Ügyvéd tagi jellegű jövedelme

Kérdés: Ha a társaságiadó-elszámolással működő ügyvédi irodánál az ügyvéd úgynevezett tagi jellegű foglalkoztatásként havonta jövedelmet vesz fel, alkalmazotti kedvezményt nem számolhat el? Kötelező-e felvenni havonta a jövedelmet? Ha a foglalkoztatott ügyvéd havonta a minimálbér utáni járulékokat megfizeti, de csak évente egy alkalommal vesz fel jövedelmet, megteheti-e, hogy csak akkor fizeti meg az szja-járulékot? Milyen jövedelemnek, elszámolásbeli kifizetendő összegnek tekinthető az ügyvéd által felvett-elszámolt jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékrész meghatározása kétféle módon történhet. Az egyik módszer, hogy a saját tőkét az osztalékfizetés időpontjában fennálló létszámmal el kell osztani, és az ennek 30 százalékáig terjedő osztalék(rész) adója 20 százalék. A másik módszer szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Fejlesztési célú támogatás elszámolása

Kérdés: Munkahelyteremtő, illetve -megtartó fejlesztési célú pályázatot nyertünk épület- és gépberuházásra. Foglalkoztatási kötelezettség a pályázat megvalósulását követő 3 évben van. A kapott támogatást rendkívüli bevételként számoltuk el, majd elhatároltuk. Az elhatárolt támogatást a megvalósult beruházás értékcsökkenése arányában kell-e megszüntetni, vagy a foglalkoztatási kötelezettség futamidejének arányában? Hogyan kell könyvelni, ha a foglalkoztatás nem teljesül, és a támogatást részben vagy egészen vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve -megtartó fejlesztési célú pályázat azt tartalmazza, hogy a beruházás megvalósulása után a pályázatban meghatározott létszámot foglalkoztatni, vagy a foglalkoztatottak számát növelni kell, és ha ez nem következik be, vagy a pályázatban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Időbeli elhatárolás beszerzésnél

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...számlát, ha az a mérlegkészítés időpontja előtt megérkezett, a szállítószámlával szemben kell a beruházási, illetve a készletszámlán könyvelni. (Ha a számítógépes program erre nem képes, akkor azt ki kell selejtezni.) Amennyiben a számla beérkezése előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a bérlő kft. legalább a bekerülési költségek szintjén számlázza azt a bérbeadónak (T 311 – K 91-92, 467), és vezesse ki a készletszámláról is (T 81-84, 581 – K 21-23). Így a kft. az emeletráépítést nem aktiválhatja, utána értékcsökkenési leírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Családi gazdaság adózása

Kérdés: A kérdező részletesen felvázolta a családi gazdasága működését érintő problémát. Ennek alapján fejtjük ki a családi gazdaságok adózásának egyes kérdéseivel foglalkozó válaszunkat.
Részlet a válaszából: […] ...és a családi gazdaságban közreműködő családtagoknak (ideértve a kiskorú családtagot is) az adóév utolsó napján meglévő együttes létszámával. Független ez attól, hogy a bevételek és költségek igazolására kiállított bizonylat mely családtag nevére szól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...A számlázott összeget árbevételként kell elszámolni, az eszmei telekhányadokra jutó bekerülési értéket pedig a készletszámláról az értékesítés közvetlen költségei közé kell átvezetni, általában az eladott áruk beszerzési értékeként.Felmerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Ügyvédi iroda könyvvezetése

Kérdés: 2004. január 1-je után az ügyvédi iroda készíthet-e egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót, vagy rá is vonatkozik az Szt. azon előírása, hogy 2004. január 1-jétől csak kettős könyvvitellel alátámasztott éves (egyszerűsített éves) beszámolót készíthet?
Részlet a válaszából: […] ...származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül a foglalkoztatottak létszámától és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Mikro- és kisvállalkozások feltételei

Kérdés: Egy kft. 2001. évi adatai a következők: I. átlagos állományi létszám 43 fő; II. nettó árbevétel 756 245 E Ft; III. mérlegfőösszeg 415 264 E Ft. Tagjai kizárólag magánszemélyek. Érvényesítheti-e 2002-ben a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét, ha a többi feltételnek megfelel?
Részlet a válaszából: […] ...adóév (2002) utolsó napján kell a Kvt. szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak lenni. Ez akkor teljesül, ha a kft.a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, ésb) éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Üzleti ajándék

Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti ajándék esetében nem több, mint a foglalkoztatottak éves átlagos állományának és 1500 Ft-nak a szorzata.A foglalkoztatottak létszámát az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám, és társas vállalkozás esetében az adóév során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Saját termelésű készletek térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. ingyenesen ad át saját előállítású terméket. Az eseményről számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani az áfafizetési kötelezettség miatt. Hova kell és milyen értéket könyvelni? A fizetendő áfa ráfordítás vagy az ingyenes eszközátadás része? A kft. év közben a készletszámlákra nem könyvel.
Részlet a válaszából: […] ...termelésű készletekre is vonatkozik, azok közvetlen önköltségét akkor is meg kell állapítani, ha egyébként a kft. év közben a készletszámlákra nem könyvel. A térítés nélküli átadáskor könyvelni kell: először a készletre vételt, dokumentálva ezzel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.
1
16
17
18
19