216 talált cikk a leányvállalat kifejezésre

Kérdés: Terheli-e a magyar céget adó-, járulékfizetési kötelezettség a vele munkaviszonyban álló (magyar magánszemély) vezető tisztségviselő részére a külföldi anyavállalat által juttatott részvényopció miatt? A magánszemély az anyacég részvényeiből kaphat majd, de csak meghatározott idő elteltével. Jelenleg még az sem tudható, hogy pontosan hány db részvényre lesz jogosult, mert a darabszám a cég jövőbeli teljesítményétől függ. Árnyalja a képet az is, hogy ez a "juttatás" nincs kiszámlázva a magyar cég felé, csupán a magánszemély kap róla értesítést, semmilyen más bizonylat nem születik róla. Esetleg köteles-e a magánszemély ez után adót, járulékot fizetni? Vagy esetleg köteles-e a külföldi anyavállalat valamiféle adatszolgáltatásra, fizetésre a juttatás miatt?

Kérdés: Kérném szíves segítségüket az alábbi kapcsolt vállalkozási viszony meghatározására a Tao-tv. és az Szt. szerint! Tag/Társaság "B" társaság "C" társaság "D" társaság "A" társaság 80 százalék 50 százalék "B" társaság 90 százalék

Kérdés: Magyar leányvállalatnak dán anyavállalat kíván átadni olyan árukészletet, amelyet a dán fél egy magyar logisztikai központban raktároz. A magyar leányvállalat részéről ez Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül-e, vagyis helyes-e, ha a dán anyavállalat áfa nélkül számlázza ki az átadott árukészletet?

Kérdés: Cégcsoportba tartozó vállalkozás esetén melyek az innovációs járulék számításának elvei? A vállalkozás leányvállalat, kapcsolódó vállalkozással rendelkezik, a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, árbevétele, illetve a mérlegfőösszeg nem éri el a 10 millió eurót. Anyavállalatának foglalkoztatotti létszáma 62 fő, árbevétele 13 millió euró. A leányvállalatnál a besorolásnál egyedi adatait elegendő figyelembe venni? Az anyavállalat besorolását hogyan befolyásolják leányvállalatának az adatai?

Kérdés: A német anyacég magyar leányvállalata (kft.) az Áfa-tv. 15. §-a (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott megmunkálást végez az anyacég vagy más közösségi tagállam adóalanya megrendelésére. A megmunkálandó alkatrészeket a megrendelő bocsátja rendelkezésére, és a megmunkált terméket minden esetben el is szállíttatja Magyarországról, legtöbbször saját telephelyére, de lehet, hogy más német céghez vagy más tagállamba viteti el. A kimenő számlák a német megrendelő nevére szólnak, az áru kiszállítását CMR fuvarokmány igazolja. Az Áfa-tv. 15/A. §-ának (12)–(13) bekezdéseiben előírtak szerint áfa hatályán kívüli teljesítésről van szó akkor is, ha a szállítási cím nem a megrendelő tagállamában van?

Kérdés: Német anyacég magyar leányvállalatánál dolgoznak kiküldetésben, illetve ügyvezetői tisztségben német állampolgárok, s itt-tartózkodásuk idejére a magyar leányvállalat bérel részükre lakást, s annak díját nem terhelik át az anyacégre! Mi a helyes számviteli, illetve adózási elszámolása a kifizetett bérleti díjaknak? A magánszemélyeknél jövedelemnek számít? (Bérleti díjként elszámolható, vagy természetbeni juttatás, vagy a magánszemély bérjövedelmének minősül)?

Kérdés: Van két magánszemély, akik több társaságot alapítottak az alábbiak szerint: 1. "A" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 2. "B" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 3. "C" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 4. "D" társaság – Kiss József 100% 5. "E" társaság – Kiss József 33%; Nagy János 33%; Horváth Béla 34%. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a társaságok a számviteli törvény és az adótörvény alapján? Kell-e nekik a szokásos piaciár-nyilvántartást vezetniük? Felmerülhet-e a társaságoknál a konszolidációs kötelezettség?

Kérdés: Külföldi – német – anyacégünk meg akarja jutalmazni helyi leányvállalatának (kft.) az alkalmazottját egyhavi bérrel. Helyesen jár-e el a kft., ha a jutalmat helyben kifizeti, befizetve a kötelező adókat, járulékokat, majd a teljes költséget kiszámlázza az anyacég felé? A számlát költségátterhelésként fogja fel, nem tesz rá áfát, illetve egyéb bevételként könyveli le. Amennyiben közvetlenül külföldről utalják a jutalmat, milyen adó- és tb-vonzata van?

Kérdés: A társasági adó szempontjából minősíthető-e kisvállalkozásnak az a kft., amelynek 100 százalékban egy svédországi részvénytársaság a tulajdonosa, és amely részvénytársaságnak a világ számos országában van leányvállalata? A társaságiadó-bevallás útmutatója alapján ugyanis nem egyértelmű számomra, hogy a kapcsolt vállalkozás adatait is be kell-e számítani a minősítéshez. Ha a kft. és az anyavállalat adatait is össze kell adni, akkor egy tulajdonképpen kis cég is eleshet a kisvállalkozásokra vonatkozó kedvezményektől.

Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?