Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkével rendelkező kft. egyik tagja eladja üzletrészét a kft.-nek 3300 ezer forintért. A kft. vagyoni helyzete megfelel a Gt. és az Szt. előírásainak. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészt egy év elteltével névértéken, térítés nélkül átadják a tagoknak. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a tagoknak az üzletrészérték növekedésével kapcsolatosan, a térítés nélküli vagyongyarapodás miatt? Az Szja-tv. 77/A. §-ának (2) bekezdését hogyan kell értelmezni az adott esetben?
Részlet a válaszából: […] A természetes személyeknek térítés nélkül átadott üzletrészjövedelemadóztatását az Szja-tv. 77/A. §-a szabályozza. A 77/A. § (1) bekezdésealapján a magánszemély által értékpapír (az üzletrész is értékpapír) formájábanmegszerzett vagyoni érték esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Fejlesztési tartalék önellenőrzéssel

Kérdés: A társaság önellenőrzéssel növeli az adózás előtti eredményét. Az adóalap-csökkentő tételek között eredetileg nem szerepelt a fejlesztési tartalék. Lehet-e utólag, a társasági adó önellenőrzése során igénybe venni fejlesztési tartalékot adóalap-csökkentő tételként? Ezzel együtt a már leadott beszámolóban lehet-e önellenőrzéssel módosítani a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz mindkét kérdésre az, hogy nem lehet!A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint azadózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötötttartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékkéntkimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Szavatossági kötelezettség, egyszeri visszatérítés

Kérdés: A 2006. évi V. törvény 110. §-ának (6) bekezdése szerint: a végelszámoló és a jogosult között létrejött megállapodás alapján mód van arra is, hogy a jogosult egyszeri visszatérítést kapjon. A jövőben felmerülő szavatossági kötelezettségre vonatkozó egyszeri visszatérítést kell-e számlázni, és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a cégtörvény 110. §-ának (6) bekezdése egészébenfoglaltakból indulunk ki. E szerint a jövőben felmerülő szavatossági, jótállásiés kártérítési kötelezettségek rendezésével a végelszámoló köteles harmadikszemélyt megbízni, akinek át kell adni az ügy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Átalakuláskor pótbefizetés

Kérdés: A beolvadással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék a felhalmozott és a bejegyzésig kalkulált veszteség, illetve a különbözetek rendezése miatt negatív előjelű. A társaság vezetése pótbefizetéssel szeretné a tőkehiányt pótolni azzal, hogy a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba vezetné át a rendező tételek között. Megfelel ez a számviteli törvény előírásainak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a számviteli törvény tételeselőírásainak nem felel meg. Lehet-evalamilyen más megoldás?A Gt. 120. §-a rendelkezik a pótbefizetés intézményéről.Eszerint a kft. társasági szerződése feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy aveszteségek fedezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Szövetkezetből kilépő tag járandósága

Kérdés: Szövetkezet saját tőkéjét jelentősen megemelte az ingatlanok piaci értéken történő értékelése. A taggal történő elszámolás esetén az értékelési tartalékot is szerepeltetni kell az elszámolás alapjának meghatározása során? Igazságos ez a korábban kilépett tagokkal szemben? Mi a jogszabályi hely alapja?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szöv. tv.)51. §-ának (3) bekezdése alapján a tagsági jogviszony megszüntetése vagymegszűnése esetén a tagot, illetve örököst (jogutódját) a részjegy névértéke,valamint a tagsági jogviszony alatt keletkezett, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Hosszú lejáratú hitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kiegészítéseként pontosítsunk! A kérdező a hosszúlejáratú deviza (illetve devizaalapú) hitel mérleg-fordulónapi értékelése soránállapított meg jelentős összegű árfolyamveszteséget. A válasznál az Szt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglaltakbólkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Tagi kölcsön elengedésének könyvelése

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
Részlet a válaszából: […] Ha a bt. tulajdonosa elengedi követelését, azaz a tagikölcsönt nem kell visszafizetni, akkor az írásban elengedett tagi kölcsönt azSzt. hatálya alá tartozó bt.-nél rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 4792– K 9893). A magánszemély tulajdonos által elengedett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Alakulásától veszteséges társaság tőkeleszállítása

Kérdés: A kft. 3 millió Ft összegű jegyzett tőkével alakult. Megalakulása óta veszteséges. A saját tőkéje a jegyzett tőke alá került. Októberben módosították a társasági szerződést, amely szerint a jegyzett tőke 500 ezer Ft lett. Eredménytartaléka mínusz 900 ezer Ft, az ez évi veszteség is várhatóan 500 ezer Ft lesz. Tőketartaléka nincs. Hogyan könyvelem a jegyzett tőke csökkentését?
Részlet a válaszából: […] A törzstőke leszállításának jogi szabályait a Gt. 159-164.§-ai tartalmazzák. A taggyűlés a törzstőkét a társasági szerződés módosításáravonatkozó szabályok betartásával leszállíthatja. A törzstőke leszállításáróldöntő taggyűlési határozatban meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Fejlesztési tartalék használt bútorra

Kérdés: A kft. 2004-ben képzett 423 E Ft fejlesztési tartalékot. Ezt a fejlesztési tartalékot feloldotta 2008 márciusában. Az irodájába vásárolt – használt – irodabútorokat (600 E Ft értékben). A vásárláskor nem nagyon nézte meg az irodabútorok állapotát, így 2008 decemberében használhatatlanok lettek. A kft. leselejtezheti-e a bútorokat 2008. évben, nem kell-e emiatt a társaságiadó-alapot növelnie?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési tartalékot a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdéseszerint a képzést követő negyedik adóév utolsó napjáig kell beruházásrafelhasználni. A hivatkozott előírás szerint nem jogosít a fejlesztési tartalékfeloldására a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Lekötött tartalék feloldása

Kérdés: Társaságunk visszavásárolt saját részvényeiből. A visszavásárlással egyidejűleg az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően a visszavásárlási értékkel azonos összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett. A mérleg-fordulónapi értékelés során a visszavásárolt saját részvényekre értékvesztést számolt el a társaság. Véleményünk szerint az értékvesztés elszámolásakor korrigálni kell a lekötött tartalékba helyezett összeget, mivel az értékvesztés elszámolásával a mérleg szerinti eredmény csökken, és ezzel érvényesítésre kerül az osztalékfizetés korlátozása is. Ha nem korrigálunk, akkor a saját részvényekre elszámolt értékvesztés összege duplán jelenik meg osztalékfizetési korlátként.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szimpatikusak, logikusak, bár aszámviteli törvény előírásaiból nem vezethetők le. A lekötött tartalékbaátvezetett összeget – általános szabályként – akkor lehet feloldani,visszavezetni a tőketartalékba, az eredménytartalékba, ha az az ok, ami miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.
1
21
22
23
36