940 talált cikk a külföldi kifejezésre

Kérdés: Egy kft. két magánszemély tulajdonában áll, mindketten 50-50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek, és mindketten ügyvezető igazgatók. Az egyik tulajdonos evás egyéni vállalkozó testvére számlát bocsát ki a kft. felé. Az egyéni vállalkozónak meg kell-e növelnie ezzel a bevétellel még egyszer az eva alapját, vagy nem? Pontosabban kapcsolt cégnek minősül-e?

Kérdés: A Magyarországon bérmunkát megrendelő német adóalany ugyancsak német beszállítójától közvetlenül Magyarországra leszállított alkatrészek összeszerelésére ad megbízást a magyar kft.-nek azzal, hogy vevőként az igényeinek megfelelő lehívásos rendszert kíván működtetni (csak annyi alkatrészt akar megvásárolni német beszállítójától, amennyi a folyamatban lévő bérmunkához szükséges). Hogyan alakul ez esetben az áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Az EU-ban székhellyel rendelkező társaság fióktelepet hozott létre Magyarországon. A fióktelep hitelt kapott a központjától. Ezt a fióktelep 2 éven át hitelként könyveli, kamatot számítanak fel és törlesztik a hitelt. Két év után azonban átsorolják a jegyzett tőkébe. Lehetséges ez?

Kérdés: A 2309. kérdésre adott válasz szerint exportértékesítésként könyvelendő a kiskereskedelmi egységben az eladás, ha a vevő számlát kér, és abból megállapítható, hogy külföldi. A vállalkozás termelőibor-kimérési engedéllyel rendelkezik, borkóstolót tartott, a vevő számlát kért, amelyből látható, hogy a vevő külföldi. A számla 25%-os áfát is tartalmazott. Más esetekben a külföldi vevő bort vásárolt, forintban fizetett, áfás számlát kapott. Ezeket az eseteket a számvitelben exportértékesítésként kell elszámolni? Az áfabevallásban is exportként kell feltüntetni? A külföldi vevőről nem tudom, hogy a magyarországi üzlethelyiségemben vásárolt terméket kiszállítja-e külföldre, akkor is exportárbevételként kell elszámolni?

Kérdés: A társaság külföldi megrendelő részére többfajta mezőgazdasági termék termesztését végzi. A fajtánként megtermelt (10-15 kg) menynyiségből a külföldi mindössze 1 kg-ot vásárol meg, amelynek eladási ára a kísérleti termesztés összes költségét fedezi. A különböző fajták összekeverésre kerülnek, és azt a társaság takarmányként értékesíti a belföldi piacon. Elfogadható-e az a gyakorlat, hogy az összekevert fajtákból képződött árut melléktermékként kezeli a társaság, év végén előre meghatározott melléktermékértéken kerül a készletek közé?

Kérdés: Társaságunk német anyavállalata osztrák leányvállalatával közösen vett részt egy hazai ipari vásáron. A kiállítással kapcsolatos költségeket a társaságunk nevére szóló számlák alapján mi számoltuk el és fizettük ki. Az osztrák leányvállalat a felmerült költségek jelentős részét megtérítené. Milyen módon számlázhatók ki ezek a költségek, és mi a helyes számviteli elszámolás?

Kérdés: A kft. adóalapot nem képező államháztartási támogatásból valósít meg egy beruházást. A támogatásból finanszírozott rész után az áfát nem kérjük vissza. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni? Lehet-e az elhatárolt támogatás megszüntetésekor, feloldásakor a társaságiadó-alapot csökkenteni?

Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?

Kérdés: A kft. nem saját tulajdont képező alkatrészek megmunkálásával foglalkozik. A megmunkálás során keletkezett hulladékot (fémforgácsot) eddig csak belföldön értékesítettük, és egyéb bevételként számoltuk el. Ebben az évben külföldre is értékesítünk fémforgácsot. Elszámolhatjuk-e a külföldre szállított fémforgácsot is egyéb bevételként?

Kérdés: Társaságunk burkolólapokat értékesít külföldi leányvállalatainak. A lapok fajtája több száz, az ára jelentős szóródást mutat. Az egyes termékekre konkrét piaci árat – azok egyedisége és nagy száma miatt – nem lehet megállapítani. Az adott országba külföldről érkező burkolólapokból készült importstatisztikai adatokat sikerült megszerezni, amely átlagos négyzetméterárat tartalmaz USD-ben. Elfogadható-e, ha az átlagos piaci árhoz viszonyítjuk az egyedi árakat? Az átlagos piaci ártól milyen mértékű eltérés esetén kell a társaságiadó-alapot módosítani? Az exportáraink euróban vannak meghatározva, milyen árfolyamot kell használni az USD átszámításához?