Találati lista:
71. cikk / 212 Kapcsolt vállalkozás (adózás, számvitel)
Kérdés: Vállalkozásunk szeretné felülvizsgálni a könyveiben és a NAV-nál bejelentett kapcsolt vállalkozásait, valamint a jelenleg hatályos számviteli törvénynek megfelelően a részesedések besorolását. A mellékelt társaságcsoporti felépítés alapján szeretném a segítségüket kérni az "A" cég kapcsolt vállalkozási viszonyainak meghatározásában. A táblázat alapján mely vállalkozások minősülnek az "A" cég kapcsolt vállalkozásainak az Szt. és melyek a Tao-tv. előírásai szerint? Az "A" cég, valamint a többi cég is Magyarországon bejegyzett. "A" cég leányvállalata a "B" cégnek. Az "A" cégnek minden társasággal van gazdasági kapcsolata. A szavazati jogok az "F" és az "N" cég esetében térnek el a részesedések mértékétől. XX és YY magánszemélyek testvérek, ZZ magánszemély pedig az édesanyjuk. A "D" cég esetében a XX magánszemély családja (feleség, fia, lánya) is tulajdonos. Kérem, szíveskedjenek rövid szöveges indoklással (esetleg számítással is), alátámasztani az "A" cég kapcsolati viszonyát a többi céggel, hogy a jövőben a kapcsolati viszonyokat ez alapján be tudjuk sorolni!
72. cikk / 212 Leányvállalat jóváhagyott osztalékának könyvelése
Kérdés: A kft.-nek a tulajdonosa 100 százalékban egy másik kft., amely kft. osztalékot hagyott jóvá a korábbi években, és hagy jóvá 2017. 04. 30-án is. A leánycég a jóváhagyás napján könyvel: T 413 – K 479. A tulajdonos cég a mérlegét 2017. 05. 10-én fogadja el, akkor könyveli a jóváhagyott osztalékot: T 368 – K 971. A leánycég utalásakor könyvelés a leánycégnél: T 479 – K 384, a tulajdonos cégnél: T 384 – K 368. Az általunk – jelenleg – átvett könyvelés nyitótételében a 391. számlán szerepel a még meg nem kapott osztalék. Helyes ez így? Aktív időbeli elhatárolásnak vagy egyéb követelésnek minősül?
73. cikk / 212 Külföldi vállalkozás fióktelepének közzétételi kötelezettsége
Kérdés: Az Szt. 154/A. §-ának (1) bekezdése szerint mentesül az egyedi beszámoló közzététele alól a magyar fióktelep és a (3) bekezdés szerint a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi kötelezettség. Az a külföldi vállalkozás, amelynek fióktelepe van Magyarországon, a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján azonban mentesül a beszámolókészítési és -közzétételi kötelezettség alól a saját tagállamában, és nem ő, hanem az anyavállalata az, amely konszolidált beszámolót készít és közzéteszi. Ebben az esetben a külföldi vállalkozás anyavállalata által elkészített konszolidált beszámolót kell a fióktelepnek magyar nyelvre lefordítva Magyarországon közzétennie?
74. cikk / 212 Nem magánszemély részére fizetett osztalék
Kérdés: Cégünk egy német gazdasági társaság leányvállalata, ami azt jelenti, hogy cégünknek egyetlen alapító tagja van, az anyavállalat. Az anyavállalatunk most szeretné kivenni a 2012-ben keletkezett osztalékát. Milyen adófizetési kötelezettséggel jár ez a leányvállalat részéről? A magyar leányvállalat társasági formája kft.
75. cikk / 212 Összevont (konszolidált) beszámoló bázisadata
Kérdés: Az "A" és "B" cég – ahol az "A" az anyavállalat, "B" a leányvállalat – beszámolóit konszolidálni kell, mert meghaladták a számviteli törvényben előírt értékhatárt. Az első összevont (konszolidált) beszámolóban kell-e bázisadatot szerepeltetni, és ha igen, mi legyen az? Véleményünk szerint szerepeltetni kell, mert a számviteli alapelvek alapján az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Ha például a 2015. évi adatokat kell először konszolidálni, szükséges egy olyan "rendező" beszámoló, amely "A" és "B" cég 2014. évi beszámolóinak adatait vonja össze (konszolidálja) a bázisadatok megteremtése érdekében?
76. cikk / 212 Konszolidálás magánszemély tulajdonosok esetében
Kérdés: A magánszemély többségi tulajdonosa az "A" kft.-nek, felesége a kisebbségi tulajdonos. A "B" kft.-nél többségi tulajdonos ugyanezen magánszemély felesége, kisebbségi tulajdonos a magánszemély (férj). Az "A" és "B" kft.-k nem rendelkeznek tulajdoni hányaddal egymásban. Van-e konszolidálási kötelezettség "A" és "B" társaságok beszámolói kapcsán, ha azok az előírt értékhatárokat meghaladják? A kérdező véleménye szerint nincs, és a kérdésben meg is indokolja véleményét.
77. cikk / 212 Tulajdonosok által átutalt pénzeszközök
Kérdés: A külföldi leányvállalatnak négy tulajdonosa van, 25-25%-kal. A tulajdonosok nyilatkozata szerint a leányvállalat nem jegyzett tőkéjébe 50 000-50 000 eurót utalnak át 2 év alatt, havi részletekben. A nyilatkozatban az is szerepel, hogy az átutalt pénzösszeggel a leányvállalat korlátlanul rendelkezhet, a tulajdonosoknak emiatt nem lehet követelésük. A havonta átutalt pénzösszeg minek minősül? A magyar tulajdonos esetében növelheti-e a befektetést? Milyen esetben lehetne az átadott pénzeszközt befektetésnek minősíteni?
78. cikk / 212 Beszámolókészítés, könyvvizsgálat
Kérdés: Adott három kft. 2013-2014. évi nettó árbevétele, mérlegfőöszege, foglalkoztatottak száma, jegyzett tőkéje, a tulajdoni hányadok kft.-nként külön-külön. A kérdések az egymás közötti kapcsolat minősítésére, az éves, illetve a konszolidált éves beszámoló készítésére, a kötelező könyvvizsgálatra vonatkoznak. Az adatokra a szükséges mértékben, a részletkérdésekre a válaszban térünk vissza.
79. cikk / 212 Jogutód nélküli megszűnés számvitele a tulajdonosnál
Kérdés: Kérdés: A jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos, a tulajdonost érintő tételeket 2015. év végéig a rendkívüli tételek között kellett kimutatni. Január 1-jétől nincs sem rendkívüli bevétel, sem rendkívüli ráfordítás, továbbá az ún. bruttó elszámolás helyett az ún. nettó elszámolás érvényesül. Az új előírások szerint hogyan kell könyvelni? Ha lehet, akkor a könyvelést számszerű adatokkal kérem bemutatni.
80. cikk / 212 Külföldi személy telephelye
Kérdés: Egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság – mely egy szintén szlovákiai cég leányvállalata – a harmadik (EU-n kívüli) országból beszerzendő termékét ideiglenesen Magyarországon tároltatná, és innen értékesítené EU-s és harmadik országokba. A termékimport tehát Magyarországon valósul meg, magyar adószámmal a cég rendelkezik, áfára vonatkozó kötelezettségeinek a törvény előírásai szerint fog eleget tenni. A szlovák cég nem kíván raktárt bérelni, csupán tárolási, árukezelési szolgáltatást szeretne igénybe venni. A beérkezett ömlesztett árut kisebb kiszerelésben értékesíti tovább, a csomagolás elvégzéséhez szintén Magyarországon venne igénybe szolgáltatást. A szlovák társaság elsődleges célja az áru külföldön történő értékesítése, de előfordulhat az is, hogy a szállítmányból megmaradó kisebb mennyiségeket, melyeket a szállítási költség miatt külföldre már nem érné meg eladni, Magyarországon értékesítené. Mivel az áru beszerzése és értékesítése az EKÁER hatálya alá tartozik, és – amennyiben elkerülhető – nem kíván Magyarországon alkalmazottat foglalkoztatni, ezen kötelezettségét is külső szolgáltató igénybevételével teljesítené. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti tevékenység keletkeztet-e telephelyet a társaságiadó-törvény értelmében? Vagy alkalmazható rá a Tao-tv. 4. §-a 33. pontjának g) pontja szerinti kivétel (1. külföldi személy árujának tárolása, 2. külföldi személy árujának más személy általi feldolgozása), és így elegendő az áfaregisztráció? Amennyiben telephelyet keletkeztet a fenti tevékenység, kötelező-e fióktelepet létrehozni, vagy fióktelep létrehozása nélkül is működhet?
