524 talált cikk a megszűnés kifejezésre

Kérdés: Ha a társas vállalkozás 2006-ban elektronikus úton teljesíti a bevallást és adatszolgáltatást, 2006. 09. 01-jétől minden hónapban kell-e (kézi úton vagy elektronikus úton) dolgozóinak a 125 E Ft-ot el nem érő jövedelmet havonta külön bejelenteni és mikor?

Kérdés: Sertéstenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Szeretném megszüntetni egyéni vállalkozásomat, és mint őstermelő akarom ugyanezt a tevékenységet folytatni családi gazdálkodás keretében. Mik a teendőim a megszűnéskor? Van-e áfafizetési kötelezettségem a tárgyi eszközeim után, ha mint őstermelő ugyanezeket az eszközöket fogom használni? Kell-e személyi jövedelemadót fizetnem? 2002 óta családi gazdálkodó is vagyok egyben. Jól tettem-e, hogy mint egyéni vállalkozó adóztam, vagy őstermelőként kellett volna?

Kérdés: Lehet-e az új Gt. szerint is munkaviszonyban a bt. két beltagja? Helyes-e az a megoldás, hogy mindkét beltag munkaviszonyban dolgozik a bt.-ben úgy, hogy egymás munkaszerződését írták alá? Gyakorolhatják-e egymás felett a munkáltatói jogokat, ha azonos üzletrészekkel rendelkeznek? Ha így nem lehetséges, gyakorolhatja-e a munkáltatói jogokat a taggyűlés? Összefoglalóan: van-e arra lehetőség, hogy az ügyvezető beltag ne vállalkozói, hanem alkalmazotti jogviszonyban dolgozhasson saját bt.-jében?

Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?

Kérdés: Egy bt. 2005. évben belépett az evába. 2005. 12. 31-én az APEH megszüntette az evakörbe tartozását, mert adótartozása volt. Az evaidőszak alatt a bt. a bevételi nyilvántartás-vezetést választotta. Bevételei 2005-ben teljes összegében nem folytak be. 2006. január 1-jével a bt.-nek el kell készítenie a nyitó mérlegét. Hol kell a 2005-ben be nem folyt bevételt a nyitó mérlegben szerepeltetni?

Kérdés: Az ügyfelemet a munkaügyi bíróság az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére, továbbá 5,5 hónap elmaradt munkabér megfizetésére kötelezte. A munkaviszony megszűnése 2004. 04. 05-én történt, amelyet a bíróság a felmondás jogellenes megszüntetéséért marasztalta el. Ezért ítélte meg a volt munkavállalónak a fenti összegeket. Az ítélet jogerőre emelkedett 2005. 12. 28-án. A kifizetés napja 2006-ban fog megtörténni. Kérem, hogy segítsenek ennek kettős könyvviteli lekönyvelésében, valamint a 12 havi átlagkereset minősítésében (adó-tb vonatkozásában).

Kérdés: Cégünk 2005. évre tért át az eva hatálya alá (bt., de kettős könyvviteli nyilvántartást vezet továbbra is). 2004. évről maradt pozitív eredménytartaléka. 2006. január elején elhatározta, hogy ebből a pozitív eredménytartalékból tőkét emel, és ezt követően fizetett ki osztalékelőleget a 2006. évi várható eredményből. A kérdésem az, hogy helyesen jártunk-e el?

Kérdés: Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Üzletkötőink részére a munkavégzéshez személygépkocsik lízingelését tervezzük. Az üzletkötők naponta menetlevelet vezetnek, amelyből kitűnik az adott havi magáncélú használat, amellyel minden hónapban elszámolnak cégünknek. Cégünk a személygépjármű áfáját visszaigényelheti-e abban az esetben, ha a dolgozók minden hónapban elszámolnak a magánhasználattal? Meg kell-e fizetni a cégautóadót?

Kérdés: Egy kft. 3 fő tagból áll: egy fő nyugdíjas ügyvezető és két nagykorú gyermeke, akik korábban befektetési céllal szálltak be a kft.-be 20-20 százalék jegyzett tőkerészesedéssel. Minden tevékenységet a nyugdíjas ügyvezető végez, az egyik 20 százalékkal részesedő tag azonban korábbi munkahelye megszűnése miatt munkanélkülivé vált. A két szóban forgó tag egyébként tagsági jogviszonya alapján munkabért nem kapott, mivel nem is végzett tevékenységet, és állandó, 36 órát meghaladó foglalkoztatással rendelkezett jelen kft.-n kívül. A most megszűnt munkaviszonyú tag esetében – úgy gondoljuk – nincs foglalkoztatási kényszer, tehát pl. a munka nélküli tagot nem vagyunk kötelesek legalább a minimálbér alapján foglalkoztatni és járulékolni. Végezetül, ha a nyugdíjas ügyvezető 2006-ban nem kíván jövedelmet önmagára elszámolni, mivel a képződő osztalékra számol, megteheti-e ezt, s ha igen, milyen terheket kell figyelembe vennie (eho, járulék stb.)?

Kérdés: Az eredeti jogosult által elengedett kötelezettséget az Szt. alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni, amely a tárgyévben a mérleg szerinti eredményben jelenik meg, majd a következő év elején átkerül az eredménytartalékba. Ez a bevétel a Tao-tv. alapján csökkenti a társasági adó alapját, mivel az elengedett kötelezettség az elengedő társaság vagy magánszemély adózott bevételéből származott. A társaság működésének ideje alatt vagy a társaság megszűnése esetén az eredménytartalékban nyilvántartott – eredeti jogosult által elengedett kötelezettségből származó – eredményrész kifizethető-e a tulajdonosok számára adómentesen?