Bérleti szerződés felbontása magánszemély bérbeadóval

Kérdés: A kft. magánszemély többségi tulajdonosától lakóingatlant bérelt iroda, raktár céljára, bérleti díj ellenében. A bérlő felújítási, átalakítási munkákat végzett a bérleményen, amelyet bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolt el, terv szerinti értékcsökkenést is könyvelt. Három év után felmondta a bérleti szerződést, visszaadta az ingatlant tulajdonosának, a nettó értéket pedig elszámolta terven felüli értékcsökkenésként. Helyesen járt-e el a kft.? Terheli-e adófizetési kötelezettség a lakástulajdonos bérbeadót, ha a kft. a saját kockázatára végezte el az átalakítást?
Részlet a válaszából: […] ...kft. helyesen járt el, kivéve a nettó érték kivezetését.A nettó értéket az adott esetben, mivel magánszemélytől bérelt lakóingatlanról van szó, nem terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, hanem természetbeni juttatásként az áfa felszámításával a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Munkába járás telephelyek között

Kérdés: Fő tevékenységünk a növénytermesztés és állattenyésztés. Munkavállalóinknak és a tulajdonosoknak sajátgépkocsi-használatukért útnyilvántartás alapján költségtérítést fizetünk. Ez tartalmazza az APEH által közzétett üzemanyagáron számított értéket és a 3 Ft/km térítést. Az említett személyek munkakörébe tartozik a mezőgazdasági ágazat munkáinak felügyelete és irányítása, naponkénti bejárása, kijárás az állattenyésztési telepre. Elszámolhatjuk-e költségtérítésként a munkavállalónak, ha az egyik területről átmegy a másikra, ill. az állattenyésztési telepre saját gépjárművével, hiszen ez a mezőgazdaságban kivételes eseteket képez, feladatuk ellátása szükségessé teszi ezt? Munkahelytől eltérő helynek minősül-e az rt. bérelt földterületeire való kijárás (nem a munkáltató telephelye)?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. fogalmi meghatározása szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátásához szükséges utazás – a munkába járás kivételével –, ideértve különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozás, akkor előfordulhat, hogy a következő évben már a befektetésnél értékvesztést kell elszámolnia.Ha a kérdező tag magánszemély, akkor az Szja-tv. vonatkozó előírásaira kell figyelni. Az Szja-tv. 2003. január 1-jétől hatályos 77/A. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Megbízás alapján erdőtelepítés

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül adtak – a tőketartalékba kell helyezni.Az erdőtelepítés befejezésekor – a kérdés szerint – az erdőt átadják a magánszemélyeknek, mint az erdő tulajdonosainak. Az erdőtelepítés átadása történhet adásvételi szerződés alapján (amelyet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Ingatlan és gépjármű kedvezményes értékesítése

Kérdés: Egy vállalkozás ingatlan- és gépjármű-bérbeadással foglalkozik. A bérbe adott eszközöket a bérleti szerződések lejárta után értékesíti. Vonatkozik-e rá az Szja-tv. 69. §-a, tehát kifizetőnek minősül-e abban az esetben, ha az eszközöket olyan magánszemélynek értékesíti, aki sem vele, sem az eszköz korábbi bérlőjével nincs semmilyen jogviszonyban, és semmilyen szálon nem minősül hozzátartozónak (tehát teljes mértékben független)? Az adótörvény szerinti nyilvántartási ár elfogadható-e szokásos piaci értéknek? Bármely kereskedelmi cég beszerzési áron aluli akciós értékesítése független magánszemélyek részre (pl. profilváltás miatt) is természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. általános szabálya természetbeni juttatásnak minősíti azt az esetet, ha az értékesítés során a magánszemély kedvezményesen jut hozzá az eszközhöz.Az Szja-tv. külön szabályozza a lízingkonstrukcióban történő értékesítéseket, az Szja-tv. 69. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja alapján – az eredménytartalékból le kell kötni, és a lekötött tartalékba át kell vezetni (T 413 – K 414).Az üzletrészek magánszemélytől történő visszavásárlása esetén figyelemmel kell lenni az Szja-tv. 67. §-ának (1), (2) és (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Áttérési szabályok: bevétel értelmezése (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű társaságok bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...a 15 millió forintot nem haladja meg.A 6. § (1) bekezdése szerint bevételnek számít az Szt. hatálya alá nem tartozó adóalany által (magánszemély esetében egyéni vállalkozóként) bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Hivatalos külföldi utazás költségeinek elszámolása

Kérdés: Ügyvezető igazgató külföldön partnercéghez megy. Nem vesz fel kiküldetési előleget, hanem az ott-tartózkodás alatt keletkezett számlákat hozza haza. Ilyen a tankolás, esetleges autójavítás, illetve üzleti vendéglátásról szóló számlák. Hogyan lehet ezeket a számlákat elszámolni? Külföldön tankolásról nem adnak nevére szóló számlát. El lehet-e ezt a valutapénztár terhére számolni? Lehet-e költségként érvényesíteni? A külföldi tartózkodás alatt az étkezési számlák elszámolhatók-e? Természetbeni juttatásnak minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...feltüntetett fizetési napon jegyeztek.Adózási szempontból az olyan külföldi tartózkodás számít külföldi kiküldetésnek, amelyre a magánszemély a Magyar Köztársaság területén kívül (külföldön) tartózkodva szerzi a jövedelmét, vagy végzi a kifizető (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Életbiztosítás elszámolása

Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek választ adni arra, hogyan kell elszámolni a meghatározott tartamra (10 év) szóló életbiztosítás díját, ahol a szerződő a munkáltató, a biztosított a dolgozó, a lejárati és haláleseti kedvezményezett pedig a szerződő fél.
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási díjat a társaság fizeti, a biztosított egy magánszemély és a kedvezményezett elérés esetén a társaság, halál esetén a társaság,akkor személyi jövedelemadózást érintő kérdés nem merül fel, tekintettel arra, hogy az elérés esetén nem a dolgozó lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem

Kérdés: Egy házaspár az önkormányzattól vásárolt egy házat, 600 ezer forintért. Az épületet családi alapon korszerűsítették, felújították, számla semmiről nincs. 2002 őszén eladták az ingatlant 3 millió forintért. 2002. év végével személyijövedelemadó-bevallást kellett készíteniük. A kettes munkalapon beírták a 2440 ezer forintot 20 százalékos adóalapként (különadó). A fenti összeget figyelembe kell-e venni az adójóváírásnál? Ha igen, 600 ezer forint bér + a fenti összeg 3040 ezer forint túllépi az adójóváírási korlátot, vissza kell fizetni az év közben kapott adójóváírást (3000 forint, ill. 9000 forint), vagy itt másodszor nem kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az adójóváírás azoknak jár, akiknek éves bevallott jövedelmük nem több az ún. jogosultsági határnál, amely az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdőértékével egyezik meg. Ez 2002. évben 1 200 000 forint volt, és 1 200 000 forint és 1 533 333 forint között fokozatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.
1
184
185
186
209