746 talált cikk a mérlegfordulónap kifejezésre

Kérdés: Az egyszemélyes kft. 2007. 09. 05-én alakult, a cégbíróság 2007. 09. 27-én bejegyezte. Az alapító a törzstőke összegét csak 2007 novemberében utalta át. Az előtársasági időszakban a cég semmiféle eszközt és készletet nem vásárolt, pénzeszköze sem volt. A könyvelő szerint így az előtársasági időszak mérlegfőösszege nulla. A bejegyzett könyvvizsgáló megítélése szerint az előtársasági beszámoló így nem helyes, a 2007. 09. 27-én bejegyzett, de még be nem fizetett törzstőke összegét a követelések és a kötelezettségek között is szerepeltetni kell, és bejegyzéskor könyvelendő: T Jegyzett, de még be nem fizetett tőke – K Jegyzett tőke. A könyvelő viszont úgy gondolta, hogy az alapítás miatt nem keletkezik könyvelési tétel, csak a bejegyzéskor. Végül a könyvvizsgáló véleményének megfelelő beszámoló lett elfogadva. Helyesen járt el a társaság?

Kérdés: 2006-ban nagy összegű beruházási hitelt vettünk fel. A kölcsön devizaneme: forintnak megfelelő euró. A folyósítás forintban történt. Társaságunk az euróban nyilvántartott hitelt 2007-ben év közben átváltotta forintra, majd év végén újra euróra. A 2007. évi átváltások nem realizált árfolyamvesztesége nem volt jelentős, így az a tárgyév eredményében került elszámolásra. 2008-ban év közben az euróban nyilvántartott kölcsönt átváltottuk forintra, amelynek eredménye jelentős összegű árfolyamnyereség volt, majd a forintkölcsönt néhány hónappal később CHF-alapú kölcsönre váltottuk át, amelyen jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteséget kellett év végén elszámolni. A 2008. évben év közben az euró forintra átváltásának árfolyamnyereségével kell-e csökkenteni az év végi árfolyamváltozás miatti nem realizált veszteség összegét, ha azt időbelileg el akarjuk határolni? Ennek a megítélésénél társaságunknál eltérő vélemény alakult ki. Az árfolyamveszteség elhatárolását hogyan kell könyvelni 2008-ban, illetve 2009-ben? Milyen összegben kell céltartalékot képezni? Meddig és hogyan kell az elszámolást folytatni? Van-e ennek a társaságiadó-alapot módosító hatása?

Kérdés: Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?

Kérdés: 2009. január 1-jével áttérnénk az euróban való könyvelésre. Ezzel kapcsolatban milyen bejelentési kötelezettség van? Milyen könyvvezetési és bevallási kötelezettség keletkezik az átállással kapcsolatban? A bevallásokat milyen devizában kell teljesíteni?

Kérdés: A 3840. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem. Amennyiben a pénztáros és a társaság írásban megállapodik, hogy a pénztárhiányt a pénztáros havi részletekben, kamat felszámítása nélkül megtéríti a társaságnak, kell-e alkalmazni az Szja-tv. 72. §-át? Keletkezik-e a pénztárosnál kamatkedvezményből származó jövedelem? A pénztáros által megfizetett, vagy a fizetendő összeget kell egyéb bevételként elszámolni?

Kérdés: Mely mérlegtételben kell kimutatni a befektetési céllal vásárolt aranytömb értékét? (A vásárlás célja a nemzetközi pénzügyi válság miatti kockázatok mérséklése volt.) Milyen értékelési szabályok vonatkoznak a mérlegfordulónapon meglévő aranytömbre? Milyen nyilvántartást kell vezetni a vásárolt aranytömbről?

Kérdés: Cégünk étkeztetéssel foglalkozik. A konyhára belépett munkavállalók munkaruhát kapnak, amelynek a kihordási ideje 12 hónap. A munkaruhát készletre vesszük, majd a raktárból történő kiadáskor költségként számoljuk el. Ha a munkavállaló hamarabb kilép, mint ahogyan a kihordási idő lejár, a cégnek a hátramaradó időre jutó munkaruhaköltséggel meg kell-e terhelnie a munkavállalót? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállalónak annyi tartozása van, hogy a munkaruha-tartozást tőle már nem lehet levonni? Kérem a könyvelési tételeket is!

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?

Kérdés: A társaság tevékenységének szinte teljes egésze olyan szolgáltatásnyújtásból áll, amelynek számlázására a 2008. évtől hatályos Áfa-tv. 58. §-ában megfogalmazott határozott idejű elszámolásokra vonatkozó előírások érvényesek. Adott vállalkozás esetében a számlázásnak ez a módja többfajta szolgáltatásnyújtást és havi több ezer számlát érint. Példán levezetve, ha a 2008 decemberében teljesített szolgáltatásokat – szerződés szerint – január 2-án, január 15-ei fizetési határidővel számlázza ki a vállalkozás, akkor áfa szempontjából a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. A számlából, illetve az elszámolásból egyértelműen kitűnik az, hogy a tényleges szolgáltatásnyújtás decemberben történt, tehát egyértelmű, hogy a szolgáltatásból származó árbevétel a 2008. évet illeti. Szabályos-e, ha a mérleget a számviteli teljesítés alapján készült kivonat alapján állítja össze a társaság? Ebben az esetben vevőkövetelésként szerepelnek olyan tételek is, melyek számlán feltüntetett teljesítési időpontja tárgyévet követő (csak áfa szempontjából), és az áfafizetési kötelezettség sem egyezik meg a bevallással. Az áfabevallással való egyeztetésre készítünk egy "másik kivonatot".

Kérdés: Cégünk könyveiben kártérítés-követeléseket mutat ki, amelyek befolyására szinte semmi esély nincs. További költségeket nem kívánunk rá fordítani, ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük a könyveinkből. Elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adóvonzata van? Kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?