Hosszú lejáratú hitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?
Részlet a válaszából: […] ...meg jelentős összegű árfolyamveszteséget. A válasznál az Szt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglaltakbólkell kiindulni.A mérlegfordulónapra vonatkozó devizaárfolyamon átszámítottforintértéken akkor kell a külföldi pénzértékre szóló eszközöket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának elszámolása

Kérdés: A kft. kölcsönt nyújtott a társaság egyik magánszemély tagjának. A kölcsönszerződés a kamatot a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékban rögzítette azzal, hogy a kölcsön, annak kamataival együtt, 3 év múlva egy összegben fizetendő vissza. A kamatszámítás a jegybanki alapkamat valamennyi változását kell, hogy kövesse, vagy a visszafizetés napján érvényes kamatlábbal (+5%) kell számolni kamatot? A kamatszámításnál minden év végén ki kell számítani az aktuális jegybanki alapkamattal (+5%) a kamatot, és azt hozzáadva a tőkéhez kamatos kamatot kell érvényesíteni? A kamatszámítás módját rögzíteni kell a kölcsönszerződésben? Jól értelmezzük a vonatkozó törvényhelyet, hogy a jegybanki alapkamat (+5%) érvényesítése esetén a magánszemélynek nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza, hogy a kamat amindenkori jegybanki alapkamat + 5% százalék, akkor az aktuális kamatösszegetlegalább az év végén, a mérlegfordulónappal meg kell állapítani, és könyvelniis kell kamatbevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

"Rendkívüli" értékcsökkenés és az adóalap

Kérdés: A rendkívüli értékcsökkenés elszámolásával és annak társaságiadó-vonzatával kapcsolatban kérdezem: mely esetben nem kell adóalapot növelő tételként elszámolni a rendkívüli értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, annak összegével növelnikell az adózás előtti eredményt, ha azonban az adott eszköz a mérlegfordulónaponmég állományban van (az eszközök között szerepel), akkor az adózás előttieredményt a terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.
Kapcsolódó címkék:  

K+F vagy egyéb szolgáltatás

Kérdés: A gyógyászati termékeket előállító társaság ezen termékének a klinikai kutatására egy külföldi egyetemi kutató intézettől kapott számlát, mely a termék kutatási projektjének a ráfordításait tartalmazza. Milyen módon lehet ezen kutatási-fejlesztési ráfordításokat elszámolni, figyelembe véve, hogy ezek már a folyamatosan gyártás alatt lévő termékekre vonatkoznak? A másik kérdésünk: különböző országokban 1-10 évi fenntartási díjakról kapott számlát a társaság egy szabadalommal foglalkozó intézménytől, hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamra szóló díjakat a felmerülés időszakában az igénybe vettszolgáltatások költségei között kell elszámolni, ha indokolt, a mérlegfordulónaponidőbelileg arányosan el kell határolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.
Kapcsolódó címke:

Kutatás-fejlesztés megelőlegezése

Kérdés: A társaság 2008. évben a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon belül "Vállalati innováció támogatása" projektjavaslatot nyújtott be, amelyet az új megújuló energiát hasznosító geotermikus hőszivattyúrendszer kifejlesztésére projektként el is nyert. A projekt elszámolható költségei a szerződésben meghatározottak szerint: K+F, marketing. A projekt célja 10 db prototípus előállítása. 2008-ban anyagköltség, munkabér és járulékai merültek fel, néhány kisebb értékű tárgyi eszköz került beszerzésre. A támogatás összegéből decemberben előleget kaptunk. Helyesen számoltuk-e el a társasági adó, a számvitel szempontjából, ha a költségeket a saját előállítású eszközök főkönyvi számlára vezettük át, a beszerzett tárgyi eszközöket pedig a beruházás főkönyvi számlán hagytuk? A kapott előlegből sem számoltunk el bevételt.
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt. 25. §-ának (5) bekezdése szerint a kísérletifejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti évmérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés – a jövőben várhatóanmegtérülő – közvetlen költségeit is. Ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú társaság befejezetlen termelése

Kérdés: A kht. az Szt. szerinti beszámoló mellett köteles elkészíteni a 224/2000. Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti eredménykimutatást. Ennek az eredménykimutatásnak nincs "Aktivált saját teljesítmény" sora. A kht.-nek a mérlegfordulónapon meglévő befejezetlen szolgáltatása értékét befejezetlen termelésként ki kell mutatnia. A kht. közhasznú tevékenysége keretében szellemi terméket hoz létre, amelyet a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben kell az immateriális javak között állományba venni. Hogyan kell ezt kimutatni? Az Szt. szerinti eredménykimutatás adózás előtti eredményének meg kell egyeznie a közhasznú eredménykimutatás adózás előtti eredményével?
Részlet a válaszából: […] Mivel 2009. június 30-ig a vonatkozó előírások szerint akht.-nak vagy meg kell szűnnie, vagy át kell alakulnia nonprofit gazdaságitársasággá, ezt követően a közhasznú nonprofit gazdasági társaság (kft.) nemtartozik a 224/2000. Korm. rendelet hatálya alá, rá csak az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Beszámoló letétbe helyezése, közzététele

Kérdés: Társaságunk 2009. január 31-i időponttal (mérlegkészítés időpontja) elkészítette a 2008. évi mérleget, mely szerint – és a taggyűlés határozata szerint – a tulajdonosok számára osztalékfizetési kötelezettséget írt elő. Az osztalékfizetésre 2009 februárjában került sor. Az osztalékfizetés időpontjáig a mérleget a cégbíróságon letétbe kell helyezni? A céginformációs szolgáltatóhoz a kifizetést megelőzően meg kell küldeni? Vagy lehetséges majd az általános szabályok szerinti határidőre a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékként kifizetendő összegmegjelölésével.A számviteli beszámolót az Szt. 153. §-ának (1) bekezdéseszerint az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül kellletétbe helyezni, és ezzel egyidejűleg közzétenni.A 2008. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címke:

Terven felüli értékcsökkenés elhatárolása

Kérdés: Az rt. nagy értékű tárgyi eszközt vásárolt. Az utólagos szakértői vélemény alapján a beszerzési ár meghaladta a piaci árat. Így az Szt. 53. §-a alapján terven felüli értékcsökkenést kell el számolni. El lehet-e határolni az így elszámolt terven felüli értékcsökkenést a futamidő arányában?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülni, amiből az következik,hogy terven felüli értékcsökkenést legkorábban 2009-ben lehet (illetve kell)elszámolni, ha a 2009. évi mérlegfordulónaphoz kapcsolódó szakértői véleménymég akkor is ezt támasztja alá.További probléma az, hogy a szakértői vélemény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Előtársasági időszak éves adóbevallásai

Kérdés: Kell-e társaságiadó- és helyiiparűzésiadó-bevallást benyújtani az előtársasági időszakról abban az esetben, ha a társaság az Szt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján nem készít beszámolót az alapító okirat ellenjegyzésétől a cégbejegyzésig terjedő időszakról?
Részlet a válaszából: […] ...meg a vállalkozási tevékenységét, az előtársasági időszak a naptári évenbelül befejeződött (a céget a cégbíróság az üzleti év mérlegfordulónapja előttbejegyezte). Ez esetben az előtársasági időszakról és az azt követő üzletiévről egyetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címke:

Januárban bejegyzett tőkeemelésre osztalék

Kérdés: A zrt. esetében az új részvényjegyzés, befizetés 2008 októberében megtörtént. A cégbíróság azonban – technikai okok miatt – csak 2009 januárjában jegyezte be, ezért jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként volt nyilvántartva 2008. december 31-én a társaság könyveiben. A 2008. év után fizetendő osztalékot lehet-e már fizetni az új részvényekre?
Részlet a válaszából: […] ...a cégbíróságvégzése a 2008. év mérlegkészítési időpontját megelőzően a cég rendelkezéséreáll. Ez esetben a 2008. december 31-i mérlegfordulónappal készített mérlegnekaz alaptőke (a jegyzett tőke) felemelését tartalmaznia kell. Önmagában azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
49
50
51
75