Lakásberuházások elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé besorolni. Az értékesítési céllal beszerzett eszközök (ideértve a telket és az épületet is), az ezen eszközökértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ajándék CD

Kérdés: Hanglemezkiadó cég a boltok és az üzletkötők részére – bolti forgalomba nem kerülő, a megjelenő lemezekről ismertetőt tartalmazó – CD-t gyártat, egy évben 2 alkalommal. Térítés nélküli eszközátadásként számolja el, az áfát nem igényli vissza. Terheli-e más adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A nem magánszemélyek részére adott CD-t az Szt. előírása alapján térítés nélküli eszközátadásként kell elszámolni (Szt. 86. §), a magánszemélyek részére átadottat pedig természetbeni juttatásként, személyi jellegű egyéb kifizetésként [Szt. 79. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Áfahiány könyvelése

Kérdés: Az adózó terhére, illetve javára az áfabevallásban szereplő összeghez képest eltérést, adótöbbletet-adóhiányt állapított meg az APEH. Helyesen könyveltünk-e, ha az adóhiányt költségként, az adótöbbletet egyéb bevételként számoltuk el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre csak a megállapítás okainak ismerete mellett lehet egyértelműen válaszolni. Külön-külön kell vizsgálni az áfában mutatkozó adóhiányt, illetve adótöbbletet. Néhány sajátos esetet és az ahhoz kapcsolódó elszámolást a következőkben bemutatunk:a) Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: szállás célját szolgáló lakás

Kérdés: Egy vidéki székhelyű társaság 2001-ben Budapesten lakóingatlant vásárolt az építés befejezését követően első vevőként. Az ingatlant a cég budapesti telephelyét és ügyfeleit rendszeresen felkereső munkatársak elszállásolására kívánja felhasználni (hosszabb távon olcsóbb, mint szállodát igénybe venni). Kérdés: munkásszállásnak tekinthető-e az ingatlan az Szja-tv. előírása alapján, amennyiben lakóhelyiségenként rendszeresen egynél több munkavállaló veszi azt igénybe? A tervezett hasznosításra tekintettel az ingatlan vételárában felszámított áfa levonható-e? Igénybe veheti-e a társaság a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ingatlanberuházás után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6 pontja szerint munkásszállás a kifizető (adott esetben a társaság) tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa. Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdése viszont külön kiemeli, nem része a bekerülési (beszerzési) értéknek az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Beszerzéskor le nem vonható áfa levonásának könyvelése az értékesítéskor

Kérdés: Tárgyi adómentes tevékenységet folytató társaság a vásárolt személygépkocsit egy éven belül eladja. Az eladásról áfás számlát állít ki. A beszerzéskor felszámított áfát részben levonja. Hogyan kell ezt az áfát könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése alapján: ha a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított 60 hónapon belül a személygépkocsit értékesítik, az adóalany az értékesítés hónapjára, valamint a jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Cégautó értékesítés levonható áfája

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a használt cégautó értékesítésekor az utólagosan levonható áfát?
Részlet a válaszából: […] A személygépkocsi értékesítését is a tárgyi eszközök értékesítésének általános szabályai szerint kell elszámolni, azaz az értékesített személygépkocsi eladási árát az egyéb bevételek (T 384, 311 – K 961, 467), könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások (T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Adózás: kondiszoba költségei

Kérdés: A kft. dolgozóinak kondiszobát rendez be, ehhez helyiséget bérel. Visszaigényelhető-e az áfa? Elismert költség-e a Tao-tv. szerint a bérleti díj, van-e szja- és tb-járulék-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire is dicséretes, hogy a kft. ennyire ügyel dolgozói egészségére, hacsak nem a munkavégzés feltételeit teremti meg a konditerem kialakításával (pl. sportolók edzéséről volna szó), a kapcsolódó input áfaterhek levonása nem engedélyezett. (Önmagában az a tény, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Könyvelési díj számlázása

Kérdés: Vállalkozásunk olyan alapítvány részére végez számviteli szolgáltatást, amelyik vállalkozási tevékenységet is folytat. Felmerült az alapítvány részéről az az igény, hogy a könyvelési díj számláját bontsuk meg alapítványi és vállalkozási teljesítésre. Eddig közvetett költségként kezeltük a könyvelést, és az áfát nem igényeltük vissza. Megtehetjük-e, hogy például a rögzítési szám alapján megbontva a könyvelési díjat, a felmerült igény alapján minden hónapban két számlát állítunk ki?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 51. §-ának (1), illetve (2) bekezdése részletezi, hogy milyen költségek tartozhatnak az eszközök előállítási költségei, illetve az elvégzett, a nyújtott szolgáltatások bekerülési értékébe. Ezt az előírást az alapítvány költségeinek elszámolásánál is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Áfa: iroda céljára vásárolt lakás értékesítésekor

Kérdés: Egy bt. négy évvel ezelőtt a tulajdonos családi házának egy szobáját a bt. nevére irodaként megvásárolta. A vásárlási ár áfát is tartalmazott, amelyet a bt. visszaigényelt. Ebben az évben a bt. tulajdonában lévő részt értékesítették. Ez az értékesítés tárgyi adómentes volt, így az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az időarányosan számított, előzetesen felszámított és levont áfát meg kell fizetnie. Ezt a fizetendő áfát hogyan kell a naplófőkönyvben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésben az áfára vonatkozóan leírtak helyesek. Az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontját indokolt azonban felidézni, mert a kérdés nem hivatkozott része arra utal, mintha a kérdező a törvényi előírást félreértené (bár jól hivatkozott rá)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
1
14
15
16