467 talált cikk a leltár kifejezésre

Kérdés: Fuvarozási tevékenységet végző egyéni vállalkozó tehergépjárműveinek üzemanyag-felhasználását számlákkal igazoltan számolja el. A beszerzés nagy tételben történik, telephelyére szállítják, saját töltőállomására. Év végén üzemanyagkészlet-feltöltés történt, a meglévő üzemanyag leltározásra került. Az Szja-tv. szerint a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség. Ez alapján a fogyasztási normával megegyező mennyiséget üzemanyag-felhasználás címén számolom el költségként. Kérdésem, hogy a leltáron meglévő üzemanyagot (amely a következő évben felhasználásra kerül) költségként érvényesíthetem-e, és ha igen, milyen jogcímen?

Kérdés: Profilmegszüntetés miatt az árukészletet részben értékesítettük, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezni szeretnénk. Ebből nem minden képez értékesíthető hulladékot. Elfogadott-e, hogy a selejtezésnél hulladék nem képződik? Van-e valamilyen értékhatárhoz kötött bejelentési kötelezettség az APEH-hoz? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?

Kérdés: Húsfeldolgozó cég vagyunk, disztribútor céggel szállíttatjuk az árut a vevőhöz. A szállító cég raktározza is az árut saját raktárában. Nemrégen leltároztak, és megállapították, hogy több termékből hiányuk van. Könyvvizsgálónk szerint áfás számlát kell kibocsátanunk, a szerződés erre vonatkozó pontjának értelmezése szerint. A szállító cég szerint kártérítés. A szerződés idevonatkozó része szerint: "A vállalkozó teljes anyagi felelősséggel tartozik az árunak saját raktárában történő átvételétől a vevők részére történő igazolt átadásáig. .... Teljes felelősséggel tartozik az áru elvesztése, megsemmisülése ... miatt a megrendelőt ért minden kárért...".

Kérdés: A 2007. évi CXL. törvény szabályozza a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülését. A törvényhez kapcsolódóan számviteli és adózási jogszabály-változásokat nem találtam. Kérdésem, hogy a különböző országokban székhellyel rendelkező társaságok egyesülésére milyen számviteli előírásokat kell alkalmazni, ha az egyesüléssel létrejövő társaság székhelye Magyarország, illetve valamely külföldi ország?

Kérdés: Adott egy kft., amelynek fő tevékenysége banki szoftverek készítése. A készítés abból áll, hogy különböző szoftverlicenceket vásárolnak, és ezekből a megrendelő bank arculatának megfelelő internetes bankolást működtető szoftvereket készítenek. Magában a szoftverkészítés folyamatában nem keletkezik új termék. A megvásárolt licenceket kapcsolják egységes rendszerbe a megrendelő igényeinek megfelelően. Ezeket a termékeket nem veszik leltárba mint saját fejlesztést. A kft. alapkutatással, K+F tevékenységgel nem foglalkozik. A termékeket saját dolgozói készítik el, üzemelik be a bankok szervergépein. Jellemzően a banki szervereken futó programokat is a kft. dolgozói üzemeltetik, karbantartják. Ez a tevékenység alapot teremt-e ahhoz, hogy a kft. igénybe vegye a társaságiadó-törvény 22. §-ának (9) bekezdése szerinti szoftverfejlesztők bérköltsége 10%-ának megfelelő adókedvezményét?

Kérdés: A 2362. számú kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezem. Mikrovállalkozásunknak nincs leltárkészlete, a vásárolt anyagokat egyből felhasználjuk. Ebben az esetben is szükséges leltározási szabályzatot készíteni? Vagy elegendő, ha a számviteli politikában utalunk arra, hogy nincs leltárkészlet? (Részletes tárgyieszköz-nyilvántartás van.)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. megszűnésekor az Szt. szerinti nyitó mérlegében kell-e pénztári pénzkészletet kimutatni? Ha igen, hogyan határozható meg? Ha nem, akkor gyakorlatilag a saját tőke nyilvánvalóan kevesebb, és így végső soron a felosztható vagyon (feltételezve, hogy ilyen összetételű vagyon kerül felosztásra) és ezáltal az adófizetési kötelezettség is. Jól gondolom?

Kérdés: Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?