740 talált cikk a mérlegfordulónap kifejezésre

Kérdés: Az E-útdíjszolgáltatás esetében cégünk on­line egyenlegfeltöltéssel biztosítja a pénzügyi fedezetet. Az Autópálya-kezelő Zrt.-től kizárólag az egyenleg feltöltéséről kapunk számlát, előre értékesített útdíj címen. A végteljesítésről nem kapunk számlát, az csak a rendszer folyamatos nyomon követésével, illetve a rendszer által közölt folyószámla-egyenleg ellenőrzésével állapítható meg. Ez esetben mi alapján számolható el igénybe vett szolgáltatásként a ténylegesen megtett út hosszával arányos útdíj?

Kérdés: 2007-ben Hollandiából vásároltunk árut, amit nem fizettünk ki. A szállító nem követelte az ellenértéket. 2013-ban leírhatjuk-e elévült kötelezettségként? Ha igen, milyen bizonylat kell hozzá, és hogyan kell könyvelni, milyen társaságiadó-vonzata van?

Kérdés: A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint az olyan gazdasági eseményt, amelynek kihatása két üzleti évet érint, nem kell időbelileg elhatárolni, a bizonylat kiállításának időpontjában számolandó el. A 6. § (3) és (7) bekezdése szerint pedig időbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat a költségeket, ráfordításokat, illetve bevételeket, amelyek kettő vagy kettőnél több üzleti évet érintenek. Milyen elhatárolásokat kell az adott paragrafusoknál értelmezni? Mely időszakra kell azokat a számlákat elszámolni, amelyeket időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítést követő hónapban állítanak ki?

Kérdés: Magánszemély tulajdonában álló társaság 2013. II. félévében tőkekivonással le szeretné szállítani a jegyzett tőkéjét. A 2012. 12. 31-i mérlegében a jegyzett tőkén (100 000 E Ft) felül pozitív tőketartalék (10 000 E Ft) és negatív eredménytartalék (-20 000 E Ft) található. A saját tőke összege a negatív eredménytartalék ellenére is eléri a törvényi minimumot. A tőkeleszállításról szóló határozathoz szükséges-e közbenső mérleg? Van-e szja- és ehofizetési kötelezettség? A jegyzett tőke a korábbi években nem változott. Az adó megállapításához hány évre visszamenőleg kell figyelembe venni a jegyzett tőke saját forrásból történő emelését?

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltatás OEP-finanszírozása két részből áll: egyrészt egy alapösszegből, amely összeget a tárgyhónapban utalnak, másrészt a havi teljesítménypontok alapján meghatározott összegből. Ez utóbbit általában 2 hónap csúszással átutalják. Év végén ezt az árbevételt hogyan kell figyelembe venni? A kivaadózásra történő áttéréskor mi a helyes eljárás?

Kérdés: Mi a teendő azoknál a közüzemi szám­láknál, amelyeket év közben átalánydíjban határoztak meg, és az éves elszámolás a mérlegkészítés napját követően érkezik meg? A mérleg-fordulónapi fogyasztásról lehet-e információt kérni a szolgáltatótól, hogy az elhatárolható legyen? Amennyiben a gazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta, minősülhet-e elhatárolásnak, és könyvelhető a tárgyévi költségek közé, vagy a beszámolón kívül minden érintett bevallást önellenőrizni kell?

Kérdés: Az alanyi adómentes betéti társaság egyszerűsített végelszámolással kíván megszűnni. Megszűnés esetén vissza kell térnie az áfakörbe? Korábban a tagok tagi kölcsönt adtak, amely most mint pótbefizetés szerepel a könyvelésben a lekötött tartalék soron. Megszűnhet-e a bt. úgy, hogy a lekötött tartalékok között pótbefizetés szerepel, amelyet a cég nem tud a tagoknak visszafizetni? Ha nem szűnhet meg, mi a megoldás? Kétszer kell közzétenni a beszámolót végelszámolás esetén?

Kérdés: Kapcsolódóan az 5886. kérdésre adott válaszhoz megjegyzem, az Szt. 21. §-ában nincs utalás arra, hogy az elhunyt tag halálának napjára közbenső mérleget kell készíteni, mint ahogyan írják. Szükségem lenne a jogszabályi helyre való hivatkozásra, mert az örökösödési illetéket a 2011. 05. 31-én közzétett hibás beszámoló saját tőkéje alapján szabták ki, amelyben 17 millió forint összegű tőketartalék volt szabálytalanul.

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén nem kell év végén a devizás tételeket értékelni, időbeli elhatárolást elszámolni stb. Az a kft., amelyik élt az A-C korláttal, és áttérhet a mikrogazdálkodói beszámolóra, annak az A-C korlátot sem kell továbbvinnie?

Kérdés: Az e-útdíjat előre "fel kell tölteni", kifizetni. Utána még nem látjuk, hogyan történik az elszámolás. Lehet, hogy elég rá, de lehet, hogy marad belőle, főleg év végén. Számlát ugyan készítenek, de ki kell nyomtatni, nem küldik meg. Akkor az e-számlának minősül? Nem teljesen világos az elszámolás módja, ezek alapján a költség megfelelő időben, összegben való könyvelése sem.