363 talált cikk a megbízás kifejezésre

Kérdés: A kft.-nél nincs munkaviszonyban egyetlen "dolgozó" sem, az ügyvezető megbízási jogviszonyban, továbbá a tagok tagi jogviszonyban végzik el a munkát. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült (ez dokumentumokkal bizonyítható), elismert költségnek tekinthetők-e a következő jogcímek: napidíj és utazási költség, képzési költség, újság (napilap)? A megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető és/vagy tag(ok) részére a (vállalkozási tevékenységgel összefüggő) képzési költség – adó- és járulékmentesen – elszámolható-e?

Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?

Kérdés: 2004-ben alakult vállalkozás 5 évre választott ügyvezetője nem volt tag, munkaviszony keretében látta el feladatát. 2007-ben üzletrészvásárlással taggá vált. Elszámolható-e munkabérként 2009-ig a járandósága, vagy módosítani kell megbízási szerződésre? Jár-e továbbra is az alkalmazotti szja-kedvezmény? Megbízási szerződés esetén milyen járulékokat kell vonni és megfizetni?

Kérdés: 50 százalékban tulajdonos kft.-tag az ügyvezetést megbízási, a többi feladatot munkaviszonyban látja el. Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés adható-e adó- és járulékmentesen a mindenkori minimálbér 50 százalékáig?

Kérdés: Társaságunk kereskedő cég. Vevőink az általunk szállított árut alapanyagként használják. Vevőink részéről felmerült az az igény, hogy áruinkból tartsunk kisebb készletet az ő raktárukban, de csak akkor számlázzuk azt, amikor felhasználták. Vevőink havonta tájékoztatnának a felhasznált készletről, lehet, hogy hónapokkal a szállítás után, és mi akkor számláznánk. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan kezeli ezt az Áfa-tv.? Lehet-e a teljesítés időpontja az az időpont, amikor a vevő felhasználja az árut?

Kérdés: 2007-ben eladtuk egyik telephelyünket. A birtokbaadás 2007. február 28-án volt. A teljes összegről állítottuk ki a számlát. A tulajdonbaadás az utolsó részlet kifizetésekor, 2007. június 30-án lesz. Március hónapban – a szerződésnek megfelelően – egyes épületeket elbontottunk, talajméréseket és tereprendezéseket végeztünk. Mikor kerül kivezetésre nyilvántartásunkból az ingatlan? Meddig számolunk el értékcsökkenést? A pótmunkálatok költségként kerülnek elszámolásra?

Kérdés: A 2899-es számon jegyzett válaszukban azt írják, hogy a személyesen közreműködő tag vélelmezett mobilhasználata miatt 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni. Véleményem szerint álláspontjuk nem helytálló, mert az 1991. évi IV. tv. 40. §-a "munkaadó"-ról, "munkavállaló"-ról és "munkaviszony"-ról beszél, a személyesen közreműködő tag pedig nem minősül munkavállalónak, és a társaság, ahol személyesen közreműködik, sem minősül foglalkoztatónak, és kettejük jogviszonya nem munkaviszony, következésképpen nem kell a telefonhasználat után 3 százalék munkaadói járulékot fizetni, csak 54 százalék szja-t és az alap 1,54-szerese után 29 százalék tb-járulékot. Kérem, hogy válaszukat pontosítani szíveskedjenek!

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?

Kérdés: Előadás előadójának fizetett megbízási díjnak mi az adókötelezettsége EU-ból érkezés, ill. nem EU-ból érkezés esetén?