel. A rendező az ebben való közreműködésért egyszeri megbízási díjat és a darab bevételével arányos jogdíjat számít fel a társaságnak szerződés alapján. Általában ilyen rendszerben díjazza a társaság a darab minden olyan közreműködőjét, aki részt vesz a darab létrehozásában (pl. zeneszerző, díszlettervező, jelmeztervező stb.). A megbízási díjakat, illetve a jogdíjakat költségként számolják el. A színdarab létrehozása után a társaság a kész művet vagy színházaknak értékesíti, vagy egy szervező cégnek. A színdarab ellenértéke egyrészt egy meghatározott összegű megbízási díjból, másrészt egy jegybevétel-arányos (amit a színház realizált) jogdíjból tevődik össze. Bizonyos esetekben a társaság nem szerződik jogdíjas értékesítésre, ekkor a megbízási díj teljes összegét a realizált jegybevétellel arányosan határozzák meg. A társaság a megbízási díjakat és a jogdíjakat árbevételként számolja el. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 20. pontja meghatározza azon jogdíjak körét, amikkel kapcsolatban a 7. § (1) bekezdésének s) pontja úgy rendelkezik, hogy a jogdíjként kapott bevétel 50%-át csökkentő tételként lehet figyelembe venni az adóalap meghatározásakor. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról úgy rendelkezik, hogy az adó alapjául szolgáló nettó árbevételt csökkenteni lehet a társasági adó által meghatározott jogdíjbevétel összegével. Esetünkben miként kezeljük a vázolt folyamatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Tao-tv. és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXXVI. törvény (Szjt.) alapján adható válasz. A Tao-tv. szerint – többek között – jogdíj az Szjt. által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Egyház könyvvezetése

Kérdés: A bevett egyház nem folytat vállalkozási tevékenységet. Külföldi és állami támogatásból származó bevétele azonban eléri a több százmillió forintot. Kérdésünk, hogy könyvvezetését [amelyet a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályoz] a kettős könyvvitel szabályai alapján köteles-e vezetni, vagy az egyszeres könyvvitel szabályainak figyelembevételével? A bevett egyház könyveit a fentiek szerint elért bevétel mellett ki jogosult vezetni?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott Korm. rendelet 2. §-a valójában választ ad az első kérdésre. A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személynek az Szt. könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó előírásait – a belső szabályában a beszámolót alátámasztó sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Külföldi magánszemély megbízási díja

Kérdés: Az egyesület külföldi magánszemély részére megbízási díjat fizetett. A könyvelés sem szerződést, sem információt nem kapott a magánszemélyről. Mi a helyes számviteli eljárás? A nettó kifizetés a könyvelésben úgy szerepel, mintha belföldi magánszemély részére történt volna kifizetés, könyveltük az adó- és járulékterheket is. A NAV felé az adatszolgáltatást nem tudjuk teljesíteni. Így az érintett adónem adatai a számvitelben, illetve az adóhatóságnál eltérnek.
Részlet a válaszából: […] ...Ezen igazolás és nyilatkozat birtokában írásban kérjenek segítséget a területileg illetékes állami adóhatóságtól, hogy az ismeretlen külföldi magánszeméllyel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségüknek miként tudnak eleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: A kft. 2008-ban alakult. Működése során 2008-2010-ig felhalmozott kb. 20 millió Ft veszteséget (működésének minden évében negatív volt az adóalapja). 2012-ben új tulajdonosa lett a társaságnak, aki egyszemélyi 100%-os tulajdonos. 2015-ben (a 2015-ös adóévi adóalap csökkentéseként) és azt követő években felhasználhatja előző évi veszteségeit? Ha felhasználhatja, milyen feltételeknek kell teljesülniük az előző évi veszteségek felhasználásához?
Részlet a válaszából: […] ...viszont a veszteség, ha a többségi befolyást szerző nem minősül adózónak. Nem minősül adózónak a magánszemély és az olyan külföldi társaság, amely nem folytatott Magyarországon, telephelyen vállalkozási tevékenységet, azaz nem volt külföldi vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Kezelési költség a valuta vételekor

Kérdés: A cég készpénzért (forint) vásárolt valutát, esetenként többféle valutát is egyszerre. A valutaváltó bizonylatán szerepel az árfolyam és egy bizonyos kezelési költség. A kezelési költséget nem va­lutánként, hanem a bizonylat végén egy összegben tünteti fel a pénzváltó. Az Szt. szerint a forintért vásárolt valutánál, devizánál a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Mit jelent ilyen esetben a ténylegesen fizetett forint? Jól gondoljuk-e, hogy amikor a valutapénztárban felvesszük a vásárolt valutát, akkor a kezelési költséget nem könyveljük a valutaváltási szolgáltatás ellenértékeként egyéb szolgáltatásra, hanem a kezelési költségre eső forintösszeg is a valuta bekerülési értékének része lesz? Több valuta vásárlása esetén a kezelési költség valuták közötti felosztása történhet-e valutánként a megadott árfolyamokkal kiszorzott forintösszegek arányában?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezik, amiből az következik, hogy annak a felszámítása nem tekinthető jogszerűnek.A Korm. rendelet szerint a külföldi fizetőeszköz ügyfél részére való eladása esetén eladási bizonylatot köteles a pénzváltó kiállítani, amelynek –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Kezelési költség a valuta eladásakor

Kérdés: A cég a különböző valutáit forintra váltja vissza. A valutaváltó bizonylaton szerepelnek az árfolyamok és külön sorban a kezelési költség. A valuta a könyvekből átlagárfolyam alapján kerül ki. Ha nincs kezelési költség, akkor az átlagárfolyam és a kapott forintérték között keletkezik a váltásból származó árfolyam-különbözet. Ezt az árfolyam-különbözetet torzíthatja az esetleges kezelési költség. A valutaváltó által feltüntetett kezelési költség lehet-e valós tartalma alapján a váltásból származó árfolyam-különbözet része? Vagy a kezelési költséget le kell könyvelni, és ilyen módon ezzel az összeggel módosul a váltás árfolyam-különbözete?
Részlet a válaszából: […] ...után nézzük meg a pénzváltó bizonylatára vonatkozó konkrét előírást.A Korm. rendelet 20., 22. §-a alapján a pénzváltó a külföldi fizetőeszköz (a valuta) ügyféltől történő megvásárlása esetén vételi bizonylatot köteles kiállítani, amelyen –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Ugyanazon a napon két árfolyam

Kérdés: Társaságunk 2016-ban módosítaná a számviteli politikáját az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése alapján. Ez azt jelentené, hogy a számlázásban előfordulna, hogy ugyanazon a napon, tárgynapi teljesítési dátummal kell kiállítani a devizás vevőszámlákat, a délelőtti számlakiállításnál még a megelőző napi árfolyammal, délután viszont már az aznapi árfolyammal. Adózási állásfoglalásban megerősítést találtunk arra, hogy ez áfa szempontjából elfogadható. Kérjük annak a megerősítését, hogy számviteli szempontból elfogadható-e, ha két különböző árfolyamot használnánk azonos keltű számlák esetében! Ha a társaság devizában vezeti a könyveit, akkor változna az eset megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése szerint: azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.
1
20
21
22
91