940 talált cikk a külföldi kifejezésre

Kérdés: A folyamatos szolgáltatást (energia) euróban számlázzák. A számlázott teljesítés több hetet felölel. A könyvvezetés forintban történik. Az energiaköltség számviteli elszámolásánál milyen árfolyammal kell számolni? Pl. számla kelte: 2010. 07. 02. Teljesítés ideje/fizetési határidő: 2010. 07. 14. Elszámolási időszak: 2010. 05. 05.-2010. 05. 17. Áfa szempontjából alkalmazott árfolyam: 2010. 07. 02. MNB-középárfolyam.

Kérdés: Euróért külföldi tőzsdén vásárolt (euróban jegyzett) külföldi részvényt – jelen esetben tartós befektetés – kell-e értékelni az év végi árfolyamváltozás miatt az Szt. 60. §-a szerint?

Kérdés: Cégünk rendelkezik deviza- és forintbankszámlákkal is. A könyveinket forintban vezetjük. A devizaszámláról a forintszámlára való átvezetéskor a bank a vételi árfolyamot használja. Mi a devizaszámláról történő kifizetések könyvelésekor az átlagárfolyamot használjuk. A fentiek miatt az átvezetési számlánk nem fut ki nullára, mivel a forintszámláról és a devizaszámláról más-más összeg kerül rá. Ha az átvezetéseket a bank által megadott vételi árfolyamon könyveljük, az átlagárfolyam nagymértékben torzul. Mit csinálunk rosszul?

Kérdés: Társaságunk könyvkiadással foglalkozik. Külföldi szerzők jogdíját ügynökségeken keresztül bonyolítjuk. Vannak a Közösségen belüli és Közösségen kívüli ügynökségek is, amelyekkel kapcsolatban állunk. Az Áfa-tv. szerint miként és hol kell szerepeltetni és bevallani ezeket a szerzői jogdíjakat? Ezen szerzői jogdíjak csak meghatározott példányszám kiadására szólnak. Számvitelileg hova kell ezeket sorolni? Melyik számlaosztályba?

Kérdés: Egy belföldi zrt.-nek 100%-os tulajdonosa egy svájci székhelyű vállalat. Az alapító kölcsönt nyújtott 2009-ben a belföldi cégnek, negyedéves kamatfizetés mellett. Kérdésünk, hogy a társasági adóról szóló törvény 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja, illetve 15. §-a alapján kell-e a külföldi cég részére fizetett kamat után 30%-os társasági adót levonni? A törvény mentesíti azon országokat, amelyek székhelye olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről. Ezek alapján Svájccal van olyan hatályos egyezmény, ami alapján nem kell megfizetni a társasági adót? Illetve ugyanezen tényállás alapján (itt a spanyol cég nyújtott hitelt a magyar cégnek kamatfizetés mellett) Spanyolországgal van-e ilyen egyezménye Magyarországnak?

Kérdés: A devizakockázat fedezése céljából társaságunk két devizás kamatcsereügyletet kötött külföldi székhelyű anyavállalatával. Az ügylet lényege, hogy egy más vállalkozó felé fennálló, devizában vállalt hitelkötelezettség, teljes, devizában teljesítendő, tőke- és fix kamat cash flow-it elcserélte ugyanezekre az időpontokra vonatkozó, forintban teljesítendő tőke- és változókamat-fizetési cash flow-kra. Az ügylet következtében adott időpontra társaságunk változó kamatozású forintkötelezettséggel rendelkezik anyavállalata felé, de követel tőle ugyanekkor fix kamatozású devizatartozást, amely éppen akkora összeg lesz devizában, mint a más vállalkozónak ugyanazon a napon fizetendő devizahitel-törlesztés és fixkamat-fizetés összege együtt. A pénzmozgások bruttó módon megtörténnek. Hogyan kell elszámolni termelő-szolgáltató vállalkozásként ezt az ügyletet, ha társaságunk nem választotta a valós értékelés lehetőségét? Mit kell bemutatni az ügylethez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben?

Kérdés: A 100%-ban külföldi anyavállalat tulajdonában lévő magyar gazdasági társaság (leányvállalat) 2010. 01. 01-től áttért az euróban történő könyvvezetésre. Az anyavállalat – megállapodás alapján – USD-t és japán jent adott át leányvállalatának a szállítói tartozások kiegyenlítésére, amelyet a folyósítást követő napon euróban kell visszafizetnie, meghatározva a visszafizetendő euró összegét is. Ha a visszafizetés elmarad, az anyavállalat euróban kamatot számít fel. Jelenleg a leányvállalat a fentiek szerint átvett devizát a folyósított devizanemben, a bekerülés napjára vonatkozó MNB-árfolyamon átszámított euróértéken veszi nyilvántartásba, és az anyavállalat felé ugyanezen euróértéken tartja nyilván az USD és a japán jen miatti kötelezettséget. Ebből az következik, hogy a beszámoló fordulónapján a kötelezettséget mint devizás tételt értékelnie kell. Helyes-e az az álláspont, hogy a leányvállalatnak az USD és a japán jen összegét, mint euróért vásárolt devizát, a megállapodásban rögzített, mint ténylegesen fizetett euró alapján meghatározott nyilvántartásba vételi árfolyamon kell nyilvántartásba vennie, és a megállapodásban rögzített euró jelenik meg a leányvállalat könyveiben, mint az anyavállalattal szembeni kötelezettség? Ebben az esetben az éves beszámoló fordulónapján az euróban fennálló tartozást nem kell értékelni, mint más devizanemben fennálló tartozást.

Kérdés: Többször előfordul, hogy a közösségi bejövő számlák a teljesítést követő hónapokban kerülnek könyvelésre. Előfordul az is, hogy a számla a társaságnál van, ám azt a könyvelésre nem adják át. Előfordult már az is, hogy a számla a postán elkeveredett, így a megkért számlamásolat könyvelésére csak később került sor. Mi a helyes eljárás? Melyik összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni a közösségi számlákat, vagy mindig önellenőrizni kell?

Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint – ismerve a fenti cégek tevékenységét – ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?

Kérdés: Társaságunknak több külföldi székhelyű leányvállalata van, részesedésüket a befektetett eszközök között devizában tartjuk nyilván. Ugyanakkor az anyavállalattól devizában rövid lejáratú kölcsönt vettünk fel. Az adóév végén a számviteli törvénynek megfelelően értékeltük a devizában kimutatott eszközöket, kötelezettségeket. Az értékelés összevont eredményeként árfolyamveszteséget számoltunk el. A befektetett pénzügyi eszközök értéke növekedett (árfolyamnyereség), a rövid lejáratú kölcsönök értéke is növekedett (árfolyamveszteség), de ez utóbbi közel kétszer akkora mértékben. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja, illetve 8. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja írja elő, hogy a társaság döntése szerint mikor lehet (illetve kell) csökkenteni, növelni az adózás előtti eredményt az árfolyam-különbözetek miatt. Kérdésünk, ha a rövid lejáratra felvett kölcsönt – pénzügyi nehézségek miatt – nem tudtuk visszafizetni egy éven belül, csak 18 hónap alatt, akkor az hosszú lejáratúnak minősül-e, és növelni kell-e az év végi értékelés miatti kötelezettség értékének a növekedésével az adózás előtti eredményt?