357 cikk rendezése:
281. cikk / 357 Ekho alkalmazása
Kérdés: Ki a szerződő fél (magánszemély vagy cég)? Milyen szerződést kötök vele? Van-e erre egy forma? Közterhek teljesítése?
282. cikk / 357 Kft. ügyvezetője munkaviszonyban
Kérdés: Kft. ügyvezetője, aki többségi tulajdonosa is a cégnek, lehetett-e 2004-2005. évben munkaviszonyban a kft.-nél? A taggyűlés gyakorolhat-e munkáltatói jogokat a jelentős befolyással bíró tulajdonos felett? (A tulajdoni hányada 90%.)
283. cikk / 357 Több társasági jogviszony alapján minimum-járulékalap
Kérdés: Az új Gt. alapján a választott tisztségviselő (ügyvezető, igazgatósági tag, vezérigazgató) társasági jogviszony alapján végez munkát (pl. megbízási szerződés alkalmazandó). Melyik (esetleg több) társasági jogviszonya alapján fizet a különbözet után járulékot?
284. cikk / 357 Minimum-járulékalap minden tagnál?
Kérdés: A társaság eva alatt működik, van 6 tagja, de közülük 4 fő máshol van főállású munkaviszonyban, itt nem vesznek fel semmilyen jövedelmet sem. 1 fő saját jogú nyugdíjas, de ő sem vesz fel jövedelmet, 1 fő pedig itt van főállású munkaviszonyban (jelenleg 68 800 Ft/hó a bruttó munkabére), de emellett egyéni vállalkozó, ahol viszont a vállalkozói jövedelemadó alapján számolja ki az szja-kötelezettségét. a) Csak az itt lévő főállású munkaviszonyos tagra érvényes a 125 E Ft utáni tb 29%-os kötelezettség, vagy minden tag, vagyis mind a 6 fő után, vagy ki után? Illetve kit kell bejelentenünk, hogy ne kelljen a 125 E Ft utáni tb-t elszámolni? b) Kell-e tagi jogviszony miatt megbízási díjat számolni a tagok részére?
285. cikk / 357 Alkalmi munkavállalói könyv és minimum-járulékalap
Kérdés: A minimumjárulék-fizetési kötelezettség befolyásolni fogja-e az alkalmi munkavállalói könyvvel, illetve megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás terheit? Az a munkáltató, illetve munkavállaló, aki teljesíti a dupla minimálbér utáni járulékfizetést, milyen pluszjuttatást kap cserébe? Mi van annál a munkáltatónál, aki nem vállalja a dupla minimálbér utáni járulékfizetést, mivel a tényleges bér kevesebb mint 125 E Ft, de a munkavállaló szeretné maga után fizetni és ugyanez fordítva?
286. cikk / 357 Tanulmányi szerződés felbontása
Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?
287. cikk / 357 Betéti társaság két beltagja munkaviszonyban
Kérdés: Lehet-e az új Gt. szerint is munkaviszonyban a bt. két beltagja? Helyes-e az a megoldás, hogy mindkét beltag munkaviszonyban dolgozik a bt.-ben úgy, hogy egymás munkaszerződését írták alá? Gyakorolhatják-e egymás felett a munkáltatói jogokat, ha azonos üzletrészekkel rendelkeznek? Ha így nem lehetséges, gyakorolhatja-e a munkáltatói jogokat a taggyűlés? Összefoglalóan: van-e arra lehetőség, hogy az ügyvezető beltag ne vállalkozói, hanem alkalmazotti jogviszonyban dolgozhasson saját bt.-jében?
288. cikk / 357 Kiválás esetén a visszavásárolt biztosítási díj
Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?
289. cikk / 357 Színlelt szerződés vagy könyvelés vállalkozásban
Kérdés: Evás egyéni vállalkozó az egyik cégnél vállalkozási szerződés alapján könyvelést vállal, amelyet a cégnél már korábban üzembe helyezett számítástechnikai program segítségével végez (a program egyébként a könyvelésen túlmenően több mindenre használható). A könyvelés teljesen elkülöníthető a program többi részétől, így a könyvelés – a szoftver-előállító tudomásával – egy hordozható egységen történik az egyéni vállalkozónál. Szakmai véleményük szerint elfogadható-e ez így, vagy valamilyen jogszabályi előírásba ütközik-e, amely a későbbiek folyamán adóproblémát is felvethet?
290. cikk / 357 Alkalmi munkavállaló bére
Kérdés: Az egyik szaklapban olvastam, hogy az állományon kívüli dolgozók munkabéreként kell elszámolni az alkalmi munkavállalók bérét. Az alkalmi munkavállalásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény szerint az alkalmi munkavállalóknak kifizetett munkabér és közteherjegy a számvitelben személyi jellegű egyéb kifizetés. Lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet? Vagy mást takar az alkalmi munkavállalók bére és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás fogalma? A szakképzési hozzájárulásnak mi az alapja az egyik, illetve a másik esetben?
